Az MKP III. Kongresszusán (Érsekújvár, 2016.6.11.) Őry Péter országos elnökjelölt a következő beszédet mondta:

opkong

Tisztelt kongresszus, hölgyeim és uraim, kedves barátaim! Ma egy olyan nap köszöntött ránk, amikor is irányt adunk a Magyar Közösség Pártjának, és a felvidéki magyar közösség jövőjét szándékozunk biztosítani. Egyúttal egy időszakot értékelünk, melyben voltak sikereink, de volt egy sikertelenségünk is, mely a parlamenti küszöb alatt maradásunkban keresendő. Sokan gondolták úgy az elmúlt hat évben, hogy az MKP-t feledni kell, hogy nincs jövője az általunk megtestesített politikának. Való igaz, változnak a korok, változik a világ, de nekünk pontosan megfogalmazott célokat kell magunkévá tennünk ahhoz, hogy közösségünk megmaradjon. Én azt gondolom, a mi iránytűnk jó irányba mutatott és mutat ma is, hiszen biztos vagyok abban, akik itt ma jelen vannak, azok is a közösségért tevékenykednek. Gróf Széchenyi István mondta, hogy akkor élsz, ha másokért élsz! Az MKP pedig él, hiszen tagjai másokért, a történelem sodrásai miatt sajátos helyzetben lévő felvidéki magyar közösségért élnek – dolgoznak.

Tisztelt Hölgyeim és Urai, kedves Barátaim!

Folyamatosan felmerül a kérdés, hogy az MKP és a mi politikánk milyen irányultságú legyen. Én azt gondolom, meg kell fogalmaznunk egy alapvető tézist, mégpedig azt, mely közösségünket érinti. Mérföldnyi különbség van ugyanis egy államban az ott élő, számbeli kisebbségben lévő nemzeti közösség és a többségi nemzet érdekei között! Ez az érdekkülönbség az alapja a más-más megközelítésnek a régiók értelmezésében, az önigazgatás kérdésében, a nyelvi, oktatásügyi és kulturális kérdésekben. De ez az érdekkülönbség az, ami meghatározza a politikai irányultságunkat is. Ki kell mondani: mi elsősorban az itt élő magyarok érdekeit kívánjuk képviselni. Természetesen soha nem zárkóztunk el az együttműködéstől más pártokkal, de ezt kizárólag egyenrangú, partneri viszonyban tudjuk elképzelni. Nem vazallusként, hanem egy olyan modern államban akarunk élni, melyben a törvény előtt egyenrangúak vagyunk, egyenlő jogokkal rendelkezünk az egyén és a közösség szintjén is. Nézetem szerint egy jogállam nem lehet olyan központosított állam, ahol a régiók igényeit és sajátosságait nem veszi figyelembe a központi államhatalom. Az általunk lakott régióknak pedig van egy más helyeken nem mérhető sajátossága, ami nemzeti közösségünk eltérő nyelvi és kulturális örökségéből fakad. A magyar közösség sajátos helyzete miatt tehát alapvető politikai irányultság, hogy olyan decentralizált és modern állam legyen Szlovákia, ahol a régiók szava sokkal erősebb és egyúttal lehetőséget ad a magyarságnak a sajátos ügyeikben az önálló döntéshozatalra. Hangsúlyosan ki kell emelnem, hogy az önkormányzatiság biztosítására hazai és nemzetközi szinten is partnereket kell keresnünk, és mindenképpen számítunk az anyaország támogatására is. Az MKP politikájának számos síkja van, amennyiben megengedik, ezek közül még egy kérdésre kitérnék: ez pedig a közösségen belüli magyar – magyar párbeszéd. Az elmúlt években közösségünkből sokan fordultak el a társadalmi kérdésektől és a politikától. Olyan szintre jutottunk, amikor a magyarok már akár szlovák, és tegyem hozzá, akár szélsőséges pártokat is hajlandóak megtámogatni szavazatukkal. A megrendült hit és bizalom visszaállítása is feladat, ezért az elkövetkező időben egy intézményesített magyar-magyar párbeszédet kell megalapoznunk. Ez olyan feladat, mely akár meghatározó, mindent eldöntő lépés is lehet közösségünk jövőjének biztosításában. Azt kell mondanom: bízzunk magunkban, bízzunk másokban, keressük a jót egymásban is, és kérjük a polgárokat, bízzanak az MKP-ban, mert mi értünk élünk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim!

A múlt század egyik meghatározó politikusa, Winston Churchill mondta: „Értelmetlen azt mondani, minden tőlem telhetőt megteszek; azt kell tenned ugyanis, ami a helyzet megkövetel!” Vajon mit követel tőlünk a mai nap? Nézetem szerint azt, hogy ma este úgy érjünk haza, hogy tudjuk, összetartozunk és tenni akarunk közösségünkért. Azt gondolom, hogy a mai nap tőlem is megkövetel egy dolgot, mégpedig azt, hogy apró porszeme se maradjon az MKP életében az egymással vetélkedés rossz hatásának, ezért megköszönve a megtisztelő jelöléseket, ezennel bejelentem, hogy nem kívánok a párt elnöki tisztségéért folyamodni. Mi itt a teremben egymásért, a közösségért vagyunk, és ma ezt mutassuk meg országnak – világnak!
Köszönöm, hogy meghallgattak.

Őry Péter