A felvidéki és az egyetemes magyarság életében Duray Miklós intellektuális értelemben mindig is az iránytű szerepét töltötte be – jellemezte Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a külhoni magyar politikust, könyvének bemutatóján kedden, Budapesten.
A miniszterelnök-helyettes Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 című kétkötetes könyvének bemutatóján kiemelte: bár sűrűn tapasztalhatjuk, hogy a mögöttünk hagyott időszak igen bizonytalan, de a saját történelmünket nekünk kell megírni.
Kitért arra, hogy első találkozásuk a politikussal bő negyedszázada volt, de már hallott róla korábban is. Hallhattak róla a Kádár-korszak Pestjén, még ha a hatalom szerette volna is azt a látszatot kelteni, mintha nem is létezne.
Felidézte Duray Miklós életútját, és kitért a Magyar Ifjúsági Szövetség megalakulására, amelynek vezetője lett.
1968. augusztus 21-én a Szovjetunió nem hagyott lehetőséget a legcsekélyebb változtatásokra sem, és ahogy 1956. november 4-én Magyarországot, úgy Csehszlovákiát is a szovjet tankok lánctalpai szántották fel. – mondta.
A bevonulás tanulsága Duray Miklós szerint az volt, hogy Közép-Európa atomizálva védhetetlen. Ennek eredménye ’56 magyarországi tragédiája és ’68 augusztusa. Az első világháború végétől ötven évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a három közép-európai történelmi nemzet, a lengyel, a cseh és a magyar eljusson a történelmi tudat és tapasztalat hasonló szintjére – idézte Semjén Zsolt a felvidéki magyar politikust.
A miniszterelnök-helyettes kitért a 26 évvel ezelőtti rendszerváltozásra, és kiemelte: emblematikus személyek álltak a lengyel, vagy litván kommunistaellenes mozgalmak élén, akiknek akkoriban megtanulta a világ a nevét.
Ilyen szerepet játszott a felvidéki magyarság életében Duray Miklós. Vannak ma is, akik politikai megrendelésre próbálják meghamisítani az elmúlt idők történelmét, de sem Duray Miklóst, sem az Együttélést nem lehet kitörölni a történelemből – jelentette ki Semjén Zsolt.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke személyes emlékeit idézte fel, majd kiemelte: Duray Miklós túlélt minden nehéz történelmi időszakot, ahogy Wittner Mária ’56-os forradalmár, vagy Tőkés László.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a Magyarság Házában tartott rendezvényen azt mondta: Duray Miklós életútját követi a két kötet.
Kitért a felvidéki magyar politikusnak a státusztörvény kezdeményezésében játszott szerepére, és arra, hogy Duray Miklós később teljes mellszélességgel kiállt mellette.
Hajthatatlan volt amikor szabadlábon, és akkor is, amikor börtönben képviselte a felvidéki magyarság érdekeit, és következetesen és egyúttal kíméletlenül teszi ezt a mai napig – mutatott rá.
Duray Miklóssal mindig nagyon jó találkozni. Duray Miklós egyszerre tájékozódik jól nemzetközi területen, de ugyanakkor jól eligazodik Budapesten is, tudja a felvidéki magyarságot kívülről látni – fogalmazott.
Felvidéki magyarnak lenni ma sokszor kilátástalansághoz közeli állapotot, felvidéki magyar politikusnak pedig a csalódások sorát jelenti – tette hozzá Németh Zsolt, aki szerint a rendszerváltással a demokrácia csak a szlovákoknak jött el.
Az unióban pedig csak addig harcolnak a kisebbségi jogokért, amíg be nem lép egy ország a szervezetbe – jegyezte meg.
A rendezvényen részt vett Farkas Iván, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának alelnöke és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. (MTI)