A magyar külpolitika vezérlő csillaga a magyar érdek – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) a közönségből érkező kérdések egyikére válaszolva szombaton.

Tusnádfürdő, 2017. július 22. Orbán Viktor miniszterelnök előadást tart a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2017. július 22-én. MTI Fotó: Veres Nándor

Arra a felvetésre, hogy “Putyin (orosz államfő) vagy Trump (amerikai elnök)?”, a kormányfő kijelentette: nem híve a személyekhez igazodó külpolitikának.
Kifejtette: minden egyes, Magyarország szempontjából fontos országgal olyan viszonyt kell kialakítani, hogy neki is érdekében álljon, Magyarország sikeres legyen. Amint felsorolta: ma Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok is érdekelt a magyar sikerben, valamint Kínának, Izraelnek, Törökországnak is ez az érdeke.
“Hét éve dolgozunk azon, hogy a lecsatlakozásos, szövetségesi gondolkozás és logika helyén a nemzeti önérdekből kiinduló külpolitikát építsük fel. (.) Jól állunk. Egy mozaikkocka nincs a helyén, ezt Brüsszelnek hívják. Ez a következő választás után megoldandó feladat. Nem lehetetlen. Látjuk a lehetőséget” – hangoztatta Orbán Viktor.
A miniszterelnök azt autonómiát firtató felvetésre rögzítette: a kormány támogatja az autonómiát. Személyes álláspontját érzékeltetve úgy fogalmazott: “az autonómiát támogatom. Jobb híján. Pont.” Az RMDSZ-t illető kérdésre úgy reagált: gondolhatnak bármit filozófiai tételekről, politikai elvekről, helyes stratégiáról, de arról nincs mit gondolkodni, kire szavaznak az emberek.
Orbán Viktor azt mondta: nem osztja azt a lelkiállapotot, amelyik Brüsszelben uralkodik, s amelyik ellenségnek tekinti a Brexit miatt az Egyesült Királyságot. Nagyon sokan úgy gondolják, hogy az Európai Unión kívül csak rosszabbul lehet járni, mint belül. Ő ezt teljesen értelmetlennek tartja – mutatott rá, és kiemelte: minden nemzet maga dönti el, hol látja a saját érdekeit jobban érvényesíthetőnek. A kormányfő úgy fogalmazott: nekünk az Egyesült Királyság a barátunk, akkor is, ha nem tagja az uniónak.
Arra a felvetésre, látja-e a lehetőséget a magyarországi társadalmi-gazdasági intézkedések határon túlra történő kiterjesztésére, igennel válaszolt, hozzátéve: az ütemezés a kérdés. Orbán Viktor szerint a jég megtör, amikor az egyik legfontosabb családtámogatást kiterjesztették, az államhatárokon kívül minden magyar család számára lehetővé tették. Úgy vélekedett: lépésről lépésre kell haladni, s ez igaz a csok-ra is.
Orbán Viktor erről azt mondta, nem teljesen elégedett, mert a falusi népesség számára egyelőre nem elég vonzó. Kiemelte: falusi népesség-megtartó lakástámogatási programot kell indítani, és ennek tapasztalatai alapján következhet egy Kárpát-medencei program.
További kérdésre közölte: a lengyelek az igazságszolgáltatási rendszerükkel összefüggésben semmi olyat nem csináltak, ami kívül esne az uniós elveken, eszméken. Nem fair, igazságtalan, tisztességtelen, a kettős mérce tipikus megnyilvánulása, amit a lengyelekkel szemben Brüsszel csinál – mondta a kormányfő, aki megerősítette: Magyarország szolidáris Lengyelországgal.
Arra, hogy miért nem keményebbek a “Soros-birodalom magyarországi képviselőivel”, úgy reagált: még lehetnek. Hozzátette ugyanakkor: az európai politikai kultúrában vannak határai a politikai csatákban bevethető eszközöknek, és ők nem lépik át ezt a határt, szemben az ellenfeleikkel.

Tusnádfürdő, 2017. július 22. A hallgatóság Orbán Viktor miniszterelnök előadásán a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2017. július 22-én. MTI Fotó: Veres Nándor

*

A Magyarországot a szolidaritás hiányával vádoló német politikusoknak üzenve a kormányfő leszögezte: Magyarország megvédte saját magát, és Európát is a migráns-invázióval szemben, ami több mint 260 milliárd forintjába került. “Az unió addig ne beszéljen szolidaritásról, amíg a 250 milliárd forintot, amivel nekünk tartozik Európa megvédéséért, nem fizette ki” – hangoztatta.
Rámutatott: az emberek véleményével szemben Brüsszelben kialakult egy szövetség, amelyben a brüsszeli bürokrácia elitje és a Soros-birodalom vesz részt.
Hozzátette: létezik egy Soros-terv, ami négy pontból áll, eszerint évente be kell hozni egymillió migránst az unióba, mindenkinek kell adni 4,5 millió forint értékű eurót, a bevándorlókat szét kell osztani az unió országai között és fel kell állítani egy európai bevándorlási ügynökséget, amely elvenné a döntési jogokat a migránsokat érintő ügyekben a nemzetállamoktól.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: ahhoz, hogy Európa élni tudjon, és az európaiaké maradjon, vissza kell nyernie szuverenitását a Soros-birodalommal szemben és ezután meg kell reformálni az uniót.
“Európa reformja nem kezdődhet mással, mint azzal, hogy a migránsokat megállítjuk és a bevándorlásnak véget vetünk és nemzeti hatáskörben újra mindenki megvédi a határait. Ha ezen is túlvagyunk, akkor közös programmal vissza kell szállítani a törvénytelenül Európába érkezett migránsokat valahova az Európai Unió területén kívülre” – hangsúlyozta.
Orbán Viktor kiállt amellett, hogy Szerbiát minél előbb fel kell venni az unió államai közé. Hangsúlyozta: történelmi szerződésre van szükség Törökországgal és Oroszországgal.
Orbán Viktor úgy vélekedett: Európában a kereszténydemokrata pártok “elkereszténytelenedtek”, a liberális média és értelmiség elvárásait teljesítik, a baloldali politika is elvesztette talaját.
“Most készítik Európát elő arra, hogy átadja a területét egy új, kevert muszlimizált Európának” – állapította összegzésképpen a miniszterelnök. Ahhoz, hogy a terület “átadható” legyen, jelenleg Európa kereszténytelenítése folytatódik, a nemzeti identitások helyett a csoportidentitásoknak adnak elsőbbséget és a politikai kormányzást a bürokrácia uralmára akarják lecserélni – részletezte.
Ezért lehet különleges a jövő évi magyarországi választás is, hiszen Magyarország volt az, amely a V4-ek segítségével megállította az Európába özönlő migráns-inváziót – jelezte.
Orbán Viktor megismételte: amíg ő Magyarország miniszterelnöke, addig a kerítés a helyén marad és határokat meg fogja védeni, ugyanakkor rámutatott, az ellenzék nyíltan hirdeti, hogy hatalomra kerülése esetén a kerítést lebontja, egyetért a migránsok beengedésével és kötelező szétosztásával, és készen áll arra, hogy Európát átadja egy új, kevert összetételű jövő számára.
A választások másik tétjét az az ellentét adja, hogy az ellenzék több hatalmat adna Brüsszelnek, míg a Fidesz-KDNP szövetség a “lopakodva, törvénytelenül elcsalt hatáskörök” visszavételére törekszik – mondta. A brüsszeli bürokraták és Soros György is abban érdekeltek, hogy gyengítsék Közép-Európát, amelyben akadályt látnak a Soros-terv végrehajtásához. Vannak olyan erők Európában, amelyek azért akarnak új kormányt Magyarország élén, mert ezzel tudnák gyengíteni a V4-ket – jelezte.
Orbán Viktor kitért arra is: Magyarország Trianon óta nem állt olyan közel ahhoz, hogy újra erős és virágzó ország legyen, de ha újra a globális érdekeket kiszolgáló kormánya lesz, akkor ezt a történelmi esélyt megint évtizedekre elveszíthetik a magyarok.
A miniszterelnök előadása elején felidézte: 27 éve még mindenki evidenciának tartotta, hogy mindenben hasonulni, igazodni kell az akkor megnyíló nyugati világhoz és csak kevesen gondolták azt, hogy a “vasfüggönyön inneni” szabadságharcosoknak is lehet mondanivalónk a Nyugat számra. “27 éve itt Kelet-Európában abban hittünk, hogy Európa a jövőnk. Most azt érezzük, hogy mi vagyunk Európa jövője” – zárta tusványosi előadását Orbán Viktor.

MTI