Katalóniában, Spanyolország egyik leggazdagabb, és nemzetiségileg a többiektől eltérő identitású, autonóm régiójában vasárnap népszavazást tartottak arról, hogy milyen a támogatottsága a történelmi terület esetleges elszakadásának Spanyolországtól. A spanyol kormány szerint a népszavazás ellentétes volt az alkotmánnyal, a katalán regionális autonóm kormány viszont más véleményen volt és közölte: a népszavazást legitimnek tartja, bár annak eredménye nem kötelező jellegű.
Érvényességi küszöb nem volt, s ha a függetlenségre adott igen szavazatok többségben lesznek a nemmel szemben, akkor 48 órán belül rendkívüli parlamenti ülésen kinyilvánítják az elszakadást Spanyolországtól. Viszont az elnök szerint ezt alacsony részvételnél – 25-30 százalék – nem teszik meg.
Katalóniában nem először került sor függetlenségi referendumra. A spanyol alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére már 2014. november 9-én „alternatív népszavazást” rendezetek, hogy megtudják, mennyien támogatják a történelmi régió elszakadását Spanyolországtól. Akkor a választásra jogosultak 35,7 százaléka ment el szavazni, több mint 2,3 millióan. A függetlenséget és az elszakadást mintegy 1,8 millióan támogatták.
Lényeges különbség, hogy a három évvel ezelőtti népszavazást megelőzően jóval kisebb volt a mozgósítás a függetlenségi pártok részéről, és nem volt hatósági beavatkozás sem a spanyol állam részéről. Carles Puigdemont, az autonóm katalán kormány vezetője szerint a kérdés már nem az állammal fenntartott kapcsolatról szól, hanem arról, hogy olyan, teljesen demokratikus rendszerben akarnak élni, amely tiszteletben tartja a szabadságjogokat.
Katalónia Spanyolország egyik leggazdagabb régiója, az országos GDP 18,9 százalékát termelte 2016-ban, az egy főre jutó éves jövedelem több mint négyezer euróval magasabb az országos átlagnál. Lakossága 16 százalékát teszi a teljes spanyol népességnek, területe pedig 6 százaléka a dél-európai országnak.
Állami erőszak a referendum ellen
A Madrid és Barcelona közötti lényegében „süketek párbeszéde” következtében kialakult feszült helyzetben előre várható volt, hogy a vasárnapi szavazást erőszak fogja kísérni. A kérdés csak az volt, hogy milyen lesz annak mértéke, illetve hová fajul el. A spanyol alkotmánybíróság előzetesen felfüggesztette a népszavazási kezdeményezést és annak megakadályozására a spanyol belügyminisztérium tízezer rendfenntartót vezényelt át az ország más részeiről Katalóniába.
A rohamrendőrök több helyszínen erőszakot alkalmazva léptek fel. A komolyabb összecsapások Barcelona belvárosában történtek, miután a rendőrök pajzsaikkal igyekeztek kiszorítani az embereket egy iskola elől. A tömeg többször is nekifeszült a rendőri sorfalnak, majd feltartott kézzel skandálta: „az utca mindig a miénk marad”. A tiltakozó akció a környező utcákra is kiterjedt, a rohamrendőrök felé forgalomterelő korlátokat dobáltak, akik gumibotozással és gumilövedékkel válaszoltak. Erőszakos események nemcsak Barcelonában zajlottak, hanem máshol, például Tarragonában és Lleidában is.
A vasárnapi referendumon a katalán kormány adatai szerint 844 ember sérült meg a spanyol hatóságokkal a voksolás lehetőségéért folytatott küzdelemben, a legtöbben Barcelonában. A spanyol belügyminisztérium ugyanakkor közölte, hogy az összetűzésekben a biztonsági erők 33 tagja is megsérült.
A spanyol kormány arányosnak ítélte a hatóságok fellépését, és a történtekért a katalán kormányt tartja felelősnek. „Felelősnek tartjuk Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt és Juan Ignacio Zoido spanyol belügyminisztert a Katalóniában történtek miatt” – fogalmazott Jordi Turull katalán kormányszóvivő.
A függetlenségre szavazott a többség
Az előzetes eredmények szerint a voksoló katalánok mintegy 90 százaléka szavazott a függetlenségre a spanyol kormány által illegálisnak mondott vasárnapi referendumon – jelentette be Jordi Turull katalán kormányszóvivő hétfőn Barcelonában.
Katalónia 5,34 millió voksolásra jogosult polgárából mintegy 2,26 millióan járultak az urnákhoz, ami 42,3 százalékos részvételt jelent. Közülük mintegy 2,02 millióan voksoltak az autonóm régió függetlenségére, hozzávetőleg 8 százalék nem támogatta a függetlenséget, a többiek érvénytelen vagy üres szavazólapot dobtak az urnába – ismertette. Hozzátette: 15 ezer szavazat számlálása még folyamatban van, a spanyol rendőrség által lefoglalt szavazólapok tartalmát pedig nem ismerhetik.
A katalán nép a vasárnap rendezett népszavazáson jogot szerzett egy független állam létrehozására – jelentette ki Carles Puigdemont katalán vezető Barcelonában. „A reménynek és a szenvedésnek ezen a napján Katalónia polgárai megszerezték a jogot az önálló államiságra, köztársaság formájában” – hangoztatta Puigdemont a televízióban közvetített beszédében. A katalánoknak joguk van arra, hogy szabad, békés és demokratikus államuk legyen – mondta.
„Kormányom az elkövetkező napokban megküldi a mai voksolás eredményét a katalán parlamentnek, amely népünk szuverenitásának letéteményese, hogy a referendumra vonatkozó törvénnyel összhangban cselekedjen” – tette hozzá.
A Puigdemont által idézett katalán jogszabály értelmében, ha a többség az önrendelkezést támogatja a népszavazáson, akkor a katalán regionális törvényhozás egyoldalúan kikiáltja a függetlenséget.
Mariano Rajoy spanyol kormányfő vasárnap esti sajtótájékoztatóján Madridban kijelentette: nem volt önrendelkezési népszavazás Katalóniában.
Budapest szerint belügyről van szó, a szlovének drukkolnak a katalánoknak
Nem meglepetés, hogy a vasárnapi katalán népszavazás széleskörű visszhangot váltott ki az európai politikusok és a sajtó részéről. Általában elmondható, hogy Európa bírálja Madrid erőszakos fellépését a katalán népszavazás ellen, alapvetően abból kiindulba, hogy a szabad véleménynyilvánításra mindenkinek joga van. Ezzel ellentétben vezető magyar politikusok viszont nem kívánták kommentálni az eseményeket, azt állítván, hogy Spanyolország belügyéről van szó. Hasonló tartózkodó magatartás érhető tetten a hivatalos szlovák és román politikában, Pozsonyban és Bukarestben is. A V4-ek országai közül csak a cseh politikusok szólaltak meg nyíltan bíráló hangnemben.
A katalán népszavazás spanyol belügy, ezért Magyarország nem nyilvánít véleményt a témában – válaszolta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Nagyváradon a közmédia kérdésére. A magyar miniszterelnök a Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitó és épületavató ünnepségére érkezett Nagyváradra.
A hétfői spanyolországi sajtó kiábrándultságról és a demokráciát ért hatalmas pusztításról ír. „Kiábrándultság. Nem hisszük, hogy lenne megfelelőbb szó a katalán társadalom nagyobb része lelkiállapotának leírására ezekben a percekben” – fogalmazott szerkesztőségi véleménycikkében a La Vanguardia című katalán országos napilap, amely szerint „nehezen kitörölhető” nyomot fognak hagyni a feszültséggel teli – a világot bejáró – jelenetek.
Az újság úgy vélte: a katalán vezetőknek soha nem kellett volna erőltetni az egyoldalú utat, a spanyol kormánynak viszont erőltetni kellett volna a párbeszédet, amely lehetővé tette volna az új konszenzust Katalóniával. „Tegnap nem volt méltó referendum Katalóniában, és ezt el kellett volna ismerniük a függetlenségi pártoknak” – írta, hangsúlyozva, hogy erős szakadást lát a katalán társadalomban, amely nagyon mély, a helyzet pedig nagyon súlyos.
A La Vanguardia megállapította: senki sem lehet büszke, nem döngetheti a mellét és nem beszélhet elégedetten, és senki nem lehet győztes. Majd azzal folytatta, hogy ugyanakkor nem lehet az önsajnálat csapdájában maradni, és azonnal el kell indulni a tárgyalás útján.
Dimitrij Rupel volt szlovén külügyminiszter a szlovén televízióban kijelentette, hogy a katalán függetlenségi folyamatot nem lehet feltartóztatni, hiába próbálja „elfordítani a fejét” a nemzetközi közösség a konfliktusról. Rupel, aki egy nemzetközi megfigyelői misszió vezetőjeként jelen volt a népszavazáson, úgy véli, hogy aggasztó a nemzetközi közvélemény „érzéketlensége és süketsége” a kérdésben. A szlovén diplomácia egykori vezetője szerint a spanyol rendőri erőszak csak megerősítette a katalánok meggyőződését. Borut Pahor szlovén elnök a referendum napján a szlovén televízióban azt mondta, hogy „ma nagyon sok szlovén szív a katalán népért dobog. Mi az önrendelkezési jog alapján vívtuk ki Szlovénia függetlenségét, azt hiszem, helyénvaló, hogy másoknak is ilyen álmaik vannak” – jelentette ki.
Európa bírálja Madrid fellépését
Több vezető külföldi politikus párbeszédre szólította fel Spanyolországot és Katalóniát. Nagy-Britanniát aggasztja a betiltott katalóniai népszavazás során tapasztalt erőszak, bár a referendumot alkotmányellenesnek tartja – jelentette ki Boris Johnson brit külügyminiszter. Liam Fox brit kereskedelmi miniszter elítélte a katalóniai erőszakot, de azt mondta, hogy a függetlenségi népszavazás a spanyol kormány ügye.
Nicola Sturgeon, Skócia függetlenségpárti miniszterelnöke Twitter-oldalán vasárnap azt írta, hogy egyre jobban aggasztják azok a képek, amelyek azt mutatják, ahogyan a spanyol rendőrség lerombolja a szavazóhelyiségeket, és ingerli a szavazókat. „Függetlenül attól, hogyan ítéljük meg a függetlenséget, mindannyiunknak el kell ítélnünk, amit ezeken a képeken látunk” – írta, és felhívta a spanyol kormányt, hogy változtassa meg politikáját, mielőtt valaki komolyan megsérülne. „Hagyják békésen szavazni az embereket” – írta.
Charles Michel belga miniszterelnök szerint „az erőszak soha nem lehet válasz”. „Elítéljük az erőszak minden formáját, és megerősítjük felhívásunkat a politikai párbeszédre” – mondta.
Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke ugyancsak aggasztónak nevezte a spanyolországi eszkalációt. „Madridnak és Barcelonának haladéktalanul csökkentenie kell a feszültséget, és keresni kell a párbeszédet” – jelentette ki.
Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának vezetője leszögezte, hogy a katalán hatóságok által szervezett népszavazás törvényellenes és ezért érvénytelen. Mindazonáltal „ez egy szomorú nap Spanyolország és Európa számára”. Az olasz politikus hangsúlyozta, hogy a megoldás csakis politikai úton képzelhető el, és nem rendőri erő alkalmazásával.
A csehek elítélik az államhatalom fellépését
Elfogadhatatlannak minősítette több vezető cseh politikus – például Pavel Bělobrádek kormányfő-helyettes, Andrej Babiš az ANO mozgalom elnöke – a spanyol kormány kemény fellépését a katalán népszavazás ellen. Úgy vélik, hogy az üggyel az Európai Parlamentnek is foglalkoznia kellene. Václav Klaus volt államfő brutálisnak és felháborítónak minősítette Madrid beavatkozását Katalóniában.
„Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy bármelyik kormány visszaéljen a fegyveres erőkkel, erőszakot és repressziót alkalmazzon azok ellen, akik szabadon szeretnék kinyilvánítani véleményüket” – jelentette ki Václav Klaus, volt államfő a televízióban.
Klaus emlékeztetett: az Európai Bizottság az utóbbi időben több alkalommal is bírálta Lengyelországot és Magyarországot „az európai jogok és az úgynevezett európai értékek be nem tartásáért, és ezért szankciókkal fenyegette meg ezeket az országokat”.
„Követeljük az Európai Bizottságtól, hogy hasonló módon ítélje el a spanyol kormányt antidemokratikus és teljesen elfogadhatatlan eljárásáért” – szögezte le Klaus.
Ugyanakkor Jan Hamáček, a képviselőház elnöke kijelentette: a referendumról szóló vitát spanyol belügynek tartja, tiszteletben tartja Madrid hivatalos véleményét, de ennek ellenére az erőszakot nem tudja elfogadni, s követeli az események kivizsgálását. Lubomír Zaorálek, külügyminiszter szintén belügyről beszélt a rádióban és kifejezte reményét, hogy az erőszak nem fogállami megismétlődni.
Pavel Svobodának, a KDU-ČSL európai parlamenti képviselőjének meggyőződése, hogy Madrid „brutális módszereivel” a szeparatisták táborába hajtja a semleges katalán választókat is. „Úgy látszik, hogy az EU több tagállamának is gondja van a demokráciával. Jelenleg divat Lengyelországra és Magyarországra mutogatni, de most Spanyolország is csatlakozott hozzájuk. Ez messze van a működő demokráciától” – fejtette ki a kereszténydemokrata EP-képviselő.
Kateřina Konečná, az EP kommunista képviselője „abszolút elfogadhatatlannak” tartja a spanyol kormány fellépését. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy hasonló dolgok más országokban is megtörténhetnek.
MKP: Az erőszak Katalóniában sem vezet sehová
A Magyar Közösség Pártja megdöbbenését fejezi ki a katalóniai népszavazás eseményeivel kapcsolatban. A nemzetközi sajtó videós beszámolói szerint a madridi kormány láthatóan indokolatlanul alkalmazott erőszakot a békés, de a szabad véleménynyilvánításért határozottan kiálló polgárok tömegei ellen.
Az utóbbi hetek katalóniai történéseihez hosszú út vezetett. Közép-európai történelmi párhuzamoktól sem mentes az a helyzet, hogy a katalánokat nem ismerik el nemzetként és a Szlovákiához hasonló nagyságú népességgel bíró Katalóniától a központi kormányzat megtagadja a jövőjéről való szabad véleménynyilvánítást.
A jogállamiságra épülő társadalmak tapasztalatai világosan mutatják, hogy hasonló helyzetekben nem az erőszakos fellépés, hanem a mértékletesség, a szabad véleménynyilvánítás és a tárgyalás az egyedüli elfogadható út (népszavazások Québecben és Skóciában, Csehszlovákia békés szétválása) – áll a Menyhárt József elnök által aláírt nyilatkozatban.
Forrás: Kokes János, Felvidék.ma