Nagy vihart keltett a napokban a Nemeshodosi Református Egyházközség szándéka, mely szerint 2017. október 29-én szobrot állítanak Magyarország egykori kormányzójának, vitéz nagybányai Horthy Miklósnak.

A Kormányzó mellszobra – Hazatérés temploma, Budapest (Fotó: MTI)

A tiltakozáshullámot a felvidéki balliberális média indította el, melynek első hulláma azonban nem ért célt: mind a szervezők, mind pl. Somogyi Alfréd, a Pozsonyi Református Egyházmegye esperese (ide tartozik Hodos is) hárította a támadásokat. Somogyi a magyar nyelven megjelenő napilapnak világossá tette, hogy Horthynak, a református államférfinak szobrot állítani egyáltalán nem helytelen, megosztó személyiségként beállítani pedig régi „bolsevik sztereotípia”.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinati Elnöksége azonban már nyilatkozatban határolódott el a szoborállítástól. A Fazekas László püspök és Fekete Vince főgondnok által jegyzett nyilatkozat felszólítja a Nemeshodosi Gyülekezetet és Presbitériumát, hogy korábbi döntésüket értékeljék át, és Horthy Miklós szobrát ne állítsák fel. A nyilatkozatban kifejezik, hogy „reformátor elődeinkhez hasonlóan az Igét megalkuvást nem tűrően kell a világ elé vinnünk, bizonyos társadalmi kérdésekben azonban a megbékélést kell szolgálnunk. A XX. század tragikus eseményei, úgymint a világháborúk, a diktatúrák, a holokauszt, a keresztyénüldözés és mindaz a mérhetetlen szenvedés és áldozat, ami ezekben az évtizedekben történt, kellő alázatra kell, hogy tanítson minden ma élő embert. Ennek a közelmúltnak sajnos, ma is vannak lezáratlan fejezetei. Az érzelmi érintettség okán a múlt század meghatározó szereplőinek értékelése napjainkban sem letisztázott.”

A református egyház zsinati elnöksége álláspontja szerint nem kívánnak a történészek helyébe lépni, hanem azt vallják, hogy „az egyház szolgálatának középpontjában Isten Igéje áll, és a keresztyén közösségeknek a sebeket nem feltépniük, hanem gyógyítaniuk kell.”

Tiltakozik a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége és a dunaszedahelyi zsidó hitközség is. A hírportálunkhoz eljuttatott nyilatkozat szerint „a szlovákiai zsidó közösség nagy felháborodással ítél el minden kísérletet rehabilitálni társadalmakat és személyiségeket a holokauszt időszakából”. A nyilatkozat így folytatódik: „a szoborállítás kezdeményezője Hegedűs Lóránt, a Jobbikhoz közelálló református lelkész és a Horthy Miklós társaság. A tervezett szándék minden holokauszt áldozat emlékét sérti. Szlovákia Központi Zsidó Szövetsége és Dunaszerdahely Zsidó hitközsége, ahonnan Auschwitzba deportálták a hodosi zsidókat is, ezért tiltakozik és kéri az illetékes hivatalokat, valamint a helyi polgárokat, hogy támogassák a mi tiltakozó felhívásunkat és ezzel is segítsék megakadályozni ezt az elítélendő szándékot”. (Aláírói: Ing.Igor Rintel, SZZSIHISZ elnök,
Ing.Tibor Kornfeld, Ing. Juraj Stern, Ing.Peter Müller, Dunaszerdahely ZSH vezetősége).

A Dunaszerdahelyi Hit Polgári Társulás nyilatkozatában „minden olyan törekvést élesen bírál és elítél, amely a szlovákiai zsidóság múltját és jelenét, a holokauszt áldozatainak emlékét sérti, szélsőséges nézeteket preferál, és a holokauszt időszakának megosztó személyiségeit és rendszereit próbálják rehabilitálni. Ilyen törekvésnek tartjuk a nemeshodosi Horthy-szobor leleplezését, melyet 2017. október 29-re terveznek. Horthy Miklós, egykori magyar kormányzó vitatott személyiség, és sok tekintetben felelősség terheli a magyarországi (így a dél-szlovákiai) zsidósággal kapcsolatosan, ezért a szobor leleplezését mélyen elutasítjuk és tiltakozásunkat fejezzük ki.”

Internetes tiltakozó akció is indult: a Marián Ravasz által indított Facebook-csoportbangyűjtik az aláírásokat a hodosi Horthy-szobor ellen. Az itt megfogalmazott nyilatkozat szerint „a Horthy-rendszer elhibázott kül- és belpolitikájának közvetlen és közvetett következményei sok magyar családban máig élő traumák forrása. A szoborállítást kizárólagosan Horthy református mivoltára fogni cinikus és ügyetlen ürügy. Antiszemita rendeletei, zsákutcába futott nemzetpolitikája, súlyos következményekkel járó döntései annak ellenére is megosztó személyiséggé teszik, hogy az egykori kormányzó személyes felelőssége fokának megítélése a történettudományban változó”. Az aláírók között találjuk – mások mellett – Hunčík Péter pszichiáter, Liszka József etnológus, Simon Attila történész és Szigeti László könyvkiadó nevét.

Forrás: Felvidék.ma