A magyar köztévé (M1) tájékoztat a strasbourgi történésekről

Jóváhagyta az Európai Parlament (EP) plenáris ülése a testület belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) által a dublini szabályozás reformtervezetéről októberben elfogadott tárgyalási mandátumot, s így ennek alapján kezdődhetnek majd meg az intézményközi egyeztetések, amint a tagállami kormányokat tömörítő tanács is kialakítja az álláspontját.

A LIBE október 19-én fogadta el a dublini menekültügyi rendszer reformjáról szóló jelentését, az EP pedig automatikusan ez alapján tárgyalt volna a tanáccsal és az Európai Bizottsággal.
Később azonban a parlamenten belül aláírásgyűjtésbe kezdtek, és a megadott határidőn belül 88 képviselő szavazást kért a mandátumról, ezért a kérdés csütörtökön napirendre került a plenáris ülésen. A Fidesz-KDNP EP-képviselőcsoportjának tagjai is az aláírók között voltak. Szavazásra akkor kerül sor ilyen esetben, ha azt a 751 fős képviselőtestületen belül legalább 76-an kérik.
A szakbizottság által elfogadott mandátumot 390 szavazattal, 175 ellenében, 44 tartózkodás mellett végül jóváhagyták Strasbourgban.
Cecilia Wikström svéd jelentéstevő a szavazás előtt kiemelte: “itt az ideje, hogy szolidaritási alapon végre olyan menekültügyi rendszert hozzunk létre közösen, amely véget vet a kaotikus körülményeknek és rendet teremt a kérdésben”.
“Az EP készen áll a tárgyalásra, és ezúton sürgetem a tanácsot, hogy alakítsa ki álláspontját. Szeretnénk minél hamarabb egy jól működő, ténylegesen új, európai menekültügyi rendszert létrehozni” – fogalmazott.

A LIBE tervezete értelmében minden EU-tagországnak ki kellene vennie a részét a menedékkérők befogadásából. A jövőben nem az a tagállam lenne automatikusan felelős a kérelem elbírálásáért, ahol az érkező belép az EU területére, hogy ezen “frontországoknak” a jövőben ne kelljen aránytalanul nagy terhet vállalniuk. Ezen felelősség megállapításakor az érintettek és egy adott tagállam közötti kapcsolatok is számítanának, ezek hiányában egy fix elosztási kulcs segítségével jelölnék ki az illetékes országot a menedékkérők regisztrálása és biztonsági ellenőrzése után.
A magyar kormány határozottan elutasítja ezt a reformtervezetet, amelynek a szövege arra is kitér, hogy a szabályokat be nem tartó tagállamok csak korlátozottan férhessenek hozzá az uniós forrásokhoz.

Fidesz: megmutatkozott, mekkora befolyása van Brüsszelben Soros Györgynek és hálózatának

A dublini szabályok módosításáról rendezett szavazás eredménye megmutatta, mekkora befolyása van Soros Györgynek és hálózatának a brüsszeli döntéshozatalra és ezen belül az Európai Parlamentre – hangsúlyozta Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója csütörtök délután Budapesten.

Ma délben Soros szövetségesei a Soros-terv több pontját konkrétan megszavazták az Európai Parlamentben, ebből is látszik, hogy a migránspárti javaslatok egyre magasabb szintre kerülnek, és egyre magasabb szintű támogatást kapnak Brüsszelben – mondta sajtótájékoztatóján Hidvéghi Balázs, az elfogadott indítványt “rendkívül veszélyes bevándorláspárti javaslatnak” nevezve.

Kiemelte: a javaslatban szerepel a migránsok automatikus, kötelező, felső létszámhatár nélküli szétosztása, az ezt elutasító államok megbüntetése politikai és pénzügyi eszközökkel, “a Soros-féle civil szervezetek aktív bevonása a bevándorlás szervezésébe és végrehajtásába”, a családegyesítések felgyorsítása, jelezve, ezzel a módszerrel előbb osztanák szét a bevándorlókat, s csak ezt követően vizsgálnák, jelentenek-e biztonsági kockázatot.

Tovább csökkentenék a nemzeti hatásköröket és egy központi, brüsszeli hatóság körébe telepítenék a döntési jogköröket – mondta, hozzátéve, “ezek a javaslatok egytől egyig szerepelnek a Soros-tervben”, különösen érdekesnek nevezve a történteket annak fényében, hogy Soros néhány napja járt Brüsszelben, és mások mellett Cecilia Wigströmmel is találkozott.

Mint mondta, a svéd politikus volt, aki a határozat alapját adó jelentést előterjesztette az Európai Parlamentben, “és ez egyik leghangosabb bevándorláspárti képviselő Brüsszelben”.
Hidvéghi Balázs beszédesnek nevezte, hogy nem is akartak szavazni a beterjesztett szövegről, hanem automatikusan tették volna az EP mandátumává a bizottsági javaslatot, így végül a Fidesz és a KDNP képviselőinek aláírásával érték el, hogy a plénum nyíltan szavazzon a dokumentumról.

A Fidesz kommunikációs igazgatója szégyennek nevezte, hogy a magyar baloldal képviselői mind megszavazták ezt a “veszélyes bevándorláspárti javaslatot”, természetesnek nevezve, hogy a Fidesz-KDNP képviselők nemmel voksoltak a javaslatra, amely a döntéshozatallal az Európai parlament hivatalos álláspontjává vált.

Látható az, hogy a nemzeti konzultáció pont időben zajlik, hiszen napról napra gyakorlatilag a megvalósulás szintjére érkeznek azok a javaslatok, amelyeket Soros György a Soros-tervben elírt – jelentette ki Hidvéghi Balázs, annak fontosságát hangsúlyozva, hogy minél több magyar mondja el a véleményét “ezekről a veszélyes tervekről”.

Mint mondta, így tudjuk megvédeni Magyarországot és a nemzeti kormány eredményeit.
Kérdésre válaszolva Hidvéghi Balázs felháborítónak és teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezte a lengyel jogállamiságról hozott szerdai EP-döntést, kijelentve, Magyarország kiáll Lengyelország mellett, és “nem tartjuk elfogadhatónak azt, hogy belpolitikai okokból beavatkozzanak egy ország olyan ügyeibe, amelyekben semmi keresnivalója az Európai Uniónak”.

Bakondi: a migránsok meghívólevélként értelmezhetik a dublini reformtervezetet

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint meghívólevélként értelmezhetik az illegális bevándorlók a dublini szabályozás reformtervezetét.

Bakondi Györgyöt az M1 aktuális csatornán csütörtökön azzal kapcsolatban kérdezték, hogy az Európai Parlament (EP) plenáris ülése jóváhagyta a testület belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) által a dublini szabályozás reformtervezetéről októberben elfogadott tárgyalási mandátumot.
A főtanácsadó azt mondta: az új szabályozás alapján vélhetően növekvő számban érkeznek majd migránsok, hiszen az egyfajta “meghívólevél”. Hozzátette: egy automatizmus szerint osztanák szét őket, és a befogadó országnál kellene benyújtaniuk menekültkérelmüket. Szerinte ezzel két probléma van, egyrészt azok visszaküldése, akik “nyilvánvalóan veszélyt jelentenek az európai biztonságra”, például terrorgyanúsak, köztörvényes bűncselekményt követtek el, valamint azok kiutasítása, akik nem politikai menekültek, a jobb élet reményében indultak útnak, és ők a többség.
Bakondi György kitért arra is, hogy szerinte a reformtervezetet főleg az EP liberális képviselői szeretnék a 2019-es európai uniós választások előtt végrehajtani, mert tartanak attól, hogy a megváltozott politikai hangulatban az új parlament talán nem támogat majd ilyen elgondolásokat.

(MTI-hírek)