A révkomáromi Kultúrpalota impozáns épületében második alkalommal került sor a Szlovákiai Civil Becsületrend ünnepélyes díjátadójára. Az elismerést idén Dunajszky Géza író kapta.
Az április második szombatján megtartott rendezvényen Klemen Terézia, a Szlovákiai Civil Becsületrend alapítója megnyitó beszédében elmondta, hogy a kuratórium olyan nemes emberi alapértékeket felmutató cselekedeteket, a közösség érdekében végzett munkát díjaz, amelyet sem intézmény, sem magánszemély nem honorál. Kuthy Csabát, az Ars Humanica Hungarica Kör alapítóját idézte: „ez a kitüntetés azért különleges, mert nem lehet ágyútűzben kiérdemelni, mint a vitézségi érmet, sem egy élet munkájával, mint a Nobel-díjat, és nem is lehet beleszületni, mint az Aranygyapjas rendbe”.
„Ehhez a kitüntetéshez nem jár pénzjutalom, nem számít sem a politikai hovatartozás, sem a bőrszín. Csak az számít, hogy a díjazott tisztességes, becsületes, és minden körülmények között talpig ember legyen” – hangsúlyozta Klemen Terézia.
Virtute et exempla (Erénnyel és példával)
A Társulás Kuratóriumának tagjai (Albert Sándor, Csiffáry Károly, Dusza János, Fibi Sándor, Élesztős Pál, Hulkó Gábor, Katona Márta, Kollár Zoltán, Klemen Diána, Vasík János, Klemen Terézia) személyükben hordozzák azt a szellemi-erkölcsi tőkét, amit az általuk odaítélt kitüntetések értékét, azoknak a társadalomban elfoglalt rangját képviseli.
2016-ban a Kuratórium úgy döntött, hogy a Szlovákiai Civil Becsületrend megtisztelő címét Dunajszky Gézának ítéli meg. A közíró, a pozsonyligatfalui Emlékmű-előkészítő Bizottság alapítójának megjelent köteteit (Arcok és sorsok, Kínterhes évek, Titkok nyomában ) Fibi Sándor ismertette. A felvidéki magyarság legújabb kori – problémáktól korántsem mentes – történetének krónikásaként mutatta be az amatőr helytörténészt.
A pozsonyligetfalui gyűjtőtábor
Rendkívüli jelentőséggel bír Dunajszky Géza helytörténeti munkája, mellyel a második világháború után a pozsonyligetfalui gyűjtőtáborban ártatlanul legyilkolt magyaroknak, szlovákoknak, németeknek igyekszik igazságot szolgáltatni. Munkájának eredményeképpen 2015 júniusában felavatták a Pozsonyligetfalu határában az áldozatok tiszteletére emelt emléktáblát. Nevéhez fűződik a pozsonyligetfalui Emlékmű-Előkészítő Társaság megalapítása, amely szeretné elérni, hogy 2020-ig megépüljön a szlovák-magyar megbékélés ügyét is szolgáló emlékmű.
„Ismerem a gyilkosokat”
Dunajszky Géza Debrődön született 1945.május 11-én. A Nyitrai Pedagógia Kar matematika-zene szakos tanáraként végzett 1966-ban. Erről a különleges szakpárosításról is kérdezte az 57 éve publikáló díjazottat Tarics Péter az ünnepség keretén belül tartott kötetlen beszélgetés során, de beszéltek arról is, hogy miképp élte meg a hontalanság éveit és a kommunista diktatúrát, valamint mi a küldetése, mondanivalója az elmúlt években megjelent könyveinek.
Dunajszky őszintén vallott: könyveinek visszhangjából értette meg, hogy óriási hibát követett volna el, ha nem szólal meg. Gyermekkorának emlékei összekapcsolódtak kutatásainak eredményeivel. „Magam sem gondoltam volna, hogy tudom kik a gyilkosok. Sőt, személyesen ismerem az egyik fő vétkest. Ha nem közlöm, velem az összes titok a sírba ment volna, így meg itt vannak” – mondta.
A magyar-szlovák megbékélés hitében élve
„Szeretném, ha az áldozatok halála nem volna értelmetlen és a magyar-szlovák megbékélés ügyét szolgálná. Meg kell békülnünk, gyűlölettel nem élhetünk a szívünkben. A gyűlölet azt öli meg, aki magában hordozza” – vélekedett Dunajszky. „Akkor lennék igazán boldog – és ez egyben a célom is -, ha a felavatandó emlékmű a magyar-szlovák megbékélést szolgálná és ennek az emléke lenne” – zárta a beszélgetést Dunajszky Géza.
„Szükség van a civil kurázsira” – Csáky Pál laudációja
Csáky Pál beszédében kiemelte a díj fontosságát, hiszen ezzel a felvidéki magyarok azokat az embereket tisztelik meg, akik közülünk erre a leginkább méltók. Laudációjában a díjazottról sokoldalú emberként beszélt: Dunajszky Géza pedagógus, aki egyben zenei szakíró, kórusvezető, publicista és amatőr helytörténész is.
Csáky Pál méltatásában hangsúlyozta, hogy a pozsonyligetfalui történésekről való megemlékezés diplomáciailag kényes téma. Ezért igen is kell a civil kurázsi ma is ahhoz, hogy ilyen és ehhez hasonló dolgokat le merjünk írni. „Fontos és szép gondolat a megbékélés, de addig nem találhatunk megnyugvást, amíg a többségi nemzet nem néz szembe saját felelősségével” – utalt a II. világháború alatti és utáni történésekre az európai parlamenti képviselő.
Az esemény során fellépett Boráros Imre, Kossuth-díjas színművész Peterdi Pál Miatyánk című versével. A laudációt követően került sor a díjátadásra, majd fellépett Dráfi Mátyás, Jászai Mari-díjas színművész. Ezt követően Pfeiferlik Tamás előadásában magyar népdalokat hallhatott a közönség; zongorán Kalmár Zsuzsanna, hegedűn Kulin Eduard kísérte. Végezetül Stubendek István vezényletével fellépett a Concordia Vegyeskar, akik az ünnepi esemény lezárásaként a Himnuszt adták elő.
A kitüntetésről
Az Ars Humanica Hungarica Kör – amelyet tudósok, egyházi személyek, művészek és művészetpártolók alkotnak – 2011-ben alakult Magyarországon és létrehozta a Civil Becsületrendet, hogy ily módon ismerje el a nemes emberi alapértékeket felmutató cselekedeteket. A Szlovákiai Civil Becsületrend Polgári Társulás 2014-ben alakult, a szervezet felvidéki ágaként. A társaság ezzel az értékes elismeréssel kívánja a kitüntetettek tevékenységének egyetemes és örök értékű humánumát mindenki számára örök érvényű követendő például állítani.
Forrás: Szalai Erika, felvidek.ma