A Szlovák Titkosszolgálat a Gorilla-ügy kezdetétől fogva, 2005-től a mai napig a törvény szerint járt el. Ezt a határozatot fogadta el a mai nap folyamán a parlament Különleges Ellenőrző Bizottsága a Titkosszolgálat tevékenységének ellenőrzése eredményeként.

A bizottság tanácskozása, amelyen jelen volt a Titkosszolgálat igazgatója, Karol Mitrík (az SDKÚ jelöltje) is, titkos volt.

„Fontos volt, hogy tájékozódjunk a tényekről. Hatalmas mennyiségű volt az információ, amelyek különböző gondolatokat keltettek azzal kapcsolatban, hogy minden eljárás törvényes volt-e” – magyarázta a bizottság elnöke, Robert Kaliňák (Smer). Véleménye szerint a képviselők aránylag terjedelmes anyagot kaptak az üggyel kapcsolatban a SIS tevékenységéről 2005-től napjainkig. „Most már a rendőrségen a sor” – üzente Kaliňák.

Mint elmondta, a bizottság tagjai arra voltak kíváncsiak, hogy a Gorilla nevű állítólagos titkosszolgálati anyaghoz vannak-e hangfelvételek. Hogy mit válaszolt erre Mitrík, Kaliňák nem árulta el. „Számomra ebből leginkább az következik, semmi akadálya, hogy a rendőrség a nyilvánosságra hozott információk alapján kivizsgálja az ügyet, mivel szerintem az információk nagy részét sem megerősíteni, sem megcáfolni nem lehet. Fontos, hogy a rendőrségnek ne legyen megkötve a keze és hogy a nyomozásba senki se avatkozzon bele” – üzente Kaliňák. Kaliňák hangsúlyozta, hogy a bizottság tanácskozása titkos volt, ami a titkosítás második legszigorúbb foka, így többet nem árulhat el.

Továbbra sem világos, hogy Mitrík felmentette-e már a titoktartási kötelezettsége alól a Titkosszolgálat érintett dolgozóit és az elődjét Jozef Magalát (a Smer jelöltje volt). „Mi csak a 2005-től, amikor az ügy kezdődött, máig megtett lépésekre voltunk kíváncsiak. A mi törvényadta feladatunk a Titkosszolgálat eljárásainak törvényessége felől érdeklődni” – tette hozzá Kaliňák.

A Katonai Főügyészség volt képviselője, Branislav Kupec visszautasítja azokat az információkat, miszerint a Gorilla-ügy azért nem volt kivizsgálva, mert a szóban forgó ügy kivizsgálását a katonai ügyészség leállította. „A katonai ügyészség felügyelete alá sohasem tartozott olyan ügy, amelyek esetében a vizsgálat tárgya az a medializált Gorilla-iratból következő bűncselekmény lett volna” – nyilatkozta ma Kupec. Szerinte  „a katonai ügyészség felügyeleti tevékenységet olyan bűncselekmény elkövetésében fennálló gyanú ügyében végzett, amelyet a Titkosszolgálat dolgozói követtek el, azzal, hogy a Gorilla aktából származó információit nem a büntetőjogi szerveknek adták át,  hanem arra nem jogosult személyeknek”. Mivel a Titkosszolgálattal való együttműködés állítólagos elutasítása miatt a nyomozónak mintegy tíz hónap alatt sem sikerült az ügyet kivizsgálnia a katona ügyészség ügyésze a büntetőeljárást leállította.

„Erről a tényről a nyomozó 2011. októberében szerzett tudomást, azaz nem a Gorilla akta medializálása után” – hangsúlyozta Kupec. Megjegyezte továbbá, hogy a katonai ügyészségnek nem volt tudomása arról, hogy a rendőrség tagjai olyan bűncselekmények elkövetésében fennálló gyanú ügyében nyomoznak, amelyek a nyilvánosságra hozott Gorilla aktából következnek, ezeknek az ügyeknek a felügyeletére nem is volt jogosult.

A belügyminiszter szóvivője, Grendel Gábor vasárnap azt nyilatkozta, hogy a rendőrség a Gorilla- ügyet egészen addig vizsgálta, amíg a katonai ügyészség ki nem kérte az aktát a Korrupcióellenes Hivataltól és az ügyben le nem állította a bűnvádi eljárást. „A katonai ügyészség eme döntése az után került napvilágra, hogy a Gorilla-iratot nyilvánosságra hozták a világhálón, és a média el kezdett afelől érdeklődni, hogy a rendőrség foglalkozott-e már a múltban az üggyel. Tény, hogy foglalkozott, de tény az is, hogy az ügyészség az esetet visszavonta és már nem értesítette a rendőrséget arról, hogy leállította a bűnvádi eljárást az ügyben” – tette hozzá Grendel.

A SME, 2012. február 7.  nyomán