Miután Jaroslav Haščáknak, a Penta pénzügyi csoport társtulajdonosának sikerült leállítania Tom Nicholson Gorilláról szóló könyvének kiadását, most megpróbál a nyomozás menetébe is beavatkozni.
Haščák megpróbálja kétségbe vonni azt a dokumentumot, amelyet Iveta Radičová (SDKÚ) adott át a Kormányhivatal archívumából az ügy nyomozóinak. Az egyik kulcsfontosságú iratról van szó, amelyik Daniel Lipšic belügyminiszter szerint bizonyítja, hogy a titkosszolgálat Gorilla fedőnevű akciója létezett. A dokumentum állítólag a Penta és a szlovák erőművek, illetve villamos művek összefonódásáról szól. „Ez a nyomozás mozaikjának első kövecskéje” – jelentette ki a dokumentumról Daniel Lipšic (KDH), amikor január közepe táján az újságírók előtt igazolta, hogy a Titkosszolgálat Gorilla fedőnevű akciója valóban megtörtént.
A pénzember, akit a Gorilla 2005-ben és 2006-ban a versenypályázatok befolyásolásával összefüggésben említ, a dokumentumot törvénytelennek tartja. Jogi képviselője, Martin Škubla megerősítette, hogy felkérték a Speciális Ügyészséget, iktassa ki ezt a dokumentumot a nyomozati anyagból. A kérésükről a kormányfőt is értesítették. „A dokumentum a jogi előírásokkal ellenkező módon lett átadva és megszerezve” – magyarázza Škubla. Az operatív információt 2006-ban még Mikuláš Dzurinda (SDKÚ) akkori miniszterelnök kapta a Titkosszolgálattól. A Pentát és Haščákot képviselő jogász szerint, ha az írásos dokumentumra a kormányfőnek nem volt szüksége a feladatai teljesítéséhez, vissza kellett volna küldenie azt a Titkosszolgálatnak. Ezt írja elő a Nemzetbiztonsági Hivatal rendelete. „Nem volt semmi keresnivalója a Kormányhivatal archívumában, így a jogi előírásokkal összhangban nem lehetett, nem lehetett volna más szerveknek átadni azt” – állítja Škubla. A jogász továbbá azzal is érvel, hogy a dokumentum nem használható fel büntető eljárás során bizonyítékként. A lehallgatással szembeni védelemről szóló törvény ugyanis Škubla szerint kimondja, hogy bizonyítási anyagként csupán a beszélgetések hangfelvételei használhatók. „A dokumentum azonban csak egyszerű operatív információt tartalmaz, amely nemcsak hogy a hangfelvétel nélkül tartalmi szempontból ellenőrizhetetlen, de formális szempontból sem tesz eleget a törvényes bizonyítási eszköz feltételeinek” – tette hozzá Škubla.
Haščák jogi képviselője gyakorlatilag ugyanazt az érvet használta fel, amellyel nemrégiben Lipšic a Korrupcióellenes Hivatal volt főnökére, Tibor Gašparra támadt. 2008-ban ugyanis a pénzügyi csoport és a villamos ipar összefonódásáról szóló titkosszolgálati információt a rendőrök bezúzták. Lipšic szerint törvénytelenül, mondván, ha a hivatal nem használta fel munkájához az információt, az érvényes rendelet szerint vissza kellett volna küldenie a titkosszolgálatnak. Lipšic ezúttal nem akarta kommentálni, hogy szerinte Haščák a nyomozás menetét próbálja-e befolyásolni. „A nyomozás taktikáját nem fogják a gyanúsított egyének jogi képviselői diktálni” – nyilatkozta.
Škubla visszautasítja, hogy megpróbálnák törvénytelen módon befolyásolni a nyomozást. „A belügyminisztertől eltérően csupán a rendelkezésünkre álló törvényes eszközöket használjuk ki” – mondta Haščák jogi képviselője.
Aktuality.sk, 2012. február 7. nyomán
