A Gorilla-ellenes tüntetéseknek a szakemberek szerint a zárt ajtók is ártottak, amelyeket a világ fennmaradó része előtt a tüntetések első heteiben a szervezők csaptak be maguk után.
Pénteken annak a tiltakozósorozatnak a következő része vár a szlovák fővárosra, amelyet a Gorilla nevű korrupciós botrány indított el. A közösségi háló szerint eddig mintegy ezer résztvevő jelezte részvételét, további 700-an pedig még mérlegelik a részvételüket. A részvétel már a második tüntetés után jelentősen csökkent, amikor is Pozsony utcáin mintegy 15 ezer ember gyűlt össze. Hogy miért állt be a jelentős csökkenés a harmadik tüntetés iránti érdeklődésben, a szervezők a kedvezőtlen időjárással magyarázták meg azzal, hogy az embereket a rendőrség is akadályozta a gyülekezésben. Az azonban tagadta a beavatkozást rendezvényen való részvételbe.
Annak okát, hogy a tiltakozás miért nem mutatott jelentősebb előbbre lépést, a szakemberek a szervezőcsapatban látják. „Elképesztő, hogy ez a botrány nem hagyta hidegen az embereket. Sajnos azonban, olyan emberek ragadták magukhoz a kezdeményezést, akik valószínűleg nem pontosan azt fogalmazták meg, amit a tömeg valóban elvárt volna. Marad a kérdés, miért éppen ők lettek a tömeg szóvivői” – mondja Viktória Mlynarovičová a Nyitott Társadalom Intézetéből. „Azok a vezetők szörnyűek voltak. A tömegben eközben száz szakember is állt, akik gond nélkül kezükbe vehették volna a dolgokat a jogászoktól, politológusoktól, művészektől” – jegyezte meg Laco Ďurkovič aktivista, aki igyekezett tanácsokat adni a csapatnak, de zárt ajtókra talált.
„A szervezőcsapat rögtön az elején bezárkózott és úgy viselkedett, mint egy szekta. Minden sikeres mozgalom igyekszik terjeszkedni, és koalíciókat alkotni, ez a csapat azonban létrehozott egy valamiféle forradalmi bizottságot, amely azt képzelte, hogy mindent ő fog irányítani, fogadni a beadványokat és mindent szelektálni, még intellektuális szinten is. Azután úgy végződött, hogy az emberek ötletei, amelyek a tereken ösztönösen elhangzottak, érthetetlenekké válták és karikatúrák tárgyaivá lettek” – állítja Eduard Chmelár aktivista. Az szervezőknek azonban nemcsak a szakemberek tanácsainak visszautasítása volt a hibája, Chmelár szerint nem volt jó a stratégiájuk sem.
„Sok fiatal valóban lelkesen ment ebbe bele, de nem tudták olvasni a játékot. Nem értették meg, hogy a játék nem a miénk volt, csak a harag volt a miénk. Nem tudatosították, hogy az ellenfelük minden hájjal megkent, sohasem alszik, hogy ezt a szörnyet nem dönti le a párezres tömeg” – mondta. Véleménye szerint ma már kezdik korrigálni a hibáikat. „De még mindig arról szól a dolog, hogy az egyik szervező a másikra beszéli ki magát, meg az időjárásra, sőt mások irigységére.” Megjegyezte, hogy a tüntetés nem vész teljesen kárba, de az egyedüli hatás, amit eredményezhet, hogy a polgári társadalom a tettek mezejére lép.
„Még mindig van itt egy erős értelmiségi háttér, amely képes lenne a követeléseket megfogalmazni, amelyekkel egyet lehetne érteni, kérdéses azonban, hogy nincs-e már késő. Egyértelmű azonban, hogy a politikusokra gyakorolt nyomás és a korrupció gondjának megoldása több mint szükségszerű. Mondhatjuk, hogy az országunk másokkal összehasonlítva, nem áll olyan rosszul. Aztán meglátjuk a korrupció indexét, ami szörnyűséges. A bolgárok már képesek börtönbe küldeni a politikusaikat a korrupció miatt. Mi meg, nem tudom miért, várunk” – állítja Mlynarovičová..
A tüntetések szervezőcsapatán belüli egyet nem értés miatt a múlt héten kenyértörésre került sor. A soraikat akkor három ember is elhagyta. „Különböző gyanú miatt mentek el tőlünk” – írták a távozásuk után honlapjukon a szervezők. Hogy miről volt szó, nem pontosították. A kivált Peter Weisenbacher a közösségi oldalon kijelentette, hogy a vélemények semmibe vétele és a tüntetések hangulata miatt távozik. Lucia Gallová a facebook oldalán pedig azt írta, hogy neki mindig az volt az érdeke, hogy a csapatot megnyissa az együttműködés előtt, és hogy kerüljék a „vezéreket”.
Aktualne.sk, 20. február. 2012 nyomán
