A köztársasági elnöki és a kormányfői tilalom sem volt elegendő, hogy véget vessenek a Földalapnál folyó telekügyleteknek. A Szlovák Földalap Most-Híd közeli emberei szó szerint az utolsó pillanatban ugyanis kétségeket keltő restitúciós kérelmeket hagytak jóvá, s a kevésbé előnyös telkek helyett lukratív Tátra alatti telkeket osztottak ki.

Az állam számára ezek a választások után véghezvitt földcserék előnytelenek, ezért az agrártárca jogi lépéseket fontolgat, a volt kormánypolitikusok meg azon vitatkoznak, hogy ki a felelős mindezért.

A Ľubomír Jahnátek vezette földművelésügyi minisztérium a Pravda napilapban megjelent cikk hatására kezdett el foglalkozni az üggyel. „Ha szükséges, jogi lépésekhez folyamodunk, megfelelő elemzés alapján” – erősítette meg a tárca szóvivője, Magda Tóth Želeňáková. A kérdéses időben Eva Šimková volt a Földalap vezetője, a helyettese pedig Juraj Gál, mindketten a Most-Híd jelöltjei.

Hogy hogyan lehetséges mintegy 1254 négyzetméternyi területű földterületet a tilalom ellenére kiosztani, a mezőgazdasági tárca volt minisztere, a szintén hidas Simon Zsolt nem tudja megmagyarázni. „Az eset közzététele idején felhívtam a kormányfő asszonyt, akinek azt javasoltam, hogy leváltom Juraj Gált, ami megbénította volna a Földalap működését. Radičová asszony azonban azt válaszolta, erre nincs szükség” – magyarázza az exminiszter.

A volt kormányfő asszony viszont arra számított, hogy a tilalom beválik. „Beteges lett volna azt gondolni, hogy valamiféle hivatalnokok megszegik a miniszteri, kormányfői és köztársasági elnöki tilalmat. Ha valóban figyelmen kívül hagyták, akkor ezt képtelenségnek tartom és elvárom, hogy ennek konkrét következményei legyenek” – magyarázza Radičová. „Ha nem lehet elérni, hogy működjön az etika, csak egyetlen kiút van – szigorítani a törvényt, hogy a Földalap tanácstagjai vétójoggal élhessenek, és hogy az anyagi felelősségvállalás kiterjedjen a Földalap mindenkori vezetőjére” – tette hozzá a volt kormányfő.

Šimková és Gál aláírása mégis rákerült a szerződésekre, Simon azon utasítása ellenére, miszerint az alap vezetése egyetlen olyan szerződést sem hagyhat jóvá, amely ellen az akkori ellenzék képviselői tiltakoztak. Közülük az egyik Ján Ilavský (a Smer jelöltje) volt, aki megerősítette, hogy a Földalap által a márciusi parlamenti választások után tárgyalt szerződések egyikével sem értett egyet.

A Pravda napilap szerette volna Eva Šimkovát is megkérdezni, hogy a Földalap vezetőjeként miért nem tartotta tiszteletben az alkotmányos tényezők követelményeit. Šimková mobilja azonban a cikk írása idején ki volt kapcsolva. Helyettese a múltban azzal védte az álláspontjukat, hogy a telkek kiosztása során valamennyi feltételt betartottak. A földvisszaigénylő ugyanis a kevésbé előnyös Késmárkhoz közeli leibici telke helyett a nagylomnyici kataszterben igényelt cseretelket, aminek az Alap eleget tett. Az intézmény volt vezetője, Ján Ilavský szerint azonban az Alapnak nem kellett volna ennek az igénynek eleget tennie, ugyanis Leibicen is vannak telkei.

Emellett szól a restitúciós törvény is, amelyben az áll, hogy ha a földvisszaigénylő nem kaphatja vissza az elkobzott földjét, az esetben elsősorban „ugyanabban a kataszterben kell cseretelket kapnia, amelyben az eredeti telek is volt, vagy a település egy másik kataszterében”. A törvény betűje értelmében, ha az adott település – esetünkben Leibic – katasztereiben nem lenne szabad cseretelek, a Földalapnak a szomszédos kataszteri területekről kell cseretelket biztosítani, és csak ezután, ha itt sem lenne cseretelek, lehetne eleget tenni a kérelmező követelésének, és cseretelket biztosítani számára Nagylomnicon.

Eme jelenleg időszerű telekbotrány kapcsán újfent időszerűvé vált a restitúciós törvény módosítása. „Keressük annak lehetőségét, hogyan lehetne a szabályokat szigorítani, hogy hasonló botrány a jövőben ne ismétlődjön meg” – jelentette ki a tárca szóvivője.
A kételyeket ébresztő földcsere ügyét Ivan Gašparovič robbantotta ki a márciusi választások után a Robert Ficótól kapott értesülései alapján, amikor is felkérte Iveta Radičová kormányfőt, hogy állítsa le az alap üléseit az új kormány hivatalba lépéséig. Az alap felügyelőtanácsa azonban ennek ellenére tanácskozott a földcserékről és több tíz szerződés ügyében döntött, amelyeket március végén Šimková és Gál alá is írtak. A második Fico-kormány hivatalba lépése után mindkettőjüket azonnal leváltotta.

A Pravda, 2012. június 19. nyomán