Mónika Tódová, a Denník N riportere Tom Nicholson oknyomozó újságíróval készített terjedelmes interjút a Gorilla-aktáról, ő volt az, akinek újságíróként először került a Gorilla a kezébe. Akkoriban a Sme újságírója volt, amikor Peter Holúbek, a SIS volt ügynöke felhívta, lenne egy érdekes anyaga a számára. Nicholson megpróbálta megvizsgálni az akta hitelességét, de közben valaki közzétette a világhálón. Az ügyről könyvet is írt. Jelenleg Kanadában él.
Nicholson azt mondja, nagyon izgalmas most hallani is, amit annak idején a szemével látott. Sohasem tudhatta bizonyosan ugyanis, hogy mi az, amit az átiratból esetleg kihagytak. Most azonban, hogy meghallgathatta a hangfelvételt, megállapította, hogy nagyon hasonlít az aktához… és elégtételt érez, Peter Holúbek nevében is. Azt mondja, bár Holúbek szkeptikus, mivel szerinte az egésznek semmi értelme, úgysem változik semmi.
Szlovákia népének azonban hallania kell ezt a hangfelvételt, hogy lássa, hogyan működik az ország, hogyan működik a politika.
Követtem el hibákat…
Aztán azokra az időkre emlékezik vissza, amikor találkozgatni kezdtek Holúbekkel, akit később emiatt elbocsátottak a Szlovák Titkosszolgálattól, és veszélyben érezte magát. A legrosszabb az volt, hogy az átirat a lakásában készült, ahol a feleségével és a fiával élt. Nicholson azt állítja, akkor még Martin Fedor is megkereste az SDKÚ-ból, és azt mondta neki, tudja, hogy nála van az anyag, és hogy nagyon vigyázzon magára, mert ez rendkívül komoly dolog. Nicholson ma már tudja, hibát követett el azzal, hogy senkinek sem szólt az aktáról, de akkor úgy gondolta, a forrását védi ezzel.
„Össze kellett volna hoznunk egy nagyobb csapatot a Sme-ben, melyben mindenki az akta rá eső részével foglalkozott volna” – mondta, hozzáfűzve, már nyomtatás előtt állt az anyag, amikor a Sme főszerkesztője leállította. Ma már az ő szempontjait is megérti.
Azt mondja, először bosszantotta, hogy valaki feltette az egészet a világhálóra, de aztán tudatosította, hogy az emberek nem tudják, mi is ez. Ő viszont négy évig dolgozott az anyaggal, így el tudja nekik magyarázni. Ezért írta meg a könyvét, így aztán a csalódása valójában nem tartott sokáig.
A Penta a túlélésért küzd
Nicholson azt állítja, a Pentának már a túlélésért kell küzdenie, ezért tartja magát ahhoz, hogy a hangfelvétel törvénytelen. Persze, a folyamatokat már nem tudják megállítani, most már csak arra játszanak, hogy ne használhassák fel a bíróságon, s hogy senkit ne börtönözzenek be. De a hírnevük már nem lehet ennél rosszabb, mondja, hozzáfűzve,
Haščák azt gondolja, hogy még mindig hazudhat, talán akad valaki, aki neki hisz majd. Nicholson szerint azonban a Gorillánál is nagyobb gondot okoz neki Kočner Threemája.
Az újságíró szerint Haščák, amikor megtudta, hogy Kočnernek hangfelvétele is van, nyilván azért fizetett neki nem kevés pénzt, hogy garantálja számára, más már nem fogja őt ezzel zaklatni. Ezért lehetett Kočner annyira ideges, amikor kiderült, Trnkáék zsaroló magánakciója.
Az oligarchák botránya a Gorilla
Nicholson szerint a Gorilla az oligarchák botránya, amely megmutatja, hogyan működik kezdettől fogva Szlovákia. Szerinte az SDKÚ sokkal jobb párt volt, mint a Smer a reformok és egyebek miatt, de ha a pártok hátterét nézzük, akkor nem nagyon van miből válogatni.
Azt mondja, Ivan Mikloš volt a legjobb miniszter és politikus Szlovákia történetében, de azon még csak elgondolkodni sem akar, mit jelent a nemzet lelke, s hogy az mi mindent jelent egy egészséges ország számára. Nagyon ügyes ember volt, mondja – de az erkölcsi profilja üres. Kár – fűzi hozzá.
Nicholson azt állítja, nem hiszi, hogy Haščák tudott volna a Kuciak-gyilkosságról, ami tulajdonképpen öngól volt. Teljesen felesleges, és csak egy primitív embernek juthatott az eszébe.
„Én azt hiszem, ha Haščák tudott volna arról, hogy Kočner ezt tervezi, akkor inkább megöleti” – mondta, hozzáfűzve, Haščák nagyon büszke az intellektuális szintjére, a tapasztalataira és a keménységére, és az újságíró-gyilkosság mindezzel nem egyeztethető össze. A legdurvább fajta primitivizmus ez.
Még mindig nem ismerjük Kuciak teljes történetét
Nicholson még mindig úgy gondolja, hogy nem tudunk mindent Kuciakról. Nehezen hihető, hogy az ügy mögött Kočner áll, aki feldühödött, amiért Kuciak ír róla. Hiszen sok ilyen helyzet volt Szlovákiában ezek alatt az évek alatt, a kilencvenes években is, amikor Szlovákia sokkal durvább ország volt. „Megmagyarázhatatlan, hogy akár az ilyen „aljas” ember is, mint amilyen Kočner, ekképpen oldja meg ezt a dolgot” – fűzte hozzá Nicholson, aki egyelőre nem tervezi, hogy visszatérjen Szlovákiába.
Azt mondja, boldogan él Kanadában, mint betegápoló, a szabadidejében pedig egy könyvet ír Szlovákia elmúlt 25 esztendejéről „Dzsungel” címmel. Azt mondja, ezzel szeretne tisztességgel elbúcsúzni Szlovákiától.
Forrás: Felvidék.ma
