Ha a szervezők nem fogalmaznak meg hamarosan jó követeléseket, „a tüntetések kifulladnak”. Mondja Tom Nicholson újságíró, aki már hosszabb ideje figyelmeztet a Gorilla-ügyre. A múltban maffiózókról írt cikkeket. Akik most üzeneteket küldözgetnek neki.

A Penta javaslatára a bíróság leállította a könyved kiadását. Van más lehetőség a könyv kiadására? Lehetséges, hogy még a választások előtt megjelenik?
– Nem fogom a döntést megkerülni úgy, hogy például Csehországban vagy más országban adatom ki a könyvet, ahol a szlovák bíróságoknak nincs hatáskörük. Ha megjelenik, az mindenképpen a szlovákiai törvényekkel összhangban történik majd. Lehet, hogy fellebbezünk, vagy más módon fogunk harcolni, de biztosan nem úgy, hogy megkerüljük a döntést.

A Gorilla-ügy veszélyes azoknak az embereknek a számára, akiknek sok pénzük van és elméletileg akár börtönbe is kerülhetnek. Félsz?
– Én mindig azt mondom, hogy semmilyen fizikai veszélyt nem érzek. Ha valaki ilyesmit akarna véghezvinni, már rég megtette volna. Volt egy fenyegetés, de szerintem továbbra is érvényes, hogy az a kutya, amelyik ugat, nem harap. Inkább a pertől tartok, hogy a bíróság elítélhet akkor is, ha még nem is jelent meg semmi. De egyébként nincs félelemérzetem. Amikor Haščák úrral találkoztam, mindig illedelmes volt. Igyekezett megmagyarázni, hogy ez képtelenség, és hogy ne foglalkozzak ezzel. Valamikor 2010 őszén Ernest Valkónál azt mondta nekem, hogy hajlandó egy egész hétvégét rááldozni, menjünk el valahová és megmagyarázza nekem, helyére teszi a dolgokat. Soha sem került rá sor. Én sohasem úgy néztem a Pentára, mint egy illetlen ellenségre, ők inkább jogi úton oldják meg az ügyeket, ott van veszély. Egy per veszélye, és ez minden.

De te a múltban maffiózókról is írtál. Nem tartasz attól, hogy ezekből a körökből kihasználva a lehetőséget valaki árt majd neked?
– Kaptam már jelzést egy olyan embertől, aki az alvilággal tartja a kapcsolatot, hogy jobb lesz, ha vigyázok magamra, mert némelyek, akikről azokban az években írtam, esetleg úgy gondolhatják, hogy most szájon vághatnak, mert a gyanú úgyis a Gorillára terelődne. Ez is egy lehetőség, de nem tartom valós veszélynek. A vicces az egészben az, hogy ezektől az ún. maffiózóktól támogató üzeneteket kapok.  Ľuboš Ferus is küldött egy telefonüzenetet, hogy “wow, nagy csávó vagy…” Inkább azt gondolom, hogy pozitívan értékelik ezt, nem pedig egy olyan lehetőségként, amelyet saját hasznukra fordíthatnának.

Nem akarsz védelmet kérni?
– Nem gondolkodtam erről.

A Gorilláról 2010-ben Iveta Radičovának is beszéltél, aki pár nappal ezelőtt megerősítette, hogy évekkel ezelőtt találkozott Haščákkal a saját házában. Mire gondoltál, amikor meghallottad ezt?
– Azt hiszem, hogy a Kormányhivatal rosszul kommunikálta le az ügyet. Először letagadták, majd megerősítették. Iveta Radičovára egyáltalán nem tekintek úgy, mint ennek a játéknak a játékosára. Úgy gondolom, hogy az SDKÚ vezetői a párt struktúráin kívül vannak, akik a pénzügyekkel foglalkoznak. Szerintem ez úgy működik, hogy a vezetőket, Durindát, Miklošt, Radičovát tiszta kezű politikusoknak kell beállítani, hogy kijelenthessék, semmiről sem tudtak, semmilyen utasításokat nem adtak. Ez alapján a logika alapján teljesen érthető, hogy Radičová találkozhatott ezekkel az emberekkel, hiszen nem volt oka miért ne találkozni velük. Hiszen semmilyen megrendeléseket nem játszott mások kezére. De ez csak az én véleményem, nincs semmilyen bizonyítékom arra, hogy az SDKÚ korrupciós alapokon működött volna.

Megjelent a Sasanka botrány is. Richard Sulík beismerte, hogy találkozgatott Marián Kočnerrel. Szerinted is olyan ártatlan ez az ügy, ahogyan Sulík látja?
– Úgy gondolom, hogy Richard Sulíknak nem kellene a Marián Kočnerhez hasonló emberekkel találkozgatnia. Jó előre át kellett volna már rajta látnia. A parlament elnöke nem találkozgat ilyen emberekkel, de ez az én világlátásom. Nem tudok azonban semmi közelebbit a beszélgetéseikről, így azt sem tudom megítélni, hogy ez szokványos-e vagy nem szabályos. De számomra gondot okoz, hogy egyáltalán beszélgettek.

Mit gondolsz a tüntetésekről, szerinted van valamilyen jelentőségük, sikerül valamit elérniük?
– Természetesen van jelentőségük, de fontos lenne, hogy mihamarabb érthető és jó követeléseket fogalmazzanak meg, amelyekkel a tömeg egyetért. Ha ez nem történik meg, a tüntetések szerintem kifulladnak, és megint csak marad a csalódás körülöttük. Ki kellene választaniuk egy vezért, egy olyan embert állítani az élre, akinek van erkölcsi értéke, de én a szervezők közt nem látok ilyet. Kellene valaki, aki vezetni tudná ezt a tömeget, aki elvezetné a rendszer megváltoztatásához.

Aktuality.sk, 2012. február 9. nyomán