A Most-Híd képviselőjének aláírása nélkül jelenik meg az a közös nyilatkozat, amely a kisebbségi oktatási minimumot fogalmazta meg. A vegyes párt székházában tartott május 11-ei több órás egyeztetés sem hozott eredményt. Folytatódott a múlt hétfőn, május 4-én megkezdett oktatási fórum, amelynek első fordulója az MKP kezdeményezésére, civilek (Csemadok, Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Szlovákiai magyarok Kerekasztala, Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, Comenius Intézet) bevonásával valósult meg. Ott akkor egyedül Érsek Árpád (Most-Híd) nem volt hajlandó az oktatási minimumot lefektető közös nyilatkozatot aláírni, mondván, a dokumentum tartalmát még egyeztetnie kell a pártban, de előrebocsátotta, aligha lesz vele probléma. Nos, lett.
Három nappal később a vegyespárt székházából egy részben módosított, részben megkurtított ellenjavaslatot kaptak a tárgyaló felek, amelyben a következők voltak a szembetűnő különbségek: a „felvidéki” kifejezést minden esetben „szlovákiai magyar”-ra cserélték; a kisebbségek önigazgatási jogainak kiszélesítése helyett a közelebbről meg nem határozott oktatási önkormányzatiság fogalmát használták és kihagytak három pontot, melyek az oktatáspolitikai lépések egyeztetését, valamint a közös fellépést és az egységes állásfoglalást szorgalmazták, illetve azt a vállalást, hogy a felek tartózkodnak egymás nyilvános bírálatától és támadásától.
Információink szerint a dokumentum a Most-Híd számára a következő sarkalatos pontokat tartalmazta volna: az aláírók egyetértenek abban, hogy a szlovákiai magyar oktatásügy megóvása és fejlesztése valamennyi felvidéki magyar közös érdeke, ebből következőleg nem szabad szűk érdekcsoportok közti csatározások tárgyává tenni. Továbbá, kinyilatkoztatták volna abbéli szándékukat, hogy az oktatáspolitikai lépéseiket egyeztetik és minden olyan területen, ahol ennek feltételei adottak, egymást erősítő és támogató, egységes és közös fellépést szorgalmaznak. Valamint azt is lefektették volna, hogy tartózkodnak attól, hogy egymást nyilvánosan bírálják és személyükben támadják, és nem hoznak olyan döntéseket, amelyek az aláírók közti bizalmat megingathatnák. Belefoglalták volna azt is, ha az aláírók közül bárki olyan lépésre készül, amely nincs összhangban a nyilatkozatban foglaltakkal, a többi aláíró Felet előzetesen tájékoztatja, véleményüket kikéri. A Felek kötelezték volna magukat, hogy a nyilvánosság előtt csak akkor lépnek fel a másik Fél számukra elfogadhatatlan nyilatkozata vagy döntése ellen, ha a belső egyeztetés nem vezetett eredményre.
Bár az eredeti szövegen a többség Érsek kérésére hajlandó volt változtatni, egy mondaton és egy szókapcsolaton mégis elbukott a kompromisszumos javaslat megszületése a második, május 11-i tárgyaláson.
A Most-Híd nem értett egyet azzal, hogy az aláírók a jövőben is egységesen kívánnak fellépni az oktatásügyünket érintő kérdésekben és egyeztetéseket folytatnak a jövőben is, mondta el a Felvidék.ma-nak Bárdos Gyula. „Ekkor felálltunk, és ott hagytuk a megbeszélést” – közölte a Csemadok elnöke. Keserű szájízzel, csalódottan távoztak a dokumentum aláíró. Ebben a felállásban már aligha folytatódnak az egyeztetések.
A Most-Híd ugyanakkor sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a szakmai szempontok helyett a politikai játszmák győzedelmeskedtek a hétfői oktatáspolitikai egyeztetésen. A párt közleményben reagált a fejleményekre. „A tárgyalás során nyilvánvalóvá vált: egyes tárgyalópartnerek ahelyett, hogy a gyerekek, a tanárok és az iskolák érdekét tartották volna szem előtt, kizárólag egy politikai nyilatkozat elfogadására törekedtek. Ebben a Híd nem lesz partner sem most, sem a későbbiekben” – szögezik le Bugárék. A továbbiakban is egyeztetnek majd a szakma képviselőivel a kisebbségi iskolaügy problémáiról, és támogatnak minden kezdeményezést, amely segít a kisebbségi iskolák megtartásában, de a Polgári Víziójukba foglalt célkitűzéseikkel összhangban. Emellett oktatáspolitikai kérdésekben tovább folytatják a parlamenti munkát is.
„Az elmúlt hetek egyértelművé tették, hogy közeleg a kampány és a kampányszerű akciók száma így növekszik. A Híd elutasítja a felelőtlen, a csak a politikai pontszerzésre irányuló kezdeményezéseket, és a továbbiakban csak olyan partnerekkel kíván egyeztetni, akik valóban a szakmai kérdéseket szeretnék megvitatni. A tét túl nagy ahhoz, hogy felelőtlen játékokba bocsátkozzunk” – áll a Most-Híd, az egykori együttműködés pártjának állásfoglalásában.
Az MKP sajnálattal veszi tudomásul, hogy a mintegy háromórás egyeztetés során a nagypolitika árnyékában elveszett a szakmai szervezetek véleménye és a magyar közösség érdeke. „Főképp azért fájó ez a kudarc, mert az oktatást érintő kérdésekben a résztvevők között gyakorlatilag nem volt nézetkülönbség. Úgy tűnik azonban, hogy a korábban „az együttműködés pártja” szerepében tetszelgő csoportosulásnak mára már nem érdeke, hogy magyar társadalmi és szakmai szövetségekkel kerüljön egy platformra” – nyilatkozta A. Szabó László, az MKP oktatási és kulturális alelnöke.
Sajtónyilatkozatában továbbá kifejtették, hogy a Magyar Közösség Pártja ugyanakkor a civil szervezetekkel továbbra is együtt kíván működni, mert az iskoláink megtartása és az önigazgatás megvalósítása nemzetstratégiai kérdés, amelyben csakis a mindenkori együttműködés és a közös fellépés biztosíthatja a sikert, nem pedig a szűk érdekcsoportok csatározása.
A nyilatkozattal kapcsolatban az objektív tájékoztatás érdekében nyilvánosságra hozzuk mind az eredeti tervezetet, mind a Most-Híd által módosított szöveget, valamint a mai tárgyalás során kialakított kompromisszumos javaslatot is. Ki-ki maga döntse el, hogy a történetben ki játszik felelőtlen játékot…
Forrás: BA, Felvidék.ma