KOMÁROM. A Magyar Közösség Pártja Országos Elnöksége és Csáky Pál európai parlamenti képviselő idén Albert Sándort, a Selye János Egyetem alapító rektorát tüntette ki a Pro Probitate-Helytállásért díjjal. Ahogy a Kultúrpalotában vasárnap délután megtartott díjátadó ünnepségen is elhangzott: az MKP ezzel az 1994-ben létrehozott díjjal, Nagy János szobrászművész kisplasztikájával minden évben a felvidéki magyarságért munkálkodó, s minden helyzetben helytálló egy-egy jelentős személyiséget vagy szervezetet jutalmaz.
A múzeumi díszteremben zajló ünnepség elején Stubendek László, Komárom polgármestere köszöntötte a jelenlevőket, akik között az MKP vezetőségén, illetve járási és helyi vezetőin kívül Harmati Zsolt, Magyarország pozsonyi nagykövetsége helyettes nagykövete, Knirs Imre – Komárom alpolgármestere, több járásbeli község polgármestere, illetve helyi civil szervezetek képviselői és más érdeklődők is helyet foglaltak. A polgármester leszögezte: az idén több jubileumot is ünneplő, jeles történelmi személyiségek sokaságával büszkélkedhető Komárom ma ismét példát ad helytállásból, bízva abban, hogy továbbra is ez lesz a vezérfonala.
Ezt követően Korpás Éva Fonogram-díjas népdalénekes és a több hangszeren nagyszerűen játszó Madarász András csodálatos népdalcsokor előadását hallhatta a közönség, végül a jelenlevőkkel közösen énekelték el A csitári hegyek alatt című dalt. A műsorvezető szerepét is vállaló Molnár László pedig Gyurcsó- és Arany-verssel emelte az esemény rangját.
Az ünnepségen köszöntőt mondott Berényi József, aki hangsúlyozta: a korábbi díjazottak áldozatkész munkájukkal mértékadóvá tették a Pro Probitate-Helytállásért díjat, aminek a jövőben is mértékadónak kell maradnia.
„Megint rendkívül bizonytalanná vált a jelenünk és a jövőnk, talán még bizonytalanabb, mint a ´89-es rendszerváltozás idején volt, amikor az Európai Unió (EU) jelentette a reménysugarat, s mértéket is adott” – fejtette ki az MKP elnöke, aki szerint ezt a mértéket az EU már nem adja meg, s bizonytalanságunkat csak fokozza, hogy nem tud válaszokat adni, vagy rossz válaszokat ad a menekültválság jelentette kihívásokra.
Berényi József az Európai Unió „mértéktelenségének” és „súlypont-eltolódásának” tartja azt is, hogy az EU-ban népszavazást lehet meghirdetni Orbán Viktorral szemben, miközben másfél évvel ezelőtt nem tették lehetővé, hogy ehhez hasonló aláírásgyűjtés kezdődjön a nemzeti közösségek jogairól szóló európai törvényhozás érdekében.
„Ilyen sikertelen négy éve a felvidéki magyar politizálásnak még nem volt” – jelentette ki az MKP elnöke, aki szerint ma a szlovák parlamentben nincs súlya a magyar érdekképviseletnek, hiszen csupán két, a felvidéki magyarságot és más kisebbségeket közvetlenül érintő javaslat (vasúti kétnyelvűséggel kapcsolatos és a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozására irányuló) került a szlovák parlament elé ebben a parlamenti ciklusban, s mind a kettő elbukott. Manapság az is előfordulhat, hogy a területi önkormányzatot egyesek etnikai gettóként emlegetik, s a kisiskolák bezárásának rémképe is fenyeget.
„Hol a mérték, a mérce?“ – tette fel a kérdést Berényi, aki szerint a Pro Probitate-Helytállásért díj birtokosai bizonytalan világunkban mércét jelentenek számunkra, s az elismerés “átírja azt a szólást, hogy senki sem próféta a saját hazájában”. Hozzáfűzte: amikor az MKP pozsonyi székházában idén elhelyezték az előző díjazottak dísztábláját, megelégedéssel nyugtázták, hogy a „helytállók“ miatt sosem kellett szégyenkezni, mert mindmáig megőrizték tartásukat. Végül kifejezte amiatti reményét, hogy míg idén Csáky Pál EP-képviselőn keresztül valósulhat meg ez a díjazás, a 2016-os parlamenti választások után majd a szlovák parlament MKP-s képviselői is közreműködhetnek az újabb díjazottak kiválasztásában…
A rendezvény fénypontjaként Csáky Pál EP-képviselő bejelentette: a Pro Probitate-Helytállásért díjat idén Albert Sándor, a Selye János Egyetem (SJE) alapító rektora kapja pedagógusi-iskolavezetői, szervezői-egyetemalapítói és közéleti tevékenységéért. Egyúttal felkérte Bárdos Gyulát, az MKP parlamenti képviselőjelöltjét és a Csemadok országos elnökét a díjazott méltatására.
Bárdos a laudáció során a többi között a következőképpen fogalmazott:
„Albert Sándor 1943. május 24-én született Nagykaposon. A kassai magyar ipariskolában érettségizett, majd a kassai Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. Az egyetem elvégzését követően visszatért alma materébe, a kassai ipariba, ahol egy év híján negyed századig a neves iskola tanára, majd 1990-től 14 éven át a kassai Műszaki Egyetem tanszékvezető docense volt. 2002-től a Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselőjeként tevékenykedett. A Nemzeti Tanács oktatási bizottságának a tagja, a Közép-európai Kezdeményezés Bizottságának elnökeként pedig nemzetközi színéren is kamatoztatja szakmai és oktatói tapasztalatait. Bauer Edittel, Bauer Győzővel, Szigeti Lászlóval és Csáky Pállal együtt oroszlánrészt vállalt a komáromi SJE létrehozásában, amelynek 2008-ig alapító rektora volt. Mindannyiunknak, akik parlamenti képviselőkként, 2003. október 23-án ott izgultunk az örökkévalóságnak tűnő harminc másodpercig tartó végső szavazáskor a pozsonyi parlament tanácstermében, soha nem feledhető élményt jelentett az a siker, amelyhez mérhető eredményt azóta sem tudott produkálni a parlamenti képviselet. Ezt az emlékezetes szavazást Albert Sándor, közös bizottsági előadóként vezényelte le, s ennek eredményeképpen a törvényhozás elfogadta az SJE létrehozásáról szóló 465/2003-as számú törvényt, melynek alapján 2004. január 17-én hosszú vajúdást követően végre létrejött, megalakult a mi felvidéki magyar tanítási nyelvű állami egyetemünk… Sokan el sem tudják képzelni, hogy Albert Sándornak milyen nehézségek közepette, és milyen feltételek között kellett megalapoznia az SJE jövőjét. Soha nem panaszkodott, pedig már az első időszakban megsokszorozódott ún. „jótevőinek“ száma. Olyan közösségi szolgálatot vállalt és teljesített, amelyre nincs példa, mert ő volt az első, aki ilyen kemény fába vágta a fejszéjét. Kitüntetettünk számos kiadvány, könyv, szakkönyv, publikáció szerzője. Sokrétű pedagógiai és szakmai tevékenysége nálam sokkal szakavatottabb méltatót igényel“.
„Az elismerés nemcsak nekem szól, hanem mindazoknak a munkatársaimnak, akik velem együtt végigharcolták az elmúlt évtizedeket. Ennek a díjnak van egy különös patinája: az, hogy a mieinktől kaptam” – mondta meghatódva a díj átvétele után Albert Sándor, aki szakmai pályája legnagyobb kihívásának a Selye János Egyetem létrehozását tartja, hiszen kilenc hónap alatt szinte a nulláról sikerült elindítaniuk az intézményt úgy, hogy három kart akkreditáltattak, amelyeken közel 650 hallgató kezdhette meg tanulmányait.
„Egy héttel ezelőtt értesültem arról, hogy én kapnám meg az immár 22. alkalommal odaítélt Helytállásért díjat, ha azt elfogadnám. Állítólag több jelölt is volt, akik közül az MKP elnöksége és Csáky Pál szavazással engem választott. Természetesen igent mondtam, mert bár már van egy-két kitüntetésem, de mivel ez a hazai kitüntetés a sajátjaimtól jött, ezért annak különös értéke van számomra“ – tette hozzá portálunknak az ünnepi fogadás során.
Arra a kérdésre: ez a díj számára némi kárpótlást jelent-e azért, hogy már nem ő irányítja az SJE tevékenységét, így válaszolt: „Miután lejárt a megbízatási időszakom, úgy alakultak a dolgok, hogy a következő rektorválasztás 2. körében inkább már nem is pályáztam. Igaz, hogy kis szomorúsággal töltött el az, hogy nem tudtam befejezni a munkámat, mert még nagyon sok elképzelésem volt. Bízom abban, hogy az új vezetés sikerre viszi az egyetlen felvidéki magyar egyetemet, mert nekem az az érdekem, hogy a gyerekem, akinek a bölcsőjénél álltam, s érte minden tőlem telhetőt elkövettem, sikeres legyen. Ezért az utódomnak azt kívánom, hogy tartsák meg az intézmény egyetemi státuszát! Bár történtek dolgok, amelyek korábban nekem rosszul estek, de igazából senkire sem haragszom. Tennivalóm pedig még mindig bőven akad. Jelenleg a közoktatással, a kisiskolák problémáival, iletve azzal foglalkozom, hogy miként lehetne jó iskolákat csinálni, s emellett oktatok is. A tevékeny életnek ugyanis nincs alternatívája“. (szöveg: hirek.sk, foto: tények.sk)