Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) június 11-én megválasztott elnöke volt a Pátria Rádió Délelőtt című élő vitaműsora legutóbbi adásának a vendége.

menyhart_jozsef

Hogyan tovább?

A műsor elején Miklósi Péter házigazdaként bemutatta Menyhárt Józsefet, aki a Magyar Közösség Pártjának országos elnökeként első ízben volt a Délelőtt vendége. Felelevenítette tanári és zenészi tevékenységét is. (Az életkort illetően a műsorvezető néhány hónapot előreszaladt az időben, 40 évesként mutatta be interjúalanyát, aki valójában csak ősszel, szeptember közepén tölti majd be a kerek évfordulót – szerk. megj.)

„Közösségi emberként éltem eddig is, de ez az új feladat nyilván visszaszorít más tevékenységeket” – mondta az MKP új elnöke. Korábban a népszerű Kicsi Hang zenészeként is ismert Menyhárt József nem zárja ki annak lehetőségét, hogy például egy-egy jótékonysági koncerten visszatérjen hangszeréhez, de az elvállalt feladat egész embert kíván. Köszönetet mondott feleségének, aki nagy támogatást nyújt munkájához.

Milyen változást jelenet az MKP-ban az új elnök személye?

Az MKP új elnöke úgy gondolja, nem egy ember hozza a változásokat. A tisztújítás csaknem háromhónapos történés volt, ezt követően olyan csapattal lát neki a kihívásoknak, melyben sok az új arc. A kongresszuson a 198 küldöttből 180-an szavaztak rá. „Ez erős mandátum, és kötelez”. Korábbi lehetséges kihívójáról, Őry Péterről nyilatkozva elmondta, komoly munkát végzett alelnökként, polgármesterként, a Pro Civis szervezet vezetőjeként, és ő is közös akarattal akarja a pártot erősíteni. Elhangzott, az MKP nem járási, hanem kistérségi konstrukcióban kívánja megtalálni azokat az embereket, akik azonos értékrend szerint gondolkodnak. „Ezeket az embereket láttatni szeretnénk” – tette hozzá.

Ellenzéki szerepben

Miklósi Péter rákérdezett, miként kíván a szlovák ellenzékkel együttműködni. A műsorvezető Matovičсsal kapcsolatban a komolytalan, Sulíkkal a hiú, Kollár esetében a trubadúrság, a KDH-nál pedig az unalmas jelzőt használta. Menyhárt József úgy látja, ennél szélesebb a kör, az együttműködés lehetséges ellenzéki parlamenti képviselőjeként említette például Grendel Gábort. Az MKP elnöke emlékeztetett arra, hogy regionális szinten erős az MKP, önkormányzati képviselői vannak, polgármesterei, megyei képviselői és európai parlamenti képviselete is. Az MKP-t a történésekre rugalmasan reagáló pártként képzeli el, amely témákat kezel, és folyamatosan, nemcsak kampányidőszakban láttatja magát. „Látható, cselekvő pártot szeretnénk” – mondta.

Magyar-magyar együttműködés

Szóba került a Most-Híd párt is. Azzal kapcsolatban, hogy közvetlenül a választások után az elnök nélküli MKP nem ült le tárgyalni a vegyes párttal, emlékeztetett arra, hogy komoly és tisztázatlan helyzet volt egy olyan párttal kapcsolatban, „amely homlokegyenest más cselekedett, mint amit a választások előtt mondott – és ez zavart okozott”. Ma már ismert a helyzet. Elmondta, előítéletek nélkül lát lehetőséget a pártok közötti párbeszédre. „A felvidéki magyarság egyik alapproblémája, hogy nem beszélünk egymással” – mutatott rá a felvidéki magyar társadalom helyzetére. Erre példaként említette, hogy ma olyan a helyzet, hogy egy faluközösségben az egyik oldalra húzódnak az egyik, a másikra oldalra pedig a másik pártot képviselő emberek, holott ugyanazon közösségért dolgoznak. „Úgy próbálunk csoportokat építeni, hogy nem az fog bennünket össze, kit szeretünk, hanem aszerint határozzuk meg magunkat, kit gyűlölünk. Ezt kéne abbahagyni, ez egy luxus” – fogalmazott az MKP-elnök.

Arra a kérdésre, elvárja-e a Csemadoktól a támogatást, Menyhárt József leszögezte: „Nekem nem kell meggyőznöm a Csemadokot. Az maga tudja, mit és kit támogat. Ugyanazért a közegért cselekszünk”.

Nem szabad felejtenünk

A nyitrai egyetem tanáraként visszaemlékezett a tíz évvel ezelőtti történtekre is. „Egy diáklányunkat tíz évvel ezelőtt brutálisan megtámadtak”. Most viszont az a helyzet, hogy akik akkor Malina Hedviget védték, most más oldalon vannak. De nem szabad elfelejteni a dunaszerdahelyi drukkerek megverettetését sem. „Vannak határvonalak, melyek éberségre intenek!” – mondta az MKP elnöke.

Elszámoltattatás

Ez a kifejezés szinte folyamatosan végigkísérte a rádiós beszélgetést. Az MKP elnöke hangsúlyozta, erre jó értelemben kell gondolni. Az MKP figyeli a történéseket, „ha minimális dolgokat próbálunk maximumként eladni, az nem jó” – mondta. Konkrét példaként említette a kisiskolák helyzetét. „…ez jó dolog, de ehhez a pénzbeli feltételeket is meg kell teremteni” – figyelmeztetett. Mint mondta, nem csak pártelnökként, hanem kétgyermekes családapaként is nagyon fontos neki iskoláink helyzete. Érdemes szem előtt tartani a cserkészek „Légy résen!” jelszavát.  Az iskolaüggyel kapcsolatban is hangsúlyozta, hogy nem csak a magyarokra összpontosítják a figyelmet, hanem például a magyarul beszélő romákra is, ezt indokolja többek között az is, hogy a Rákóczi Szövetség kimutatásai szerint a gömöri kisiskolásaink 40%-a roma származású.

„Az etnikai politizálásnak, a nemzeti érdekképviseletnek mindaddig helye van Szlovákiában, amíg a szélsőséges erők parlamenti, a nacionalista erők pedig egyenesen kormánytényezők lehetnek” – mondta.

100 nap

Arra a felvetésre, hogy 100 nap alatt azért nem lehet mindent elérni, azt mondta: „Ez igaz, de 2 hét alatt sem”. Ez szóba jött a Focus intézet által mért legutóbbi 3,5 százalékos preferenciával kapcsolatban is. Mint mondta, innen indulunk, az elnöksége 100. napja után természetesen készséggel szembesül ő is az elszámoltatással.

Forrás: O.N. (Felvidék.ma)

Az adás hangfelvétele meghallgatható a Pátria honlapjának archívumában

https://www.rtvs.sk/radio/archiv/1185/469951