Amennyiben valaki megnyitná a II. világháború után kialakult államhatárok kérdését, akkor a magyar-román határral is foglalkozni kellene – mutatott rá Vlagyimir Putyin orosz államfő a Bloomberg amerikai hírügynökségnek adott, és a Russia Today hivatalos orosz honlap által nyilvánosságra hozott interjújában.
Putyin azonnal figyelmeztetett: az európai államhatárok kérdésének esetleges felvetése rendkívül veszélyes, és az Pandora szelencéjének kinyitásával lenne egyenlő.
Az orosz államfő szeptember 2-án Abe Sindzó japán kormányfővel tárgyalt Vlagyivosztokban egyebek mellett a két ország között a II. világháború befejezése óta fennálló területi vitáról. A Kurili-szigetekről van szó. Az interjú a találkozó előtt készült, és teljes szövegét az orosz elnökség hivatalos honlapjának számító Russia Tuday angol nyelven hozta nyilvánosságra még aznap. A magyarországi média figyelmét az interjú ezen része ismeretlen okokból elkerülte, még az eseményről egyébként tájékoztató MTI sem idézte. A romániai sajtó azonban nagyon részletesen visszaadta az interjú ezen részét is, sokkolónak minősítve az orosz elnök kijelentését. Hivatalos reagálás azonban nem volt.
Moszkva és Tokió között a második világháború vége óta vita tárgyát képezi a Szovjetunió által 1945 szeptemberében annektált Kurili-szigetek négy legdélebbi tagjának hovatartozása. Emiatt a két fél a mai napig nem kötött békeszerződést. Októberben lesz ugyanakkor a 60. évfordulója annak, hogy a Szovjetunió és Japán 1956-ban közös nyilatkozatot fogadott el a hadiállapot megszüntetéséről, és Moszkva ígéretet tett két sziget visszaadására.
Az orosz elnök, mielőtt tárgyalóasztalhoz ült volna Abéval, a Bloombergnek nyilatkozva leszögezte: Oroszország hajlik a kompromisszumkötésre Japánnal, viszont nem hajlandó az érintett szigeteket „eladni” vagy „elcserélni”. „Egy olyan megoldásról lehet szó, amellyel egyik fél sem érezné magát legyőzöttnek vagy vesztesnek” – mondta. Putyin kifejtette: egy hasonló orosz-kínai határproblémát, de amelynek gyökerei nem a II. világháborúval kapcsolatosak, Moszkvának és Pekingnek kompromisszumok útján sikerült megoldania.
„A nyugati részre (nyilván Oroszországéra) utalva, ön Kalinyingrádot említette…” – folytatta az orosz elnök. Az interjút készítő John Micklethwait ekkor közbeszólt, pontosított, hogy ezt a megjegyzését csak „viccnek” szánta. Micklethwait ebben a „viccnek” szánt megjegyzésében azt kérdezte, hogy Moszkva hajlandó lenne-e tárgyalni Kalinyingrád régió szuverenitásáról.
„Félretéve a viccet, ha valaki készen áll a II. világháború eredményeinek felülvizsgálatára, akkor azt megvitathatjuk. De akkor nem csak Kalinyingrádról kellene beszélnünk, hanem Németország keleti részéről is, Lvov (Lemberg) városáról is – amely egykor Lengyelországhoz tartozott (ma Ukrajna), és így tovább. És ezen a listán még Magyarország és Románia is rajta vannak” – mondta Vlagyimir Putyin a Bloombergnek a Russia Today idézete szerint. Arra a kérésre, hogy részletezze a mondottakat, Putyin már nem volt hajlandó. Ugyanakkor figyelmeztetett: nem szabad felnyitni ezt a Pandora-szelencét.