Kilenc évvel ezelőtt az akkor még rendkívül aktív szeszvulkán legutóbbi kitörésének engedve a szlovák parlament úgy hat évtizedet utazott vissza az időben. Ján Slota, az SNS azóta lepárolt elnökének kezdeményezésére a törvényhozás e napon fogadta el a Beneš-dekrétumok érinthetetlenségéről szóló híres-neves határozatát.
A ma az EU soros elnöki tisztségét betöltő európai mintaállam 2007-ben zsenge hároméves tagsággal a mellényzsebében mutatott fityiszt az akkor még a parlamentben izgágáskodó magyar pártnak (s általa a mérhetetlenül terhesnek érzett magyar bennszülött törzsnek), a nemzetpolitikai vonalon erekcióra képtelen gyurcsányi Magyarországnak, no meg – pusztán az emberi jogok nagyobb dicsőségére – a nyugati széplelkeknek, akiknek az ingerküszöbét a sok más fontosabb ügy miatt el sem érte a pozsonyi határozat.
A szlovák törvényhozásban a szavazás idején 141 honatya, illetve honanya foglalt helyet. Egy közülük nem szavazott. Kizárólag az MKP 20 képviselője mondott nemet a barbárság gránitba vésésére. A többiek vagy gazemberek, vagy egyszerűen csak arra az időre zárójelbe tették emberi tisztességüket, lelkiismeretüket.
Ahogy talán Žitňanská asszony is, aki annak ellenére ülhet egy nyomokban magyar párt delegáltjaként az igazságügyi miniszteri székben, hogy maga is a „százhuszak” közé tartozik. Abban a kormányban, amelynek kis cézárja már 2007-ben is vezényelt.
“Azok az anyagi és jogviszonyok, amelyek ezen határozatok által jöttek létre nem kérdőjelezhetők meg, érinthetetlenek és meg nem változtathatóak.”
– mondja a 2007-es parlamenti határozat a nagy szellemi előd dekrétumairól. Lássuk be, a szlovák parlamenttől 2007-ben (ha úgy tetszik, egy évvel Hedvig meghurcolása után) aligha lett volna várható egyéb. Beneš dekrétumai a szlovák állami lét Magna Chartái, s ezzel mindent el is mondtunk ennek az országnak a mibenlétéről. Ha elfogadni nem is, de megérteni kétségkívül meg lehet.
Az igazi szégyen azoké, akik a harminc ezüstért pár évvel később beálltak a százhuszak közé. Az ő szégyenük azonban minden kőbe vésett parlamenti határozatnál, elnöki dekrétumnál maradandóbb…
Forrás: Szűcs Dániel / Felvidék.ma