Október hatodikán az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékezünk. E napot a magyar kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította. Felvidék-szerte ezúttal is számos helyen tartottak megemlékezéseket.

Bélvatán az idén júniusban felavatott kopjafánál tartották a megemlékezést

A 777 éves Bélvatán, 2016. június 4-én, a nemzeti összetartozás napján avatták fel a község kopjafáját. Most október 6-án, a hideg, szeles időben először emlékezett a falu ünnepélyes keretek között az Aradi tizenháromra. Az emlékműsort szintén az Illésházy István Alapiskola tanulói adták elő. Bohák Csaba, a helyi képviselő-testület tagja a megemlékezést úgy tette személyessé, hogy a helyi származású hősi halottak emlékét elevenítette fel. (HA)

Menyhárt József Illésházán (Fotó: Hideghéty A.)
Menyhárt József Illésházán (Fotó: Hideghéty A.)

Illésházán Menyhárt József részvételével emlékeztek az aradi vértanúkra

Felső-Csallóközben, Illésházán az aradi vértanúkról való megemlékezésen részt vett Menyhárt József, az MKP elnöke is. Ünnepi köszöntője előtt Fehér Tibor polgármester és Bohák Csaba a képviselő-testület tagja szólt az egybegyűltekhez.
Az Illésházy István Alapiskola diákjai verses, énekes műsorral emelték a rendezvény fényét. Menyhárt beszédében kiemelte: „1848-49-nek van egy fontos üzenete: ha elengedjük egymás nyakát, lehet, hogy meg tudjuk fogni egymás kezét.
A szabadságharc küzdelmeivel, bukásával, azóta élő emlékezetével azt kell sugallja: azért kell összegyűlnünk, hogy elmondjuk az utánunk jövőknek, nemzetünk tudott magyar lenni a múltban és tud nagy magyar lenni a mi nemzetünk most is!” (HA)

A lévai magyarság is megemlékezett az aradi vértanúkról. 17 órakor a lévai temető 1848/1849-es, a Lévai Magyar Asszonyok Ligája általa tavaly közadakozásból felújított honvéd emlékművénél gyűltek össze. Az MKP szervezésében tartott megemlékezést Gubík László vezette, a Czeglédi Péter református gimnáziumot Kiss Orsolya szavalással, Bohák Emese énekkel képviselte, a megemlékezés tanulságos ünnepi beszédét pedig Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója intézte a hideg idő ellenére szép számban megjelent közönség felé.
Ezt követően a lévai Reviczky Házban folytatódott a megemlékezés, ahol Nyitra Megyei Önkormányzat és Léva Város Önkormányzata támogatásával a budapesti Ad Libitum kamaraegyüttes adott koncertet “A vigasz hangjai” címmel. A művészeket Ürge László, társulásunk zenei szakosztályának vezetője köszöntötte. (WJ)

Gömörben az aradi vértanúk balladája csendült fel

Az aradi vértanúk emléknapján Gömör-Nógrádban Füleken, Almágyban, Rimaszombatban, Nagybalogon, Tornalján és Rozsnyón is megemlékeztek. Füleken Erdős Vince, a helyi MKP elnöke, Rimaszombatban Rigó László, az MKP alpolgármestere mondták a megemlékező beszédet.
Rimaszombatban a Csemadok helyi alapszervezete a frissen felújított kopjafához hívta a megemlékezőket. A Gömör-megye szabadságharcos hőseinek emlékoszlopánál közreműködött Csank Katalin és a Csillagvirág zenekar Páko Mária vezetésével. Díszőrséget a 4. sz. Hatvani István Cserkészcsapat tagjai álltak.
Nagybalogon idén a rossz idő miatt a hagyományos fáklyás felvonulás a temetőkertben a kopjafához elmaradt, s az iskola éttermében emlékeztek méltóságteljesen. Az egybegyűlteket Pál Csaba, a Csemadok helyi alapszervezetének elnöke köszöntötte, majd a Szivárvány Énekkar tagjainak a közreműködésével emlékeztek az aradi vértanúkra. Elhangzottak a rövid életutak és a méltatások, kiemelve a tábornokok bátor tetteit. A megemlékező beszédet Koós István nyugalmazott tanár mondta. Végül elénekelték az aradi vértanúk balladáját és a Szózatot. (HE)

Emlékezés Szörcsey Antal honvédszázados sírjánál Rozsnyón

A Csemadok Rozsnyói Alapszervezete október 6-án, csütörtökön idén is megszervezte az aradi vértanúk tiszteletére koszorúzással egybekötött megemlékezést Rozsnyón, amelyet Szörcsey Antal honvédszázados sírjánál tartottak meg. Az egybegyűlteket Füzék Erzsébet, a Csemadok Rozsnyói Alapszervezetének elnöke köszöntötte, majd a P.J. Šafárik Gimnázium diákja mondott verset. Emlékbeszédet Drenkó Zoltán református lelkész, valamint Gergőné Varga Tünde, Dunavarsány polgármestere tartott. A megemlékezésen kilenc szervezet és egyén helyezte el a megemlékezés koszorúit. A Szalóc Község testvértelepüléséről, Dunavarsányból érkezett vendégek a Rozsnyó és környéke magyarjaival együtt emlékeztek a hősökre. (BB)

Pozsonyban az aradi és a pozsonyi vértanúk nevei is elhangoztak – mint egy-egy szívdobbanás, úgy szólalt meg a dob

A pozsonyi Kecske-kapui evangélikus temetőben Jeszenák János sírboltjánál, majd Rázga Pál sírjánál emlékeztek a hősökre. A megemlékezésen Ziff Stella, a pozsonyi gimnázium diákja Faludy György Október 6. című versével tisztelgett a hősök emléke előtt.

mj_po
Pozsony (Fotó: O.N.)

Majd Molnár Imre a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója mondott beszédet, amelyben a vértanúk példaadó tetteire hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint a mártírok példája azt mutatja: szeretnünk kell szülőföldünket, nemzetünket, hitünket. Kiemelte: a forradalmárok, akik a magyar szabadságért adták életüket, nem egy nemzet fiai voltak. A kivégzett hősök között voltak szolgálók, nemesek, katonák, hivatalnokok, de még színész is.

A megemlékezést egy lengyel szokással színesítették, Strieženec Sándor zenész közreműködésével, mint egy-egy szívdobbanás, úgy szólalt meg a dob, mikor Molnár Imre sorolta az aradi és a pozsonyi vértanúk neveit, Dér Márton, a színművészeti főiskola hallgatója pedig az aradiak utolsó mondatait olvasta. Molnár Imre elmondta: Aulich Lajos Pozsony szülötte, ezért a koronázó városban szeretne egy emléktáblát szenteltetni az aradi vértanúnak, hogy ezzel is őrizze Pozsony magyarsága a vértanúk emlékét. Amennyiben összefogással sikerül a Jeszenák sírboltot felújítani, ide kerülhetne Aulich tábornok emléktáblája.

Dér Márton, Molnár Imre és Streiženec Sándor (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)
Dér Márton, Molnár Imre és Strieženec Sándor (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)
Deák Ernő, történész, a Bécsi Napló főszerkesztője beszédében Pozsonyról, mint genius lociról, mint a szabadság eszme egyik helyéről szólt. A hősök előtt fejet kell hajtani, így a vértanúk előtt, és azok előtt is, akik a szabadságért küzdöttek. Bécs, Párizs, Pest, Buda olyan helyszínek, amit minden alkalommal megemlítenek, ha a szabadságküzdelmekről szó esik, Pozsonyról ritkábban szólnak, pedig innen indult a forradalom, hiszen március elején Kossuth Lajos itteni beszédével indult a küzdelem a szabadságért. A történész szerint a szabadság és a függetlenség közös talaja Pozsony. Deák Ernő köszönetet mondott a felvidéki magyarságnak, amiért kiállnak nemzetük mellett. Jeszenák János sírjának megkoszorúzása után az emlékezők megkoszorúzták Rázga Pál evangélikus lelkész sírját is, majd felesége sírjánál is elhelyezték az emlékezés virágait a pozsonyi magyarok.

Az aradi vértanúk mellett a komáromi vár hőseire is emlékeztek Komáromban

Szakadó esőben kezdődött a komáromi ünnepség délután öt órakor a Csemadok Komáromi Városi Alapszervezete és a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület szervezésében, a Klapka-téren. Az aradi vértanúk mellett a komáromi vár hőseire is emlékezett a maroknyi résztvevő. A komáromi vár két korábbi várkapitánya is az áldozatok között volt. Török Ignác honvéd vezérőrnagyot, hadimérnököt hatodikként, a kötél általi halálraítéltek közül másodikként végezték ki Aradon, Lenkey János honvéd tábornok pedig megőrült zárkájában, elborult elmével az aradi várban hunyt el 1850. február 7-én.

Keszegh István pedagógus, a Csemadok vezetőségi tagja köszöntője után előbb a Concordia Vegyeskar énekelte a Szózatot, Stubendek István karnagy vezényletével, majd Boráros Imre Kossuth-díjas színművész adta elő Magyar Alíz Történelmi lecke Európának című versét.

„Az aradi vértanúk többsége nem volt magyar, mégis vérüket adták a magyarságért. A magyarságot mindig a minősége tartotta meg, amely magához vonzotta a nem magyarokat is” – mondta rövid ünnepi beszédében Tőkéczki László történész, egyetemi tanár hozzátéve, a vereségek után mindig az újrakezdés lehetősége adatott meg a nemzetnek. „Büszkék lehetünk mindazokra, akik 1848-49-ben magyarként és nem magyarként a szabadságunkért harcoltak. Tisztelet a forradalom és szabadságharc 140 mártírjának!” – mondta a szónok.

Majd Komárom díszlobogója előtt megkoszorúzták Klapka György szobrát a város elöljárói, a politikai és a civil szervezetek képviselői. Ezután az Anglia parkba, az aradi vértanúk emlékoszlopához vonult a mintegy 100 résztvevő, ahol előbb komáromi dalokat hallgattak a Klapka György Férfi Dalkör előadásában, majd a Selye János Gimnázium diákjai, Bencsík Stefánia, Fehér Dalma és Nagy Csomor István adtak műsort.

A koszorúzás előtt dr. Farkas Adrianna gimnáziumi magyartanár mondott beszédet a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület nevében. „Csak az a nép veszett el, melynek elveszett a hite” – idézte a néhai Szénássy Zoltánt, az Egyesület egykori tiszteletbeli elnökét. Az ünnepség végén itt is felcsendült a Himnusz. (BJ)

Töretlen hittel magyarságunkért, nyelvünkért, hitünkért – megemlékezés Bodrogszerdahelyen

Bodrogszerdahelyen a magyar alapiskola tanulói tartottak megemlékezést az aradi vértanúk emléknapján. Emlékbeszédet Kalinák Norbert történelemtanár mondott, aki a fiatalabb korosztály számára is érthető módon emelte ki az aradi vértanúk emberi nagyságát és tettüknek máig tartó üzenetét.

„Az aradi vértanúk életükkel és személyes áldozatukkal örök példaképül szolgálnak számunkra. A legnagyobb értéküket, a tulajdon életüket áldozták fel a nemzet, a haza, a család védelmében. Bár sokan közülük nem magyarnak születtek, lélekben mind magyarrá váltak. Bátran szálltak szembe Nyugattal és Kelettel, mert volt szilárd hitük, vágytak a szabadságra, tiszta és nemes lélekkel bírtak. Üzenetük egyértelmű: töretlen hittel kell kiállnunk magyarságunk, anyanyelvünk, hazánk, keresztény hitünk, szeretteink védelmében a modern korban is, s ha kell, készen kell állnunk a legnagyobb áldozatra is” – fogalmazott beszédében a pedagógus.
Az emlékbeszédet követően a diákok Kerecseny János: Az aradi 13-ak című versét és
a vértanúk utolsó szavait tolmácsolták az emlékező közönségnek. (TA)

Forrás: TA / Felvidék.ma (Itt további fotók is megtekinthetők)