Az RTL német televízió a napokban vetíti az új, háromrészes Winnetou-sorozatot, akárcsak a szlovák köztévé.
Mielőtt rátérünk a „filmszemlére”, először néhány technikai információ az RTL a Rat Pack közös produkciójáról:
Internet, DVD, Blue-ray, könyv és filmvetítés
Az új-Winnetouról egy nagyon precíz és szép honlap tájékoztat, melynek elérhetősége: http://winnetou2016.rtl.de/ Ezen a honlapon aki akarja, meg is vásárolhatja, a teljes sorozat 23 euróba kerül dvd-n (itt), aki könyvet akar, az se gond. Egyelőre – persze – csak németül.
DE!!! A szlovák köztelevízió egyes csatornája a németországi premier után mindössze egy napos csúszással tűzte programjára az új filmtrilógiát. Az első rész 27-én este volt, ma jön a második, a harmadik pedig 30-án lesz. A szlovák tévében az ismétlések még mind előttünk állnak, mégpedig december 29-én, (1. rész, 12.55), 30-án (13.10) és 31-én (12.30).
Előzmények: A regény és a 60-as évek filmjeinek hatalmas sikere – Európában
A német Karl May (1842-1912) indiánregényei óriási népszerűségre tettek szert, főleg Európában. Magyarországon előszeretettel nevezik őt a mai napig is May Károlynak. Amerikában néha pikkelnek is rá amiatt, hogy német létére népszerűbbet (legalább is az európai fogadtatást tekintve) alkotott az indiánregények terén, mint J.F. Cooper.
Gyakorlatilag ez igaz a 60-as években készült filmváltozatokra is. A Harald Reinl által rendezett filmekben egy olyan lenyűgöző páros alakítja a két főhős szerepét, amely ma is ritkaságnak számít. Az apacs törzsfőnököt a francia Pierre Brice, fehér vértestvérét pedig az amerikai Lex Barker játszotta. Ehhez jött Martin Böttcher máig csodálatosan ható zenéje, és a varázslatos horvátországi nemzeti parkok, mint Vadnyugat! A filmek eleinte követték May regényeit, majd ez fokozatosan lazult. Leggyakrabban azon alapsztorira hagyatkoztak, hogy van egy bűnbanda, mely mindent megtenne az aranyért, ám Winnetou és Old Shatterhand még időben érkeznek. Lex Barker 1973-ban meghalt, utána is készültek Winnetou-filmek, mindig Pierre Brice-szel a főszerepben, de ezek már megközelíteni sem tudták az 1960-as évek filmtermésének sikerét.
Winnetou 2016
Pierre Brice-szel egyébként valamilyen formában az új filmek rendezője, Philipp Stölzl is számolt, ám a francia színész tavaly elhunyt. Winnetout a ma 33 éves albán Nik Xhelila alakítja, Old Shatterhand megformálója pedig a 49 éves német Wotan Wilke Möhring.
A zenét és a forgatás helyszínét nem bízták a véletlenre, maradtak a 60-as évek bevált receptjénél, azaz Böttcher és Horvátország. És itt véget is értek a párhuzamok, az alkotók új történeteket készítettek – új karakterekkel. Winnetou a korábban megszokott karakterekkel szemben vadabb. Egy lázadó apacs – meztelen festőtesttel (ez Karl May számára is újdonság volna). Old Shatterhand vallási kötődése is jóval gyengébb („Igaz, hogy megkeresztelek, de csak a józan észben hiszek” – mondja egy alkalommal).
Három film készült Winnetou címmel most is, a fejezetek címei: Új világ, Az Ezüst-tó titka és az Utolsó harc. Jelen sorok csupán az első rész megtekintése után születtek.
Az új filmekben tulajdonképpen Karl May válik Old Shatterhanddá (noha mi, magyarok, Xantus Jánosra esküszünk). Ez azért meglepő, mert az új trilógia első része jóval kevésbe követi a regényt, mint anno a 60-as években. Ez persze nem baj, a mai filmvilágban dívik a szabad kéz.
Az új főszereplő páros természetesen (?) nem Barker-Brice-szintű, de talán pont ez az, amit senki sem várt – vagy előre tudott mindenki. Mégis borítékolható, hogy legtöbben az összehasonlítás szintjén mondanak majd véleményt…
Próbáljuk elfelejteni a 60-as évek filmjeit (nem könnyű). Erős lett Incsu Csunna és Nso Csi szerepe, az előbbi gyakorlatilag helyettesíti Kleki Petrát (Winnetou fehér nevelője), az utóbbi pedig egyben az apacs törzs sámánja is! A forgatókönyv írójának számos ötletes szikra pattant ki a fejéből, például az, hogy Old Shatterhand még barátságuk megkötése előtt megtanítja Winnetout, hogyan is működik „az ököl, mely pozdorjává zúz”. Sam Hawkins nem sokat szerepel benne, de amikor igen, az meghatározó, a skalpsztorija pedig telitalálat.
A dramaturg talán pörgősebbé is tehette volna a filmet. Rámutatnak arra a népirtásra, mely a sokak által ma csodált Amerika megszületésekor történt. Német filmről beszélünk, a költségvetés tehát nem hollyvood-i, de ennek ellenére nagyon látványosak az akciójelenetek. Főleg az első rész végére maradt hídrobbantás, amikor Winnetou apja gyilkosával számol le, értésére adva, hogy „Ez nem Amerika, hanem az apacsok földje!”.
Vártam viszont Old Shatterhand és Winnetou vérszerződését. Persze előfordulhat, hogy a ma esti Ezüst-tó után már másként fest a kép.
Oriskó Norbert / Tények.sk (fotók a film hivatalos, cikkünk elején feltüntetett honlapjáról)