Böszörményi István idén ünnepli a hetvenedik születésnapját. A nógrádi események nélküle elképzelhetetlenek, a magyar kultúra napja alkalmából Csemadok-életműdíjban részesítik.
„Az első érzés valóban a meglepetés és annak jóleső tudomásulvétele, hogy sokéves, önzetlen tevékenységemet ilyen módon – ország-világ előtt – is elismerik. Ugyanakkor nem tagadhatom, hogy az örömbe egy kis üröm is vegyül, hiszen az életműdíj bizony azt is jelenti, hogy már több van mögöttem, mint előttem” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Böszörményi István, majd gyorsan hozzátette, “életművét”, ha egyáltalán van ilyen, még nem tekinti befejezettnek.
„Ha Isten erőt és egészséget ad, továbbra is szeretnék tevékenykedni a Csemadokban, és általában mindenütt a szórványosodó losonci és környékbeli magyarság identitása megerősítésének érdekében” – mondta.
Kérdésünkre, hogy mit jelent számára a Csemadok, így válaszolt: „Ahogy néhai református lelkész édesapám – a losonci Csemadok alapító tagja számára is – a Csemadok betűszó igazi jelentése az volt, hogy CSEhszlovákiában MAgyar maraDOK. Az alapgondolat persze a mai Szlovákia keretei között is érvényes” – szögezte le.
Böszörményi István Losoncon született 1947. március 20-án, azóta is itt él. A losonci alapiskola után a füleki magyar tannyelvű gimnáziumban tanult, ott érettségizett, majd a pozsonyi Komenský Egyetem bölcsészkarán német-svéd szakos tanári diplomát szerzett. 1972. szeptember 1-től 2007. szeptember 1-ig, nyugdíjba vonulásáig végig a Füleki Gimnáziumban tanított német nyelvet, szükség szerint más tárgyakat is.
„1977 óta tagja vagyok a Csemadok losonci alapszervezetének, 1983-tól folyamatosan vezetőségi tag vagyok, számos irodalmi, történelmi előadást tartottam vagy szerveztem Losoncon kívül Füleken és a környékbeli községekben is. Tevékenységem részét képezi különböző témájú kiállítások rendezése is. 1979-1990 között a Csemadok Losonci Járási Bizottsága mellett működött néprajzi-honismereti bizottság munkájában is részt vettem, néprajzi gyűjtéseket végeztem regionális szinten, illetve a Csemadok Nyári Néprajzi Szemináriumai keretében más járásokban is” – tekintett vissza. Több regionális kiadványban és kiállításban /Fülek, Losonc, Zseliz, Gombaszög/ működött közre. 1990 óta tagja a Csemadok Losonci Járási Bizottsága Elnökségének, illetve a jogutód Nógrádi Területi Választmánynak, ez utóbbi alelnöki tisztét is betölti, s fáradhatatlanul dolgozik.
„Helytörténeti kutatási területem Losonc, Fülek és a nógrádi régió története, neves személyiségei, műemlékei, továbbá a népi építészet és lakáskultúra. Kutatási eredményeimet előadásokon, illetve szlovákiai és magyarországi folyóiratokban / Hét, Itthon, Gömörország, Honismeret stb./ tettem és teszem közzé. 1995 óta helytörténeti füzeteket jelentettem meg a losonci Csemadok-alapszervezet kiadványaiként. Egyebek közt megírtam az 1969 óta folyamatosan megrendezett Kármán Napok történetét. A Nógrádi Területi Választmány kiadásában jelent meg 2003-ban az Őseink házai házaink ősei – Észak Nógrád népi építészete c. munkám“.
A Csemadok-tagsága és tevékenysége mellett 1990-től más szervezetek, alapítványok munkájában is részt vesz. Alapító tagja, később járási elnöke volt Losoncon az Együttélés politikai mozgalomnak. 1998-ban a Magyar Koalíció Pártja járási alelnökévé választották. Jelenleg a Magyar Közösség Pártja Losonci Járási Elnökségének a tagja. Két évtizeden át vezetője volt a Rákóczi Szövetség város és vidéke losonci célalapjának, szervezte a beiratkozási program aktivitásait. Ugyancsak vezette az Illyés Alapítvány helyi és regionális projektjeinek regionális bizottságát, tagja volt a VIDÉO alapítvány vezetőségének is. A Csemadok részéről több országos, regionális és helyi elismerő oklevelet kapott. 2005-ben neki ítélték a Nógrád Közművelődéséért-díjat. 2017-ben pedig Galántán veheti át a Csemadok-életműdíjat.
Az elismerés további munkára ösztönzi. „Jelenleg elsősorban Ráday Pál, Rákóczi fejedelem losonci születésű titkára, diplomatája, a református egyház első főgondnoka születése 340. évfordulójáról való megemlékezés foglalkoztat, annál is inkább, mert 40 éve – éppen amikor tagja lettem a Csemadoknak – résztvevőként jelen voltam Ráday felújított losonci síremlékének avatásán, a későbbiekben, 1983-ban, 84-ben és legutóbb 2003-ban már magam szerveztem az ünnepi alkalmakat” – mondta. Biztosak lehetünk benne, hogy hamarosan ismét méltón megemlékezhetünk Ráday Pálról Losoncon.
Forrás: HE, Felvidék.ma