Félidejéhez érkezett az Európai Parlament tevékenysége. Csáky Pál, az MKP EP-képviselője mandátumának első felében az EP Petíciós Bizottsága alelnökeként kezdte parlamenti munkáját. 2017 januárjában az Európai Parlamentben újraosztották a lapokat, s január 23-án a petíciós bizottság alakuló ülésén Csáky ugyancsak ismét bizalmat kapott képviselőtársaitól.

Az eltelt 2,5 év elegendő idő ahhoz, hogy átfogó képet alakítson ki a testületben helyet foglaló képviselőtársak prioritásait, szokásos reakcióit illetően, beleértve a kisebbségi témához való viszonyukat is, továbbá, hogy átlássa azt a folyamatot, amely egy petíció beérkezésétől annak megtárgyalásáig lezajlik, minden részletével együtt.
Az alábbi szakmai-politikai összefoglaló, nem kimerítő jelleggel, az elmúlt időszak tapasztalatait, eredményeit foglalja össze, amelyből valószínűleg néhány következtetés is levonható az olvasó számára a jövőt illetően.

A petíciós bizottság munkájáról általánosan

A 2014 nyarán megalakult Európai Parlament petíciókkal foglalkozó bizottsága úgy kezdte munkáját, hogy átalakította és hatékonyabbá tette működését, amelyhez belső iránymutatókat dolgozott ki, ezek kötik a képviselőket és politikai csoportjaikat is. Mára elmondható, hogy ennek köszönhetően sikerült feldolgozni a korábban felhalmozódott és megválaszolatlan petíciók döntő részét, így az újonnan beérkező petíciók kezelésére összpontosíthat a bizottság titkársága és a képviselők is.

Az eredmények magukért beszélnek, a szakbizottság minden évben elkészíti a munkájáról szóló éves jelentését, amely a plénum elé kerül. A választások óta az első teljes évről, 2015-ről készült jelentés 2016 decemberében került elfogadásra, és annak statisztikai adatai szintén azt mutatják, hogy feldolgozottságban, problémamegoldásban a PETI egyre jobban teljesít.

A petíciók által érintett leggyakoribb témák a környezetvédelem, a belsőpiaci szabadságok, ide tartozik a szolgáltatások szabadsága, a diplomák elismerése; de számos petíció szól különböző diszkriminatív helyzetekről, továbbá közlekedési ágazati problémákról vagy az európai alapokból történő pénzmerítésről. A 2015-ös éves jelentésért néppárti részről Csáky volt a felelős.

A petíciós bizottság szlovákiai látogatása (Kép: Csáky Pál archívuma)

Visszatekintve a korábbi eseményekre, 2015 júniusában a felfrissült munkamenethez szakmai meghallgatást szerveztek a szakbizottságban, Csáky javaslatára magáról a petíciós jogról, annak természetéről elméleti és gyakorlati megközelítésből hangzottak el előadások. Szlovákiából az állampolgári jogok biztosa, JUDr. Jana Dubovcová vett részt a meghallgatáson. Az ombudsman Pered községnév ügyét ismertette a brüsszeli közönség előtt.

Még ezt megelőzően, szintén 2015 elején az európai polgári kezdeményezésről (EPK) az Alkotmányos Ügyek Bizottságával közösen szervezett egy fórumot a PETI, a polgári kezdeményezés, mint a legújabb uniós polgári jog jogszabályi hátteréről. Ehhez a joghoz számos kisebbség képviselői is nagy reményeket fűztek, mondván, javaslatokkal élhetnek az EU felé a kisebbségvédelem európai szintű kibontása terén.

A témában a parlament egy jelentés formájában is hangot adott véleményének, sürgetve az Európai Bizottságot (EB) a jelenlegi rendszer felülvizsgálatára és a politikai döntések megfelelő indoklására egy-egy kezdeményezéssel kapcsolatban. A PETI-ben készült véleményt a Néppárt oldaláról Csáky készítette, fontos helyen kezelve az intézmények közötti egyensúly kérdését, emlékezve arra, hogy például a kisebbségi jogokat egy csomagba összeszerkesztő ún. Minority Safepack javaslat bizottság általi elutasítása az Európai Unió Bírósága elé került, éppen azon okból, hogy a bizottság a kezdeményezők szerint nem indokolta meg megfelelően, miért nem fogadta el a javaslatot. Ezt a polgári kezdeményezést a közép-európai kisebbségi szervezetek is támogatják. A bíróság még nem döntött az ügyben.

A magyar petíciók előbbre vitele

Néhány magyar és kisebbségi magyar közösséget érintő petíció is szerepel a PETI nyilvántartásában. Két petíció a Beneš-dekrétumokat érinti, ezek napirenden tartásáért több alkalommal szükség volt az alelnök közbelépésére. Ez az egyik téma, amelynél a legtöbb nemzet kimutatja a foga fehérjét. A következő időszak döntő fontosságú lehet a téma előbbre vitele szempontjából. Az utolsó napirendi vita még az előző parlamenti mandátum alatt zajlott, akkor is a nyilvánosság kizárásával. A szakbizottság mai vezetése mellett az ilyen játszmákra nem lenne lehetőség, és azóta több információval is rendelkezik a bizottság a témát illetően.

A nyelvhasználathoz való jog erdélyi és felvidéki petíciókban is megjelenik. Ezek közül a legfrissebbek egy kolozsvári táblaügy és a Kétnyelvű Dél-Szlovákia felvidéki civil szervezet vasúti táblák feliratának kétnyelvűvé tételét célzó, szintén tavaly beadott petíciója. Ez utóbbi problémáról a petíció beadói egy kerekasztal keretében beszéltek Brüsszelben Csáky meghívására. A petíciót a kerekasztal során ünnepélyesen átnyújtották a PETI elnökének. Ezekben az ügyekben az Európai Bizottság ad első lépésben szakmai véleményt.

Érzékeny téma a kárpótlások ügye, amely Szlovákiában a már említett dekrétumokhoz kapcsolódik, Romániában az ingatlanok visszaigénylésének rendszere bonyolult, és nehezíti a jogok érvényesítését, s ezzel, pár évvel korábban egy PETI- tanulmány is foglalkozott. A romániai rendszer felülvizsgálatát, és elsősorban a kárpótlásra jogosultak jogainak biztosítását ugyancsak kéri egy petíció, amelyet az ottani református egyház képviselői jegyeznek.

Az Európai Parlament épülete

Ebben az összetett kérdésben egyelőre nincs megoldás európai részről, és ezért is szervezett Csáky Pál és Tőkés László közösen egy kárpótlási jogról szóló kerekasztalt tavaly áprilisban. A kerekasztal felvidéki vonzatú témája a Pannonhalmi Bencés Főapátság sajnos korábban nem elfogadhatónak nyilvánított petíciója volt az oroszvári kastély ügyében. A kerekasztalon jelen volt dr. Várszegi Asztrik bencés főapát is. Ezt a döntést a bíróság szintén megerősítette.

Ugyancsak nyitva van még a szlovák állampolgársági törvény hiányosságaira rávilágító petíció is, amelyre a bizottság azt az előzetes választ adta, hogy az állampolgárság elvesztésének körülményeit, illetve időpontját tisztázandó, felvilágosítást kért a szlovák hatóságoktól.

Mire egy petíció eljut odáig, hogy érdemben foglalkozzon vele a petíciós bizottság, számos szűrőn kell átesnie, ezek egy része a beadványok formai, másik pedig a tartalmi részét vizsgálja. Gyakran az első pillanattól kezdve lényeges, hogy a képviselő rajta tartsa a szemét az ügyön, és ha kell, szakmai és politikai érvekkel támassza alá, miért és milyen lépések szükségesek egy-egy petíció megválaszolásához és az abban felvetett probléma megoldásához. A kisebbségi ügyek, bár minden évben megemlítésre kerülnek a petíciós bizottság által az éves alapjogi jelentésről készített véleményben, gyakran szítanak parázs vitát az üléseken. Az eredményesség érdekében a jó felkészültség és a kisebbségvédelemben aktív képviselők együttműködése, ahogy ezt az elmúlt időszak megmutatta, a petíciós bizottságban is elengedhetetlen.

Ülésezik a Petíciós Bizottság

További tervek

Kirajzolódni látszik a 2017-es év programja a szakbizottságon belül. Két szakmai meghallgatást is tervez az első félévben a PETI, amelyek érdekes témákat dolgoznak majd fel, egyik a hontalanság kérdése az EU-ban, másik pedig a diszkrimináció, vagyis a megkülönböztetés tilalma, ezen belül pedig a kisebbségekkel szemben gyakorolt diszkriminatív gyakorlatok feltárása. Ez utóbbira a javaslatot már több mint egy éve Csáky fogalmazta meg a szakbizottság részére. A téma egy újabb lehetőség, megkötöttség viszont, hogy a petíciós bizottság csakis olyan témákról tárgyalhat, amelyeket az EU polgárai petíciók formájában eljuttatnak hozzá.

Forrás: M.A., Felvidék.ma