Arany János legismertebb balladája, a walesi bárdok a költő 200. születésnapján hozta meg a posztumusz díszpolgári címet a szerzőnek.
A BBC, a foter.ro valamint a hírado.hu tudósítása szerint Eric Fairbrother, Montgomery polgármestere úgy gondolja, Arany János verse nagyszerű kapocs a két nemzet között, ezért a városvezetés úgy döntött, a költőt posztumusz Montgomery Szabad Polgára címben részesítik.
Mint ismeretes, Arany-balladája Montgomery várában játszódik, a walesi bárdok nem voltak hajlandók dicsőíteni az őket leigázó Edward királyt, inkább választották a halált.
„Ötszáz, bizony, dalolva ment
Lángsírba velszi bárd:
De egy se birta mondani
Hogy: éljen Eduárd.”
Epilógusként:
Arany János balladáját az 1848/49-es szabadságharc leverését követően írta, egyértelmű üzenet értékrendjéről. Arany „Deák Ferenc és a kiegyezés híve volt, de A walesi bárdok című művében is kifejezte, hogy a leigázott tartomány urát nem szívleli. A költőfejedelem emblematikus alakja volt korának, és ezt az uralkodó, Ferenc József felismerte. 1866-ban elismerve érdemeit és fejet hajtva költői munkássága előtt, Arany Érdemkereszttel tüntette ki. A Belügyminisztériumból az MTA címére kiküldött érdemkeresztet a költő nem akarta elfogadni, ezért értesítette a belügyminisztert, hogy visszautasítja azt. A megkeresésére hamar választ kapott, hogy nem teheti meg, mert a Hivatalos Lap már leközölte a kitüntetést. Ezután nem tehetett egyebet, minthogy a kitüntetés mellé írt egy fricskát, és a fiókjában felbontatlanul őrizte, a kettőt együtt halála után találták meg.” (wikipedia)
Tények, on