A Nagyrőcei járás rendkívül kedvezőtlen munkanélküliségi mutatói miatt került a kiemelt segítségre szoruló szlovákiai járások közé.

A munkanélküliségi mutató 2012 decembere és 2015 vége között ugyan 32,55 százalékról 19,97 százalékra mérséklődött (az országos átlag ebben az időszakban 14,44 és 10,63 százalék között mozgott), ám ez még mindig nagyon magasnak számít.

A járás 3 városában (Nagyrőce, Jolsva és Tornalja) együttesen csupán 22 900 fő lakik, a 39 községből 27-nek a lélekszáma 500 fő alatti.

A Nagyrőcei járásban szinte alig található gyorsforgalmi vagy elsőrendű út. A 236 kilométeres úthálózatból 7,7 km tartozik gyorsforgalmi kategóriába (R2), az elsőrendű utak összhosszúsága pedig 11,8 km, a másodrendűeké pedig 89. A kormány 2016 végi kihelyezett kabinetülésén úgy döntött, hogy a Tornalja és Murányalja (Murán) közti II/532-es utat átminősítik elsőrendűre, így már központi forrásból tarthatják karban, azonban ez is csupán a statisztikát javítja az érdemi megoldás helyett. A vasúthálózat ugyancsak szegényes, döntően teherforgalmat bonyolít le, a személyforgalom Pelsőc-Jolsva-Nagyrőce-Murányalja vonalon megszűnt. Ebből is kiderül, hogy a regionális központ Nagyrőcét sem a fő vasúti, sem a meghatározó közúti vonalak nem érintik. Ilyen szempontból a járás második legnagyobb települése, Tornalja jobb helyzetben van, ugyanis a Pozsonyt Kassával, illetve Budapestet Varsóval összekötő vasút nyomvonalán fekszik, ráadásul itt épül az R2-es gyorsforgalmi út, egyelőre félprofilban.

Az álláskeresők 63 százaléka 2015-ben már egy éve nem dolgozott, 38 százalékuk pedig a tartósan munkanélküliek kategóriájába tartozott (legalább 4 éve munka nélkül).
A képhez hozzátartozik, hogy a jobb foglalkoztatottsági mutatókat fékezi a lakosság alulképzettsége, konkrétan az álláskeresők 51 százaléka nem fejezte be az alapiskolát vagy csak elemi végzettséggel bír – egybevetésül: az idevágó szlovákiai mutató 29 százalék. A teljes elemzés a prominoritate.sk honlapon található.A Pro Minoritate polgári társulás felméri a kormány által legelmaradottabbnak nyilvánított régiók gazdasági helyzetét. Az ősz folyamán egy kérdőíves vizsgálatot foganatosított, melynek feldolgozása jelenleg is zajlik. A vizsgálat eredményeiből, saját kutatásaiból, és egyéb, nyilvánosan elérhető adatbázisokból vett eredmények összesítésével helyi akcióterveket próbál kidolgozni, amelyek reflektálnak a régió problémáira.

A kutatást a Bethlen Gábor Alap támogatja.