„Összenő, ami összetartozik” címmel térségkutató és régiókutató tábort rendeztek Trianon centenáriumának árnyékában a VI. Martfeszten. A július 5-én, Martoson szervezett találkozón Kulcsár László, a Gödöllői Szent István Egyetem és a Soproni Egyetem professzor emeritusa, Duray Miklós docens, nyugalmazott egyetemi tanár, közgondolkodó és Samu István doktorandusz, a Soproni Egyetem PhD. hallgatója a Trianon által okozott gazdasági problémákról, a régiók összekapcsolásáról és egy új kutatótábor létrejöttéről beszélgettek.
Az eszmecserét Duray Miklós kezdte: „Trianon hatalmas traumát jelentett. Megváltozott a közigazgatás, átalakultak a gazdasági kapcsolatok, az elcsatolt területeken élők egy jelentős része elhagyta szülőföldjét. Ez teljesen érthető volt, hiszen akkor még nem volt világos számukra, hogy az országok hogyan fogják rendezni az állampolgárság kérdését. A trianoni békeszerződés a legnagyobb csapást a gazdasági életre mérte: akkoriban meg volt tiltva, hogy magyar termelőtől vásároljon árut a közigazgatási és a hadi szektor. Ezóta van gazdasági árnyékövezet a szlovák‒magyar határ mentén.”
Milyenek az állampolitikai prioritások?
Duray szerint 1325-ben, mikor Károly Róbert összehívta a három király találkozóját Visegrádon, annak elsősorban gazdasági okai voltak. A visegrádi megegyezés után sohasem látott gazdasági virágzásnak indult a terület. Érthetetlen, hogy Antall József idején ezt a már kidolgozott stratégiát miért nem ismételték meg.
Kulcsár szerint a V4-ek abban egységesek, hogy az EU felé képesek egyfajta arcot mutatni. A professzor szerint a V4-ek nem fogják megoldani a területi egyenlőtlenségeket és a népességmozgást. Az egy más kérdés viszont, hogy a bevándorlást megoldhatják. Ha a jövőben akarunk gondolkodni, akkor azt kell mérlegelnünk, hogy melyek azok a területi egységek, amelyek képesek önmagukat újra meghatározni és egységesen fellépni, illetve a társadalmi berendezkedésüket egymáshoz kötni.
Meg kell kezdeni az árnyékzónák kutatását
A falukutató tábor szervezésében három intézmény vesz részt. A tábort a Nemzetstratégiai Kutatóintézet támogatja, a projekt szakmai vezetője pedig Kulcsár László. A tábor gyakorlati céljára is kitértek az előadók. Megtudtuk, hogy a célja felmérni, milyen kondícióban vannak a száz éve szétszakított régiók, és megvizsgálni az egyes régiók közti kapcsolódási pontokat.
„Ez a maga nemében első ilyen kutatás lesz a Felvidéken. Eddig ezen a területen ilyen szintű vizsgálódás még nem zajlott, és főleg Trianon centenáriuma kapcsán hoztuk meg azt a döntést, hogy több mint 680 kilométer szélességben kiragadunk egy típust és megvizsgáljuk, hogy milyen helyzetben volt az elmúlt évtizedekben a szétcsonkolást követően” – fogalmazott Samu.
Többfázisú kutatásról beszélünk, szeretnénk, ha ezt egészen 2020-ig folytatni tudnánk, mondta. A kutatás eredményeiről természetesen beszámolunk a Felvidék.ma hírportálon.