Az archív MTI-fotón Csáky Pál és Bugár Béla, még azelőtt, hogy Bugár elhagyta az MKP-t…

Beírtam a google keresőbe, hogy az MKP autonómiatervezete. Idézek belőle.

(…) A Magyar Közösség Pártja célul tűzi ki

– a személyi elvű, a kultúra, oktatás, nyelvhasználat és média területén jogkörökkel rendelkező kisebbségi önkormányzati rendszer létrehozását és működtetését a szórvány- és peremvidéki magyarság számára,

– széleskörű jogkörökkel felruházott, különleges jogállású regionális önkormányzat létrehozását és működtetését a többségében magyarok által lakott területeken. (…)

Miért írom ezt le? Azért, mert a tervezet létezik. Ezt azért fontos kihangsúlyozni, mert ezt sokan nem tudják. S azért is fontos ezt kihangsúlyozni, mivel a 2014. december 1-jén közzétett tervezetről már nagyon rég nem hallottunk.

Pedig mára egyre aktuálisabb a dolog, hiszen ez a felvidéki magyarság jobb életfeltételének egyik alappillére. Miért is? Csak a legfontosabb okot idézem:

(…) A különleges jogállású regionális önkormányzat saját bevételeit a területén beszedett adó meghatározott része, a közszolgáltatási intézményeinél keletkező illetékek, a meghatározott összegű állami transzferek (az átadott kompetenciáknak megfelelően), illetve a saját hatáskörben megállapított regionális adók képezik. A különleges jogállású regionális önkormányzat további saját bevételei a saját vagyonának kezeléséből, vállalkozói tevékenységéből, illetve az adományokból és pályázatokból származó források. (…)

Szóval az e területen befizetett adókat csakis ezen a területen lehet visszaforgatni. Így nem történhetne meg az, hogy az állam nem arányosan csöpögtet vissza a befizetett adókból, és az sem, hogy az északi területekre dupla annyi fejlesztési pénzeket juttat, mint délre.

S bizony a felvidéki magyar pártoknak arról kellene vitatkozniuk elsősorban, hogy milyen legyen ez különleges jogállású regionális önkormányzat. És ennek mentén pedig az együttműködésen. Mert ha emögé a program mögé beállna 2-250 000 szavazó, akkor már lenne erőnk.

(…) Ha egy hőlégballont fel akarunk engedni, akkor azokat a homokzsákokat, amelyek ezt lehúzzák, le kell vágni róla. S utána majd repülhet. Ezt kell megtenni. (…) jó lenne tisztán látni, hogy egy politikus se polgármesterként, se helyi, se regionális szinten, de országosban sem örök. Ha végignézzük a szlovákiai politikának a változásait az elmúlt öt-tíz évben a rendszerváltás kilencvenes évek közepétől tisztséget vállaló politikusok nincsenek sehol. Egy kivétellel. (…) Mi ugyanabban a mocsárban álunk, félreértés ne essék, ez a közösségi mocsár az ugyan az. Hogy ki bokáig s ki derékig áll benne, azon el lehet gondolkodni. (…) Csak akkor ne mondjuk, hogy az egyik benne áll, a másik meg nem. (…) A nyílt beszédnek az ideje jött el. De ez nem csak a politikai, hanem össztársadalmi felelősség. Mindenkinek lépnie kell. Ne azt várja a választópolgár, a média, a kultúra az önkormányzat, stb. hogy a három vagy öt politikus megoldja ezt a kérdést. Ez egy össztársadalmi kérdéssé kell, hogy váljon.“ – ezt már Őry Péter mondta az MKP sajtótájékoztatóján, az EP-választások utáni héten Közleményükben azt írják, hogy a dél-szlovákiai járásokban a párt megtartotta vezető szerepét, és hogy a felvidéki magyarság gyarapodása és erősödése érdekében az MKP elnöksége kezdeményezi az egységes magyar politikai érdekképviselet megteremtését az e célokkal egyetértő szervezetekkel. „Közösségünk jövője érdekében elengedhetetlen, hogy az etnikai politizálásra hangsúlyt helyezve egységesítsük erőinket.“ – írják. Szombaton aztán a Most-Híd tartott elnökségi ülést, ahol megerősítették a párt elnökének helyét a 2020-as választásokig. A párt elutasítja más pártok erőfeszítéseit arra, hogy feltételeket állítsanak számukra, milyen politikai értékeket, milyen politikai stílust kövessenek, vagy kívülről káderezzék a párt politikusait. A Most elnöke elmondta, hogy mindenkivel együtt tudnak működni, aki nem kérdőjelezi meg a pártja politikai alapjait, melynek lényege, hogy ők nem etnikai párt, de minden etnikummal és a szlovákokkal is együtt tudnak működni a párton belül és a párton kívül is. Ez tehát azt jelenti, hogy Bugár nem enged, és sok hidas politikus akaratával ellentétben nem törekszik a magyar egységre.

A helyzet valóban komoly, én személy szerint nem szeretném, hogy bármilyen egyeztetések legyenek a két párt között, amíg egy bukott elnök így nyilatkozik. S az MKP-nak pedig hitelesnek kell maradnia.

„Márciusban az összes szlovákiai választópolgár, beleértve az MKP választóit is, választhattak személyek között is. Ismert, hogy Bugár Béla úr mennyi szavazatot kapott. Most szombaton kaptak egy korrekciós lehetőséget (…), most nem személyre, hanem a pártra szavazhatnak, és a felvidéki magyar választók azt mondták, hogy az MKP útja a helyes, 9 év parlamenti lét után is, és mi ezeknek az embereknek a hitével, a belénk vetett bizalmával nem hazárdírózhatunk. Ha egyszer Bugár és társai döntöttek egy út mellett, mely utat ma már a szlovák szavazók is erkölcstelennek és megvetendőnek tartják, akkor mit mondunk mi a mi magyarjainknak, akik kiálltak mellettünk szombaton, hogy miért legitimizálunk egy olyan utat, mely nekünk 10 éve csak problémákat okoz. Nem nekünk a pártnak, a közösségnek.“ – tette fel a kérdés Csáky Pál.

Bizony hasonlóan látom a dolgokat én is. És ha lesz is bármilyen találkozó a két párt között, Őrynek és Csákynak ott kell lennie a megbeszéléseken, ahol amellett, hogy kik alkothatnak egy lehetséges egységet, főleg arról kell tárgyalni, hogy milyen témák mentén!

Június 4. margójára pedig: Vesszen Trianon!

Méry János írása megjelent a Csallóköz c. hetilapban,