Jó hangulatú, tartalmas beszélgetés volt hétfőn este a somorjai Mozi Clubban. Csáky Pált Méry János helyi önkormányzati képviselő, Brunczlík Viktor egyetemi hallgató és a közönség kérdezték.
Sok érdeklődő jött el a somorjai Via Nova és a Mozi Club által szervezett eseményre, amelyen természetesen szó volt a február 29-én sorra kerülő parlamenti választásról is. A közönség soraiban ugyancsak ott volt Orosz Csaba polgármester (egyben képviselőjelölt is a 22-es listán, azaz a Magyar Közösségi Összefogás jelöltjei között, 41-es sorszámmal), Élesztős Pál (ő az MKÖ 119. sorszámú jelöltje ), Hideghéthy Csaba és Pirk Ilona önkormányzati képviselők. Itt jegyezzük meg, hogy Méry János az MKÖ 112-es sorszámú jelöltje, Csáky Pál pedig ugyanennek a listának végén, 149. sorszámmal indul a választáson.
A találkozás alapötlete Csáky Pál új könyvének,a Volt egyszer egy forradalomnak a bemutatója volt (a könyv első, pozsonyi bemutatójáról itt tudósítottunk).
Csáky Pál röviden – negyed óra alatt – ismertette a könyvét, majd másfél órán át válaszolt a kérdésekre. Előtte elmondta, hogy a 30 évvel ezelőtti forradalom élete legszebb időszakai közé tartozik. „Természetesen dühít, hogy ez alatt a harminc év alatt nem minden sikerült úgy, ahogy kellett volna, többek között erről szól majd a következő, Büszkeség és harag című könyvem” – mondta.
Esterházy nagysága
Csáky Pál egy másik könyvet, a Pro Futuro Hungarica 2018-as vaskos, Nemzeti kisebbségek Csehszlovákiában című vaskos kötetet is hozott ajándékul beszélgetőpartnereinek. Ennek a könyvnek csehországi szerzői rámutatnak arra a valóságra, hogy Esterházy János korának legtisztességesebb európai politikusa volt, míg Eduard Benešnek a jelenlegi európai normák szerint a hágai európai bíróság előtt volna a helye, mint háborús bűnösnek, azért, amit a magyarokkal és a németekkel tett.
A pártelnökség évei
Csáky elmondta, hogy miután a Smer 2006-ban megnyerte a választást, a kormányalakítás előtt az MKP-val is tárgyalt. A tárgyalódelegációt Bugár Béla MKP-elnök, Bárdos Gyula frakcióvezető és ő alkották. A kisebbségi jogokról kellett volna egyeztetniük, ám Robert Fico, a Smer elnöke elmondta nekik, hogy már tárgyalt az MKP két gazdasági emberével, akik nagyon mohók voltak, és csak a minisztériumokra és a különböző pénzcsatornákra összpontosítottak. „Tudtál erről? – kérdeztem attól a Bárdos Gyulától (ő ma a Magyar Közösségi Összefogás listavezetője – szerk megj.), akit 35 éve ismerek, akiről tudom, hogy tisztességes ember, nem tud hazudni” – emlékezett vissza Csáky. Bárdos nem tudott erre válaszolni, Bugár ugyanerre a kérdésre kitérő választ adott. Csáky meggyőződése, hogy a piaci és egyéni érdek nem lehetnek a közösségi érdek felett. Ezután következett 2007-ben az MKP tisztújító kongresszusa, amikor Csáky Pál elindult Bugár Béla ellen az MKP elnöki tisztségéért, és győzött. A 2009-es pártszakadással kapcsolatban Csáky megjegyezte: „A párt szétrobbanáshoz hatalmas egoizmusra volt szükség”.
2010 – a parlamenten kívülre került az MKP
Csáky úgy látja, tisztességes és komoly kampánnyal indultak a választáson. Több közvélemény-kutatást is készíttettek, azok eredményei mind a nemzeti vonal győzelméről szóltak. Ezt megelőzően volt a felvidéki magyarság eddigi legnagyobb létszámú közéleti megmozdulása, amikor az anyanyelvünk védelmében szervezett tüntetésen megtöltöttük a dunaszerdahelyi stadiont. Az MKP nem jutott be a parlamentbe, Csáky biztos volt abban, hogy 2012-ben a Felvidék a botlást korrigálja, de ez nem történt meg, ahogy 2016-ban sem – teljesen más kampányokkal sem. „A baj mélyebben van, a lelkekben” – mondta Csáky, ezért is kezdett rendszeresen könyveket írni. „Elmondom a véleményemet, a jelenségeket és a folyamatokat kell megnevezni”– mondta.
Európa morális válságban van
„Brüsszelben rengeteget tanultam” – mondta Csáky, aki 2014-2019 között volt az Európai Parlament MKP-s képviselője. Úgy tapasztalta, az emberek gyakran bírálják Brüsszelt, ám a gondok gyökere itt is a lelkekben van. „Európa morális válságban van, ma már nincs vezető szerepe a világban és ehhez még jönnek a demográfiai problémák is” – mondta, emlékeztetve arra, hogy ma egy párkapcsolatra átlagosan kevesebb, mint egy gyermek jut, holott meggyőződése, hogy „Európa a világ legjobban élhető helye”, ezen belül a Kárpát-medence gyönyörű. Ahhoz, hogy Európa ide jutott, Csáky szerint a nyugati világ elkényelmesedése is az oka. „Nyugaton azt látom, hogy az anyagi jólét szétmarja a lelket” – fogalmazott az MKP politikusa.
A Beneš-dekrétumok elfogadhatatlanok
Csáky Pál leszögezte, a jogfosztó Beneš dekrétumok elfogadhatatlanok. Úgy gondolja, a cseh és a szlovák parlamenteknek egyaránt el kellene fogadniuk egy olyan határozatot, amely semmissé nyilvánítja azokat, és meg kellene találni a kártérítési lehetőségeket is. Mint mondta, erről korábbi volt szlovák miniszterelnökökkel is tárgyalt, Mikuláš Dzurindával és Ján Čarnogurskýval, mindketten azt mondták, a jogsértésekről csak akkor lehet tárgyalni, ha nekünk, magyaroknak lesz hozzá elég erőnk. „És most újra visszajutottunk a politikai megosztottságunkhoz” – fűzte hozzá.
A választás az önbecsülésünkről is szól
Azok dilemmájával kapcsolatban, akik azért nem akarnak részt venni a választáson, mert valamelyik számukra ellenszenves személy rajta van a listán, Csáky úgy vélekedett, ezen felül kell emelkednünk. „A személyes sérelmeken túl kell tennünk magunkat” – mondta. Ezt teszi most ő is, amikor a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) listájának a végén indul. Emlékeztetett rá, hogy a szlovák választójogi törvény lehetőséget ad arra, hogy konkrét személyekkel szemben fejezzük ki a bizalmunkat, támogatásunkat, hiszen négy képviselőjelölt sorszámát bekarikázhatjuk. „Ha arra várunk, hogy 100%-ban azonosuljunk a listával, akkor lassan egyszemélyes pártoknak kell alakulniuk, holott tudjuk, hogy a matematika nem enged” – jegyezte meg. Hozzátette: „Az önbecsülésünkről is szól, hogy hozzájáruljunk, merre menjen az ország. Tisztelettel kérem Önöket, támogassák a csapatot”.
Mi várható március elsején?
Csáky Pál szerint politikai vihar jön majd. Ma olyan helyzetbe jutottunk, hogy már a szlovák pártok is „vadásznak” a választóinkra, és mi eközben egyre inkább atomizálódunk. Emlékeztetett arra, hogy már most öt hivatalos pártja van a felvidéki magyarságnak, ez nem jó, hiszen igazi politikai erőt egy egységes magyar párt jelenthet. „Egy pártba kell tömörülnünk, függetlenül attól, hogy milyen eredmény születik a február 29-i parlamenti választáson” – fogalmazott.
Megmaradásunk erkölcsi kérdés
A közönség soraiból elsőként Janics Kálmánról kérdezték Csáky véleményét, aki válaszában elmondta, hogy a legnagyobb tisztelettel adózik az életműve előtt. Janics úgy végezte a felvidéki magyarság tragédiáinak a feltárásával kapcsolatos kutatásait, hogy életveszélyesen megfenyegették. Ugyanakkor eltávolítása az egykori Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom éléről is már valamit előrevetített a felvidéki magyarság helyzetéről.
Egy másik kérdés arról szólt, hogy Csákynak mi a véleménye az MKÖ és a Richard Sulík vezette Szabadság és Szolidaritás találkozója után elhangzott nyilatkozatokról, illetve a területi önrendelkezésről, azaz autonómiáról, mint a közösségünket megtartó eszközről. Csáky a Sulíkkal folytatott találkozót követő sajtótájékoztatón elhangzottakra hibaként tekint, amit a tapasztalatlanság is okozhatott, és az ilyen problémákat kezelni kell. Úgy gondolja, az elvi alapokon működő autonómia komoly támpont lehet, nem old meg mindent, de sokat segíthetne a helyzetünkön. Ugyanakkor az autonómiát is lehet rosszul csinálni, az előrehaladáshoz egységes politikai akaratra van szükség.
Csáky Pál a közéletben aktív szerepet vállalni kívánó fiataloknak a folyamatos tanulást ajánlotta. Visszaemlékezett, hogy ő sokat tanult Szabó Rezsőtől, Dobos Lászlótól és Janics Kálmántól is. A civilizáció megmaradása, a kisebbségek megmaradása mind erkölcsi kérdések. Megmaradásunkhoz sok energiára, szívre és tudásra van szükség. Egyetért azoknak a véleményével, akik állítják, hogy magyarnak lenni egy intellektuális kihívás is, és ezt soha nem adhatjuk fel.
Forrás: Oriskó Norbert / Felvidék.ma