Orbán Viktor február 16-án, vasárnap, 15 órától Budapesten tartja – immár huszonkettedik– évértékelőjét. Hagyománynak számít, hogy a Fidesz elnöki tisztjét is betöltő miniszterelnök beszédét a Kárpát-medencei magyar partnerszervezetek vezetői a helyszínen kísérik figyelemmel, köztük a Felvidékről Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke is.
A magyar miniszterelnök évértékelője mindig a figyelem középpontjába kerül, várhatóan most sem lesz másként. Egy olyan időszakban tartja évértékelő beszédét, amikor már tíz éve folyamatosan tölti be kormányfői tisztséget (ezt megelőzően 1998 és 2002 között volt még miniszterelnök). Történik mindez a nemzeti összetartozás évében, ahogy ezt az esztendőt Magyarország Országgyűlése határozatban is annak nyilvánította.
A Fidesz – MKP stratégiai partnerség eredményei egyértelműek
Menyhárt József portálunk kérdésére válaszolva a Magyar Közösségi Összefogás Dunaszerdahelyen tartott lakossági fórumán hangsúlyozta, hogy az MKP a Fidesszel való stratégiai partnerséget büszkén vállalja, és ennek folyamatosan látható eredményei vannak. Ide tartozik többek között óvodáink megújulása és a gazdaságunkat segítő Baross Terv gyakorlati megvalósulása is. Az MKP elnöke ott lesz Orbán Viktor évértékelőjén. A nemzeti összetartozás évével kapcsolatban hozzátette, hogy szülőföldünkön három magyar politikai szubjektum fogott össze, a felvidéki magyar közösség érdekképviseletének fontosságát szem előtt tartva közösen indulnak a parlamenti választáson.
Három korábbi MKP-elnök indul a közös listán
Menyhárt József elődei, Berényi József és Csáky Pál vezetése alatt is szoros kapcsolatot tartott fenn az MKP a Fidesszel. Sőt, valamikor még Bugár Béla is így tett, napjainkban azonban már az Orbán Viktorral való ijesztgetéssel próbál kampányolni.
Mondhatnák, Szlovákia miniszterelnökei jönnek-mennek, változnak az MKP elnökei, de Orbán Viktor marad. Ez nincs teljesen így, hiszen egyrészt az MKP 21 éves fennállása alatt volt nyolc olyan év, amikor a Fidesz ellenzékben volt, másrészt az MKP eddigi elnökei közül csak a pártegységet 2009-ben megbontó Bugár indul külön listán, Menyhárt, Csáky és Berényi egyaránt a Magyar Közösségi Összefogás jelöltjei.
Nemzetpolitikai vívmányok
Már az első Orbán-kormány alatt megszületett a státusztörvény, amely a szétszakított magyarság együvé tartozását a Magyar Igazolvánnyal szimbolizálta, és elindultak az oktatási-nevelési támogatások. Megkezdte működését a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT). Majd jött nyolc szocialista év, a MÁÉRT ülései abbamaradtak, de létrejött a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF). Közben, 2005-ben – Gyurcsány kormányzása idején – Magyarországon eredménytelenül zárult a kettős állampolgárságért kiírt népszavazás. 2010-ben ismét Orbán Viktor lett a miniszterelnök. Magyarország Országgyűlése törvényt hozva az elszakított magyarságnak is megadta a magyar állampolgárság lehetőségét. (Erre Szlovákiában a Smer vezette kormány ellentörvényt hozott, amely a mai napig érvényben van!) Megújult a MÁÉRT, de meghagyták a KMKF-et is, az MKP résztvevője mindkét magyar-magyar kapcsolattartásnak. Magyarország nemzetpolitikájának része kultúránk, oktatási intézményeink és a gazdasági támogatások folyósítása a felvidéki magyarság szülőföldön való boldogulása érdekében. Ezért működhet ma is a Csemadok, egymást követik az óvodaprogramok, valamint a gazdaság megerősítését célzó pályázatok.
A miniszterelnök ezt úgy teszi, hogy még legalább két fronton kell kemény küzdelmet vívnia, egyrészt a magyarországi ellenzékkel, másrészt az Európába való gazdasági migrációt támogató oligarchákkal.
Orbán Viktor az erdélyi Tusnádfürdőn is rendszeresen tart beszédet. Azokban az években is, amikor Magyarországon még ellenzékben volt, a nemzet miniszterelnökeként szokták felkonferálni. Joggal.
Forrás: Oriskó Norbert, Felvidék.ma