A kedves olvasó bizonyára már sok mindent hallott és olvasott a Orbán Viktor magyar, és Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök vétójáról, melyet az egész nyugat, de sajnos a felvidéki szlovák politikai elit (van ilyen?) igyekezett negatívan beállítani.

Miről is van szó? A magyar kormány megbízásából a magyar miniszterelnök 2020 júliusában az európai uniós csúcson maratoni, négynapos tárgyalásokon már egyszer megállapodott az uniós költségvetés és a helyreállítási alap több milliárd euróról szóló vitájának témájában a többi tagország miniszterelnökével. S annak ellenére mutatott mindvégig kompromisszumkészséget a megegyezésre, hogy sosem tartotta helyesnek a gazdasági válság közös hitelfelvétellel történő kezelését. Végül azért döntött mégis mellette, mert fontos számára a közösségvállalás azokkal az országokkal, melyek gazdaságára nagyobb hatással volt a vírushelyzet, így azok a magyarnál jóval rosszabb pozícióban vannak. Egyetértek a Magyar Kormány álláspontjával – tudom, hallom, nem vagyok ezzel egyedül –, miszerint az elmúlt évek bevándorlási vitái során, a jogállamra hivatkozás, jogi helyett politikai és ideológiai eszközzé vált. Azt pedig egyenesen felháborítónak tartom, hogy az EU a pénzügyi, gazdasági kérdéseket politikai vitákkal kívánja összekapcsolni, hiszen az egyes tagállamokat büntetni kívánó szabályokat csak úgy szabad bevezetni, ha a belépésnél aláírt szerződéseket teljes konszenzus alapján módosítják. Mert miről is szólna ez a „jogállamisági“ feltétel? Nem kedves olvasó, nem az alapvető, illetve emberi jogokról, illetve azok betartásáról. Mivel a JOGÁLLAMISÁG fogalma ma még meghatározatlan. Nincs rá semmilyen szabály, hogy mikor jogállam egy állam, s mikor nem az. Ezt nem én mondom, hanem a kormánypártinak nem éppen nevezhető Donáth Anna, momentumos EP-képviselő, aki egy nem nyilvános videokonferencián elmondta azt is, hogy amíg nem tisztázza az EU, mikor jogállam egy ország, és mikor nem, addig Magyarországnak és az igazságügy miniszterasszonynak, Varga Juditnak lesz igaza ebben a témában. (Érdemes beírni a google-keresőbe a Judit Varga és Hard Talk szavakat, és meghallgatni a vele készült BBC-s interjút. Szenzációs!)

Azt se felejtsük el, hogy nyáron a magyar országgyűlés világosan megszabta azokat a feltételeket, amelyek sérülése esetén a kormány nem írhatja alá ezeket a megállapodásokat, s nem járulhat hozzá a 2021-2027-es uniós költségvetéshez és a helyreállítási alaphoz. Így lényegében megállt az uniós költségvetési döntéshozatali folyamat. Csakhogy, ebben az esetben, éppen Magyarország és Lengyelország álláspontja helyes és következetes. Ráadásul Magyarország elkötelezett a jogállam elve mellett, mely az alkotmányban is egyértelműen megtalálható. Több európai tagállamban viszont sokkal rosszabb állapotban van a jogállamiság – jelentsen az jelenleg bármit is –, mint ma Magyarországon.

Ugye, az mindenkinek világos, hogy a felvidéki magyar közösség a magyar nemzet része, a mindenkori magyar kormány pedig felelős a trianoni határokon kívül eső magyar közösségekért. Ezt 2010 óra Orbán Viktor kormányai tettekkel támasztották alá, amikor a szlovák állam helyett ők támogatták a felvidéki magyar kultúrát, iskolaügyet és gazdaságot. Magyarország soha nem látott módon fejlődik, és semmivel sem kevésbé jogállam, mint Németország, vagy az a Spanyolország, ahol a katalán képviselők gyakorlatilag politikai foglyok. Ellenük mégsem indul hetes cikkely szerinti eljárás. Ezért tartottam volna helyénvalónak, hogy a felvidéki magyar vezetőink ezt nyilatkozatban is leírják, s arra kérik Igor Matovič miniszterelnököt, hogy álljon a lengyel és a magyar kormány mellé, és a csehekkel együtt ebben az ügyben is tartsák meg a V4 egységét. Sajnos ez nem történt meg, így egy nyilatkozatot fogalmaztunk meg a felvidek.ma portálon Nem hallgathatunk tovább, felvidéki magyarok! címmel. Ennek nyitógondolata, hogy az EU ijesztően kezd hasonlítani a számunkra olyannyira gyűlölt, és a harminc évvel ezelőtt megdöntött kommunista, tekintélyelvűségi politika gyakorlatára.

„A folyamatos és ellenőrizetlen illegális migrációval az Európába behozott iszlamista terror- és erőszakhullám, a keresztény templomok és szent helyek felégetése és megrongálása, a keresztény hitünk ellen elkövetett, tétlenül szemlélt támadások, a hagyományos családmodell megkérdőjelezése valamint a természet- és életellenes gender-ideológia ráerőltetése a csatlakozó országok társadalmaira és az azokat elutasító kormányokra, egyre elutasítottabbá és hiteltelenebbé teszik számunkra az egykor oly nagy reményekkel kecsegtető Európai Uniót, annak vezetőit és intézményeit.“  Kitértünk, a senki által meg nem választott, és semelyik EU-s országot nem képviselő George Soros nevű amerikai tőzsdespekulánsra és beavatkozására az Európai Unió politikájába. Elítéljük, hogy a migránsok jogait folyamatosan az európai állampolgárok és az itt őshonos kisebbségek jogai fölé és elé helyezik. „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz, és elpusztul“ – áll a nyilatkozat végén.

Sokan kérdezték, mi ezzel a célunk? Többen megrendelésre megírt szövegként minősítették. Röviden válaszolok erre: vannak idők, és vannak helyzetek, amikor egyszerűen meg kell szólalni, és ki kell állni az általunk vallott értékek, eszmék, és az ezeket támogató vezetők mellett. És ezek most ilyen idők!

Méry János