A madéfalvi veszedelem emlékműve (fotó: wikipédia)

A székelyföldi Madéfalván megemlékeztek a Habsburg császári csapatok 1764-es székelyellenes vérengzésének áldozatairól az esemény 257. évfordulóján.

Az siculicidium emlékművénél elmondott beszédében Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kijelentette: a székely szabadság nem választható el az egész magyarság szabadságától a Kárpát-medencében.

Megemlítette évről évre a madéfalvi megemlékezés az év első fontos eseménye, és minden évben ott van az újrakezdés reménye. Idén azonban az is újrakezdésre sarkall, hogy a Magyar Állandó Értekezlet 2021-et a nemzeti újrakezdés évévé nyilvánította.

“Kezdjük itt újra az évet, amely majd talán a járványhelyzet végét is jelenti, a kiszabadulásét, a megújulásét, azt, hogy újra szabadon lehetünk együtt. A 2021-ben, a nemzeti újrakezdés évében a 21-es szám egyben azt is üzeni, hogy legyen minden magyar számára a vesztes 20. század után a 21. század közösen megnyert évszázadunk” – fogalmazott az államtitkár.

Orbán Viktor miniszterelnököt idézve jelentette ki: “Minden meccs addig tart, amíg meg nem nyerjük. Legyen ez így a 2021-es esztendőben, legyen így a 21. században! (.) Határozzuk el őseink emlékhelyénél, hogy továbbra is közösen fogunk dolgozni magyar nemzetünk gyarapodásáért, gyermekeink sikeres jövőéért!” – fogalmazott.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke beszédében azt hangsúlyozta: a székelyek ma olyan Székelyföldre vágynak, amelyikben kevesebb a harc, és több az építkezés. Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere kijelentette: ma összefogással tartozunk az egykori madéfalvi hősöknek.

Az évfordulóra kiadott nyilatkozatában a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke arra buzdított, hogy ki-ki gyújtson otthonában gyertyát a hősök emlékére, vigyen egy szál virágot a települése hagyományait őrző emlékműhöz, és a virtuális térben is jelezze, aki Madéfalvára emlékezett.

Az 1764-es madéfalvi vérengzés során a császári csapatok több száz székelyt mészároltak le. A támadás előzménye, hogy Mária Terézia császárnő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk német nyelvű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbujdostak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul rátámadtak Madéfalvára. A támadás megtörte a székely ellenállást.

Forrás: Gazda Árpád, az MTI tudósítója