A látszólagosan egyesülő három felvidéki magyar politikai szervezet (Magyar Közösség Pártja, Most-Híd, Összefogás) 2021. október 2-ára tűzte ki alakuló kongresszusának időpontját. Éppen ideje, mert ha nem is lesz előrehozott parlamenti választás Szlovákiában, akkor is két év múlva négy közösségi választás szakad a társadalom nyakába.
A felvidéki magyar politikának a köztámogatottsága azonban soha nem látott mélyponton van, a magyar közösség politikai közgondolkodása pedig szét van marcangolva.
Szeptember közepén az AKO ügynökség már az egyesülő magyar párt nevén mérte a támogatottságot, és még mindig messze elmaradt a parlamentbe való bejutás ötszázalékos küszöbétől (3,8 % volt, egy hónappal korábban 3,3 %), noha volt olyan időszak, még tizenöt éve, amikor közelítettünk a 12%-hoz.
Pontosan tudjuk, hogy kik voltak a közösség szétverői, mi okozta a széthullást.
A főszerepet mindig az egyéni vagy a kiscsoportérdek játszotta és mindig ugyanazok tűntek fel a háttérben. Harminc év nagy idő, de ha mögöttük áll, most már vagy húsz éve, a kőolajfinomítók és a termékeikkel kereskedők pénze és az ezekkel összekacsingató kormányok is, akkor a közösségi érdekérvényesítésnek alig van esélye.
A nagy fordulat 2006-ban következett be, amikor az MKP nem került be Robert Fico első kormányába. Ennek ismerjük az okát.
Az MKP-ban szerveződő, illetve az MKP-t lenyúló gazdasági érdekcsoportok meg akarták szerezni az új kormányban a közlekedésügyi tárcát, hiszen ott lehet legtöbbet lenyúlni. Én ezt tapasztalatból ismerem, hiszen több mint egy évtizedig egy híd- és útépítő vállalatnak voltam a főgeológusa, de a beruházásokat megvalósítók soha nem tartották be a szakmai utasításokat. Ha betartják, nem lophatnak.
Ez ugyan egy margóra illő megjegyzésnek számít, de ez áll az MKP 2007-2009 közötti szétverése mögött is. Amikor Bugár Béla elbukta a pártelnöki választást, egyik kliense nemsokára a tiszaújvárosi vegyi művekben kapott végkielégítést. Ami nem azt jelenti, hogy néha nem tűnt fel a felvidéki háttérben. A lényeg az, hogy aki ennek a kliensnek biztosította a további érvényesülését, ha már nem lehetett Szlovákia közlekedésügyi minisztere, bírta rá Bugár Bélát a pártszakításra.
Van ennek a helyzetnek egy tragikus előjátéka, Malina Hedvig megveretése 2006. augusztus 25-én.
A megverését megtervezték. Otthonról követték őt a tettesek, és olyan helyen verték meg Nyitrán, ahol nem lehetett bizonyítani a tett tervezettségét. Nem azért verték meg Hedviget, mert magyarul beszélt, hanem ezt lehetett okként feltüntetni és az ügyet az MKP-s érdekcsoport törekvéseit elutasító Fico új kormányával szembe állítani.
Nem elhanyagolható, hogy a Slovnaft-Mol érdekeltségében álló ügyvédi iroda ügyvédje lett a védője, aki semmire sem ment az ügy tisztázásával. Hedvig a felvidéki magyar politika gazembereinek lett az áldozata. Sajátos, hogy nem sokkal ezután alakult meg Bugár Béla új pártja és mögötte ugyanazok álltak, akik okozói voltak mind a felvidéki magyar politika bukásnak, mind Hedvig megverésének.
Vissza a mába! Kik akarnak és kik fognak egyesülni 2021. október 2-án?
A Magyar Közösség Pártja, ahonnan az összes eddigi felvidéki magyar közéleti szenny már régen kiszakadt. A Most-Híd, amely 2009-ben szakadt ki az MKP-ból, igaz, hogy személyileg némileg, de nem elégségesen megtisztult. Valamint az a csoportosulás, amit ma Összefogásnak nevezünk, de semmi köze a felvidéki magyar szervezett közélethez.
Példa erre a 2015 júliusának közepén induló ún. gombaszögi tábor, ami akkor Krasznahorka Váralján került megrendezésre. A megnyitására Németh Zsolt Fidesz politikust kérték fel. Zárómondata arra utalt, hogy rövidesen parlamenti választás lesz Szlovákiában és reméli, hogy az ittlévő fiatalok az MKP-ra szavaznak. Óriási fujjozás és füttyögés volt erre a válasz, majd a szószerinti elhatárolódás. Ez a társadalmi háttere az egyesülésben résztvevő harmadik csoportnak, szervezettsége szerencsére elhanyagolható, de rombolni tud. Sajátos, hogy gazdasági hátterét ugyanazok alkotják, akik Bugár Béla pártszakítása mögött álltak 2007 és 2009 között.
Ennek a vázlatos leírásnak sajnos van folytatás, ami a mában gyökerezik.
Miért nem lesz működőképes ez az egyesülés?
Az egyik fő oka a szerkezeti fölépítése.
Három olyan, belső önállósággal rendelkező egységből-platformból áll össze, amelynek külön-külön vétóhoz hasonló jogállása van, és ha a három között nem alakul ki egyetértés megbénul a tevékenység.
De erről az egyesülés után érdemes beszélni, mert lehet, hogy a gyakorlat mégis az észszerűséget fogja érvényesíteni.
Feltételezhető, hogy a soron következő parlamenti képviselő választásig látszólagos nyugalom fogja uralni a felvidéki magyar politikát.
(Duray Miklós, Bécsi Napló 2021. évi szept-okt száma/Felvidék.ma)