A Szövetség Országos Tanácsa pénteken döntött a választási listáról, amelynek elején – ahogy az várható volt – a pártelnök Forró Krisztián áll, az utolsó helyről indulva pedig Gyimesi György méretteti meg magát.

Gyimesi tehát csak saját erejéből, azaz a választópolgárok bizalmából előzhet meg bárkit. A nemzeti, keresztény és konzervatív értékekhez kötődő többség számára egyértelműnek tűnő helyzetet azonban a mai liberális (nem keverendő össze az ún. klasszikus liberalizmussal) kisebbség nagyon hangosan próbálja „sajátosan tálalni”.

Gyimesi György eközben aktívan járja településeinket, a múlt héten Dunaszerdahelyen és Galántán találkozott a választópolgárokkal, ma Gömörpéterfalán folytatja (itt Papp Sándor vele és Cziprusz Zoltánnal beszélget). Galántán Gyimesi elmondta a véleményét többek között arról is, hogy azok, akik távoztak az egységes pártból, azt azért tették, mert nem tudták a Szövetséget olyanná formálni, amilyenné akarták. Gyimesi azt szeretné, ha a választások után nemzeti és konzervatív értékeket képviselő pártokból felállva olyan kormány alakulna, amely szuverén és nem behódoló politikát folytat. A találkozó másik felében még legalább egy órán át folytatott véleménycserét az érdeklődőkkel, bármilyen kérdésre – magyarok és szlovákok részéről egyaránt – válaszolt.

És mitől hangos eközben a másik oldal? Találkozhattunk olyan „Gyimesi-hírrel” is, miszerint „oroszbarát propagandát” folytat. Erre azon plakátja adott támpontot, melyen ez szerepel: „A béke oldalán”. Ha valakinek ez az üzenet gond, az a „no comment” kategória, mert eleve lehetetlen küldetésnek látszik meggyőzni bármiről. Óriásplakáttal jelentkezett viszont Sólymos László is, melyen Bugár Bélával együtt látható. Az egyik a napokban, a másik 2009-ben bontotta meg a felvidéki magyar egységes politizálást. Csakhogy Bugár népszerűsége 2009-ben és most, finoman szólva: ég és föld. És a polgárok nem felejtenek.

Vajon mennyi magyar választópolgár van ma Szlovákiában? A 2021-es népszámlálás szerint 422 ezren vallották magukat az első nemzetiségre vonatkozó kérdésnél magyarnak. A magyar anyanyelvűek száma 462 ezer volt. Ezekben a számokban benne vannak a kiskorúak is.

Miután Szlovákiában a lakosság 82%-a választópolgár, így 346 ezer és 379 ezer között lehet a magyar választópolgárok száma az országos átlaghoz hasonló kor szerinti megoszlás esetén. Azonban a magyar lakosság „idősebb”, akár 390 ezer potenciális felvidéki magyar választópolgárral is számolhatunk. Közülük a legutóbbi parlamenti választáson, azaz 2020-ban a Magyar Közösségi Összefogás 112 ezer szavazatot kapott (3,9%), a Most-Híd 59 ezret (2%). Azt, hogy mennyi szavazatra van szükség a parlamentbe jutáshoz, természetesen a választási részvétel határozza meg. Ez 2020-ban 66% volt, ám a déli régiókban jóval alacsonyabb, a magyarok által többségben lakott Dunaszerdahelyi járásban 62%, a Komáromi járásban 53%. A közöny oldása a komoly feladat.

Ugyanakkor most más a helyzet, mint 2020-ban, legalább az alábbi öt pontot tekintve:

1) A Szövetség megalakulásával azoknak is megjöhet a választási kedve, akik azt mondták: „majd ha ismét egységes magyar párt lesz, akkor szavazok”.

2) Legutóbb is sok magyar választópolgár szavazott szlovák pártokra. Legtöbben az akkori győztes Egyszerű Emberek és Független Személyiségekre (OĽANO), ahol Gyimesi György is parlamenti mandátumhoz jutott, aki most már a Szövetséget erősíti. Minden bizonnyal más szlovák pártok is próbálkoznak majd eredményesek lenni régióinkban, ahogy a jelenlegi közvélemény-kutatásokat vezető Smer-SD és Hlas-SD is.

3) Nem csak a felvidéki magyaroknál számíthat sikerre a Szövetség, hiszen közvélemény-kutatás is mutatta, hogy Szlovákiában sokan rokonszenveznek azzal, ahogy Orbán Viktor kormányoz Magyarországon. Ha valaki a választáson ezt kívánja támogatni, a magyar kormánnyal stratégiai partnerként együttműködő Szövetségre adott szavazattal is kifejezheti.

4) A Szövetség most nemcsak az MKP és az Összefogás (ők együtt indultak 2020-ban is), hanem a Híd-platform képviselőjelöltjeire adott szavazatokra is számíthat.

5) Új arcok is indulnak, nem csak a lista 150. helyén induló Gyimesi György, hanem – többek között – a 149. helyen induló Halász Béla is.

Ha jó kampánnyal és folyamatos tevékenységgel – amelyben számítani kell az állandó ellenkampányra – a Szövetség mindegyik pontnál csak 10 ezer plusz szavazatot szerez, azzal bőven túllépheti a parlamenti küszöböt.

Kép és szöveg: Oriskó Norbert

Június 26-án megjelent a Felvidék.ma hírportálon