A Kereszténydemokrata Unió (KDH) nem támogatja a Szabadság és Szolidaritás pártja által kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülés összehívását a Gorilla-ügyben, mivel szerintük az nem tartozik a parlamentre, és tisztában vannak az okokkal, amelyek az SaS-t a parlamenti ülés összehívására motiválják.

„Inkább csak egyetlen párt témájának tartom ezt, amelyik éppen most, a választások előtt állt elő ezzel. Olyasmit akarnak parlamenti szinten megoldani, ami nem tartozik a parlament hatáskörébe” – magyarázta pártja elutasító álláspontját a rendkívüli parlamenti ülés összehívására vonatkozó javaslatra Ján Figeľ, a KDH elnöke mai pozsonyi sajtótájékoztatóján.

Annak ellenére, hogy a téma nem tartozik a parlamenti képviselői testület elé, a parlament elnöke, Pavol Hrušovský (KDH) összehívta azokat a bizottsági elnököket, amelyeknek a titkosszolgálat a hatáskörükbe tartozik. Hrušovský egyúttal megjegyezte, hogy az ügyet nem kellene politizálni, a büntetőjogi szerveknek kellene döntést hozniuk róla a politikusok beavatkozása nélkül.

Hrušovský visszautasítja a KDH állítólagos összefonódását a pénzügyi csoportokkal. „Egyetlen napig sem maradnék a politikában, ha nem lennék szabad” – jelentette ki mai sajtótájékoztatóján a Gorilla-ügyve reagálva, amelyben szó eszik a KDH és Hrušovský kapcsolatairól is a pénzügyi csoportokkal. „Hazugság, hogy a KDH-nak és nekem közünk lett volna nagy pénzekhez” – jelentette ki.  Hangsúlyozta, hogy a KDH nem vett részt a megvesztegetésekben, s ha valami ilyesmiről tudomása lenne, akkor cselekedne. „Jelenteném a büntetőjogi szerveknek” – tette hozzá.

Pártfőnöke, Ján Figeľ arra hívta fel a figyelmet, hogy a Gorilla-ügyirat rossz fényt vet az állami intézményekre. „Olyan benyomást kelt, hogy a politikai pártok bizonyos csoportok vagy egyének érdekében hozzák meg a döntéseiket és a jelöléseiket. Az állam megbízhatóságáról van szó” – jelentette ki. Hozzátette azt is, hogy ami a Gorilla-ügy előző kivizsgálása során történt, az az állami intézmények csődjéről vall. Az illetékes szervek ugyanis Figeľ szerint képtelenek voltak megszüntetni a gyanút, hogy a korrupció dönt az országról. Ő is visszautasította, hogy a KDH részt venne a hatalommal való visszaélésben. „Visszautasítom ezeket a nézeteket vagy gyanúsítgatásokat” – hangsúlyozta Figeľ.

A Nemzeti Vagyonalap Végrehajtó Bizottsága főnökének, Anna Bubeníkovának a leváltásáról a KDH miniszterei csak a vele való találkozó után döntenek majd. Daniel Lipšic belügyminiszternek viszont már kialakult a véleménye a leváltást illetően, egyelőre azonban nem szeretné nyilvánosságra hozni azt. „A KDH miniszterei végső döntésüket a Bubeníkovával való találkozó után hozzák nyilvánosságra” – jelentette ki a KDH elnöke, Ján Figeľ azzal a megjegyzéssel, hogy a találkozóra még a szerdai (január 11-ei) kormányülés előtt sor kerül. Figeľ szerint a KDH nagyon kritikus a helyzettel kapcsolatban. Megjegyezte, hogy az egyik lehetséges megoldás Bubeníková lemondása. Egyúttal a fölött is elmerengett, miért nem vétózta meg az SaS Bubeníková jelölését a választási időszak elején, ha tudott az ügyiratról. Figeľ azt is megkérdezte az SaS vezetőjétől, Richard Sulíktól, hogyan jutott a dokumentumhoz, miért akarta megszerezni azt, és mit kezdett vele?

Lipšic a továbbiakban megjegyezte, hogy nem Bubeníková lesz az egyetlen, akivel a büntetőjogi szerveknek foglalkozniuk kell. „Minden egyes politikus és nem politikus, akit az irat megemlít, át lesz világítva. Ismernek, még a saját tárcám emberei ellen is eljárást indítok, ha kell” – tette hozzá Lipšic. Vonatkozik ez Stanislav Janotára és Milan Krajniakra is, akik a második Dzurinda-kormány idején a Nemzeti Vagyonalap tagjai voltak. Lipšic egyúttal azt is megjegyezte, hogy Krajniakkal, aki közeli munkatársa, már beszélt az ügyről. „Határozottan cáfolta azt” – állapította meg.

SME, 2012. január 10. nyomán