Szlovákia megint a Gorillák ellen tüntetett. Tiltakozóakciók voltak Pozsonyban, Zsolnán, Nagyszombatban, Kassán, Iglóban, Poprádban, Trencsénben, Nyitrán és Besztercebányán is.
A pozsonyi tiltakozóakción az írországbeli dublini Gorilla-tüntetések résztvevője, Patrick Linhardt is részt vett. „Egy reggel felébredtem és azt mondtam magamnak, nem hagyhatom őket (a szlovákiai embereket) egyedül. Az, hogy a Gorilla-ellenes tüntetéseket Írországban a múlt héten befejeztük, nem jelenti, hogy teljesen befejeződött számunkra. Továbbra is támogatni fogjuk az idehaza élő szlovákokat, segíteni fogjuk a szervezők tevékenységét, amelynek az is bizonyítéka, hogy úgy döntöttem, iderepülök, és újfent támogatásomról biztosítom a szlovákiai tüntetéseket.
Elsőként az SaS képviselője, Martin Poliačik próbált szólni a tömeghez, aki megpróbálta elmondani, hogy „joguk van az elégedetlenségre”. A tömeg azonban esélyt sem adott neki. A felszólalását a hangfalak ellenére elnyomták a tüntetők bekiabálásai, a sípszó és a vuvuzelák zajos hangja. Kis idő múlva a színpad irányába tojások és banánhéjak repültek, némelyek meg a tüntetés szervezőinek petíciós íveit dobálták a felszólalni kívánó politikusra.
Hasonlóképpen jártak a parlamenten kívüli pártok, a Nemzet és Igazság, vagy a Gyermekeinkért tesszük – SF, a 99% mozgalom és az SDĽ képviselői is. Az egyedüli, akinek részben sikerült megszólítania a tüntetés résztvevőit a Szlovákiai Polgárok Pártjának (SOS) vezetője, Peter Marček volt, aki azonban a „sportolók pártjának” képviselőjeként mutatkozott be.
Az indulatos tömeget, amelyet a politikusok próbálkozásai csak még inkább feldühítettek, végül a tüntetés főszónoka, Hördur Torfason csitította le. Az izlandi forradalom vezetője arról beszélt, hogy az ő tiltakozóakciói sikeresek voltak, mert a tömeg sohasem folyamodott erőszakhoz. Ennek ellenére ő is kritizálta a jelenlévő jelölteket. „A tüntetés az emberek számára van, nem a politikusok számára… A politikusok inkább szégyenkezhetnének” – üzente a jelenlévő jelölteknek.
Röviddel fél hét után a mintegy 1000 tüntető megindult az SNP tér felé. A rendőrség néhány szakaszon rövid időre a közlekedést is leállította a fővárosban. A tüntetés 18.00 óráig békésen zajlott, a rendőrségnek nem kellett közbeavatkoznia.
A Nagyszombati Gorilla-ellenes tüntetésre mintegy kétszázan mentek el
A Gorilla-ellenes tüntetésre összegyűlt mintegy kétszáz résztvevő számát tíz perccel a kezdés után körülbelül ötven ember gyarapította tovább Kotleba pártjából. A Mi Szlovákiánk szimpatizánsai szlovák zászlókkal és megafonokkal felszerelkezve érkeztek a tüntetés helyszínére, de a tiltakozóakció békésen zajlott, semmilyen összeütközésre nem került sor. „Azért jöttem ide, mert dühös vagyok az ország szétrablása miatt. Amit látok, az rosszabb, mint a kommunizmus, ezek vályút csináltak az országból” – mondta az egyik résztvevő, aki azelőtt az Egyesült Államokba élt, csak nyugdíjas éveire jött vissza. „Remélem, hogy ezek a tüntetések valamit változtatnak a helyzeten” – tette hozzá azzal, hogy csalódott az alacsony részvétel miatt.
Poprádon 150-en támogatták a Gorilla-tüntetést
A parlamenti választások előtt egy nappal zajló tüntetéssorozatba Popráson alig 150 ember kapcsolódott bele. Ez sokkal kevesebb, mint az első tüntetések idején, amikor mintegy ezer ember jött el, hogy hangot adjon elégedetlenségének. A poprádi tüntetés szervezőjét, Zbyňo Džadoňt elkeserítette az alacsony részvétel. „Szerintem több oka is van ennek, az egyik, hogy sokan azt gondolták, elegendő egyszer-kétszer kivonulni az utcára, kiabálni, megmutatni a dühünket és rögtön alapjaiban megváltozik minden. A tevékenységünkből hiányzik, hogy semmi ténylegeset nem tudtunk nyújtani, de erre nem volt elegendő időnk” – állapította meg Džadoň. A szervezőknek – véleménye szerint – hiányoznak a kis győzelmek, ami azt jelenti, hogy az embereket nincs mi ösztönözze, hogy utcára vonuljanak. „Mi nem azért vagyunk, hogy valamit is megváltoztassunk, támogatásra van szükségünk, és a változásnak az emberekből kell kiindulnia, akiknek nem mindegy, mi történik körülöttük” – tette hozzá.
A poprádi tüntetés a szt. Egidía téren zajlott, ahonnan a tüntetők átvonultak a postához, majd a Főutcán folytatva eljutottak a Štefánik utcáig. A felvonulás során, még további polgárok csatlakoztak a menethez. A szervezők a választások után is folytatni szeretnék a tüntetéseket.
Kassán kamara stílusban zajlott a Gorilla-ellenes tüntetés
Kassán a Fő utcán kamara stílusban, szinte érzelmek nélkül zajlott a pénteki országos tüntetéssorozat. A maroknyi résztvevő meghallgatta a szervezők felszólalásait, amelyekben azok újfent megismételték a fő követeléseiket, miközben beismerték, hogy ezek közül némelyik egy nappal a parlamenti választások előtt már kivitelezhetetlen. A fő követelményt, a Gorilla-aktában szereplő tények alapos kivizsgálását azonban valamennyi résztvevő támogatta.
A mintegy kétórás tüntetés során több szónok is cserékezett a mikrofonnál a tüntetők közül. A legnagyobb visszhangot a választokon való részvételre buzdító felszólítás váltotta ki. „Még nem tudom pontosan kit választok majd, de minden bizonnyal részt veszek a választáson, abban azonban biztos vagyok, hogy egyetlen jelenlegi pártra sem adom a voksomat, mivel mindnyájan belekeveredtek a korrupciós botrányokba és az ország szétlopkodásába” –nyilatkozta az egyik közismert kassai aktivista, Karol Labaš.
Nyitrán csak 20 embert érdekelt a Gorilla-tüntetés
Nyitrán pénteken délután mintegy 20 ember jött el a Gorilla-ellenes tiltakozóakcióra. Még a kezdés tervezett időpontja után néhány perccel is egy kézen meg lehetett számolni a résztvevőket. Az újságírók és a rendőrök többen voltak, mint a rendezvény résztvevői. A Svätopluk téren fokozatosan alig húsz ember gyűlt össze, hogy kifejezzék a jelenlegi szlovák politikával való egyet nem értésüket.
A szervezők egyike, Peter Meňhart szerint számítottak az alacsony részvételre. „Pozsonyban ma ott van Hördur Torfason, aki az izlandi forradalom egyik fő szervezője volt, amely megbuktatta a kormányt. Az információink szerint sokan éppen ezért odautaztak, Léváról, Verebélyről és más településekről is mentek oda buszokkal az emberek” – magyarázta Meňhart. Mint mondta, az aránylag alacsony részvételt sem tartja sikertelenségnek. „Mi, a nyitrai szervezők ezzel a részvétellel is elégedettek vagyunk. Mert ez nem azt mutatja, hogy sikeresek leszünk-e vagy sem. Örülünk, hogy egyszerűen nem fojtották el a gondolatot” – jegyezte meg.
Zsolnán körülbelül kétszázan jöttek el a tüntetésre
A zsolnai Andrej Hlinka téren mintegy kétszázan gyűltek össze, hogy a Gorillák ellen tüntessenek. A közösségi hálón való alacsony részvételi visszajelzést a szervezők szórólapos kampánnyal, transzparensekkel erősítették. „Azaz tudhattak róla az emberek” – mondta Zdeno Múčka szervező. Az előző tüntetésekkel szembeni alapvető változás a három közzétett követelést tartalmazó népszavazás melletti aláírásgyűjtés elkezdése – hangsúlyozta Múčka.
A kettős petíció
A március 8-ai tüntetésen a szervezők Gorilla-ellenes aláírásgyűjtési akciót indítottak útjára, amelyről azt állítják, hogy Szlovákia történelmében eddig a legjelentősebb petíció. Az első petícióban arra szólítják fel a szlovák törvényhozást, hogy
1. A parlamenti képviselők büntetőjogi mentelmi jogát szűkítse a parlament területén és a szerveiben elhangzott kijelentésekre
2. Fogadjon el korrupcióellenes intézkedéscsomagot legalább a 2012-es korrupcióellenes minimum terjedelmében
3. Tegye működőképessé a referendum intézményét, úgy hogy
a) csökkenti a kikiáltásához szükséges aláírások számát 150 ezerre
b) megszünteti a referendum érvényességéhez szükséges kötelező minimális részvételt
c) biztosítja, hogy a referendum eredményei alkotmánytörvényi jogerővel bírjanak, és hogy a megváltoztatásuk csak újabb népszavazás útján legyen lehetséges.
Ahhoz, hogy a parlament foglalkozzon vele 100 ezer aláírás szükségen.
A másodikban azt követelik a köztársasági elnöktől, hogy a hirdessen népszavazást a következő kérdésekkel:
1. Egyetért Ön azzal, hogy a képviselők büntetőjogi mentelmi joga csupán a parlament területén és az annak szerveiben elhangzott kijelentésekre szűküljön?
2. Egyetért a 2012-es korrupcióellenes minimumba foglalt korrupcióellenes intézkedések bevezetésével?
3. Egyetért a népszavazás intézményének működőképessé tételével azáltal, hogy
a) 150 ezerre csökken a kikiáltásához szükséges aláírások száma
b) megszűnik a referendum érvényességéhez szükséges kötelező minimális részvétel
c) a referendum eredményei alkotmánytörvényi jogerővel bírjanak, és megváltoztatásuk csak újabb népszavazás útján legyen lehetséges?
A második referendumot azért kell kiírni, mert feltételezik, hogy a parlament nem támogatja az általuk javasolt lépéseket. A köztársaság elnök által meghirdetett népszavazás csak 350 ezer aláírással lehetséges, az érvényességéhez pedig valamennyi szavazásra jogosult polgár 50%-ának részvétele szükséges, ezért minden aláírásra szükség van.
Az Aktuality.sk, 2012. március 9. nyomán