Daniel Lipšic úgy véli, ha beigazolódik, hogy a Privátbank megsértette a piszkos pénzek mosása elleni küzdelemről szóló törvényt, a Szlovák Nemzeti Banknak fontolóra kellene vennie, ne vonja-e be az említett bank engedélyét. Lipšic harca a Penta pénzügyi csoporttal, amelynek a Privátbank a tulajdonában van, tehát tovább folytatódik.
Daniel Lipšic (KDH) leköszönő belügyminiszter szerint a Privátbankban folytatott újabb ellenőrzés súlyos kihágásokra mutatott rá. Megjegyezte, hogy szerinte már az első ellenőrzés is megerősítette, hogy a bank megsértette a piszkos pénzek mosása elleni küzdelemről szóló törvényt”, februárban pedig újabb ellenőrzésre került sor. Ennek során két kihágásra derült fény. „Két olyan pénzmozgásra bukkantak, amelyek a véleményünk, de a pénzügyi rendőrség szerint is szokatlannak minősíthető, de a pénzügyi rendőrségnek nem jelentették azokat” – nyilatkozta Lipšic. Az első esetben egy 3 millió eurós külföldi átutalásról van szó, amelyre egy adóparadicsomban megvalósított állítólagos értékpapírokkal lebonyolított üzlet fejében került sor. A másik esetben pedig egy mintegy 4 millió eurós tranzakcióról van szó, amelyet a Pozsony I. adóhivatalból utaltak át adó-visszatérítés címén.
A SME napilap szerint az első tranzakció Marián Kočner vállalkozóhoz köthető, aki azonban semmi szokatlant nem lát az ügyben. Azt állítja, arról, hogy a pénzmozgás szokványos, avagy sem a bank dönt.
A belügyminiszter egy további tényre is rámutatott: „Amikor a Privátbankban ellenőrzés folyt, azaz március 27-én a bankból egy feljelentés érkezett a Legfőbb Ügyészségre ismeretlen elkövető ellen közhatalommal való visszaélés gyanújával. Másnap, március 28-án a Legfőbb Ügyészség rendkívüli gyorsasággal kikérte a rendőrségtől a Privátbankban lefolytatott ellenőrzéssel kapcsolatos összes dokumentumot és sürgetni kezdte a Szervezett Bűnügy Elleni Hivatal valamennyi illetékes vezető dolgozóját, hogy minden ellenőrzéssel kapcsolatos dokumentumot a másolatokkal együtt adjanak át a Privátbanknak. Nem tudom, hogy az ellenőrök megijesztése volt-e a cél vagy a piszkos pénzek mosásával gyanúsított személyek megsegítése.” Ezek a praktikák a leköszönő miniszter szerint a Gorilla-aktához köthetők, mert arról tanúskodnak, „kinek is van ebben az országban igazán hatalma – a pénzügyi csoportoknak és a fehér gorilláknak vagy a polgárok által választott képviselőknek.”
Lipšic személyes véleménye szerint, ha bebizonyosodik, hogy másodszor is sérült a piszkos pénzek mosása elleni küzdelemről szóló törvény, akkor az ok lehet a Privátbank engedélyének megvonására. „Ebben az esetben fontolóra vennék egy beadványt a Szlovák Nemzeti Bankhoz az engedélyük megvonásáról.” Az ügy kivizsgálását Lipšic a miniszteri tisztségből való távozása után is figyelemmel követi majd. „A tettek lesznek fontosak, nem a szóbeli megnyilvánulások. Ez az eset annak a lakmuszpapírja lesz, milyen módon akar az új kormány a szervezett bűnözés, a fehér gorillák és azok ellen az emberek ellen küzdeni, akik azt gondolják, hogy a kapcsolataiknak és a pénzüknek köszönhetően a törvény felett állnak, és hogy semmi sem tehető ellenük.”
Az Aktuality.sk, 2012. április 3. nyomán