Sopronban bemutatták a magyarság őstörténetén alapuló „Álmos legendája” című táncjátékot, melynek zeneszerzője a felvidéki Szarka Gyula, Kossuth-díjas művész.
A mű születésének körülményéről a zeneszerző a Felvidék.Ma portálnak már korábban nyilatkozott. „Őstörténetünket, a bölcsőt, ahonnan elindultunk, még mindig nagyon kevesen ismerik, pedig sok tanulsággal szolgálhat”.
Április végén csengett a telefonom, a vonal másik végén Szarka Gyula volt. Elmondta, hogy új darab született, az Álmos legendája, melyhez a zenét ő írta, a Sopron Balett pedig majd eltáncolja… Természetesen a soproni színházban, amely belülről tekintve is legalább annyira pompás, mint kívülről maga az épület. A bejárat előtt Petőfi Sándor egészalakos szobra áll, a lánglelkű költő életpályája szorosan kapcsolódik a városhoz. A város büszke erre, a színház is Petőfi nevét viseli. Ez további párhuzam Sopron városa és Szarka Gyula között, aki több Petőfi-verset is megzenésített már.
A bemutatón (is) kiderült, Gyulának nagyon sok barátja, ismerője, tisztelője van. A nézőtéren ott voltak a családtagok – köztük Szarka Tamás (szintén Kossuth-díjas művész), Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója, Bárdos Gyula Csemadok-elnök… Szóval, sejtetni lehetett, hogy rangos produkció következik.
Szarka Gyulának abban is igaza van, hogy őstörténetünkkel kapcsolatban sok helyütt fehér foltokkal találkozni ma is. Például a vérszerződésről gyakran Árpád vezér (Álmos apja) „ugrik be” az embereknek. A „mindent tudó” Wikipédia ezt írja: „A vérszerződés a magyar hagyomány szerint a magyarság első alapszerződése. A szerződést a hagyomány szerint a hét vezér – Anonymus Gesta Hungaroruma szerint Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm, a hét törzs – Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Megyer és Kürtgyarmat vezére kötötte Etelközben egymással oly módon, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeik megerősítéseképpen vérüket egy edénybe csorgatták és ott összekeverték.”
Természetesen nem azért járunk színházba, hogy történelmi ismereteinket pontosítsuk, hanem a szórakozásért és a művészi élményért. A Sopron Balett bemutatójáról – a Sopron Táncegyüttes tagjainak közreműködésével – a színház honlapja a következő címmel hozott tudósítást: Katarzis színpadon és azon túl. „Hosszú percekig zúgott a vastaps, többen felállva, bravó kiáltások közepette ünnepelték a szereplőket a zsúfolásig megtelt nézőtéren” – olvasható az említett cikkben. Ott járt nézőként ezt csak megerősíthetem. A Demcsák Ottó Harangozó-díjas koreográfus, táncművész rendezte darab egy táncjáték, amely vizuálisan is gyönyörködteti a nézőt, de akár becsukott szemmel, a zenét és az éneket hallgatva is fülbemászó élmény (nem csoda, hogy tervezik a darab CD-változatának megjelenését is). A dalszövegek Szálinger Balázs József Attila-díjas költő tollából erednek. A zeneszerző és énekes Szarka Gyulát jól ismerjük, nem csak a Ghymes együttesből, hanem a Toldi színpadi darab szerzőjeként is. Egyedi hangzásvilága természetesen Álmos legendájának is egyik fő jellemzője. Ez a sámándobok ritmusával és a látványos (olykor akrobatikus) koreográfiával felpergetve már csak „hab a tortán”.
Ebben a hónapban a premieren túl Sopronban további 10 este is bemutatják az Álmos legendáját, és további előadásokat és helyszíneket is terveznek.
Oriskó Norbert
Korábban: Álmos legendája: Szarka Gyula legújabb zenéje ősi múltunk ízeit is hozza