Molnár Imre történész, szociológus és diplomata, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója, legjelesebb Esterházy-kutatónk, négy gyermek édesapja, november huszonhatodikán tölti be hatvanadik életévét.
Lehet, hogy sorsát már az ipolyfödémesi családi háttér meghatározta – a szülői házban fogant erős hite, a szülőföldje és a nemzete iránti hűsége és igazságérzete. Ezek a tulajdonságok formálták sziklaszilárddá jellemét, s vezették el élete legfontosabb eseményéhez, egyúttal legnagyobb élményéhez – gróf Esterházy János vértanúságának tanulmányozásához. Kutatásai nyilvánosságra kerültek nemcsak magyar, hanem szlovák, lengyel, angol és német nyelven is. Írásaiból és előadásaiból kiviláglik, hogy a szeretet és a becsület a politikában is a legnagyobb erő. Molnár Imrét akár szabadságharcosnak is tekinthetnénk, ha elfogadjuk, hogy az igazság védelme mindig szabadságharc a hazugságok ellen.
Életének alakulása sorsszerű más vonatkozásban is: felesége lengyel nemzetiségű, ami nagyban segíti őt az Esterházy-jelenség részleteinek megismerésében és a mártír gróf boldoggá avatása körüli folyamatok követésében, mi több, az azokban való közreműködést is lehetővé teszi. (Mint köztudott, Esterházy János édesanyja lengyel volt.) Molnár Imre hiszi, hogy Esterházy János példamutatása nemcsak a magyarság számára lehet hasznos, – hiszen megteremtheti a szívből jövő szlovák-magyar jószomszédiság és együttműködés alapjait, – de ösztönzően hathat a népek közötti megbékélés területén is – a világ bármely térségében.
Forrás: Batta György, Felvidék.ma