A hazai (Tesztelés 5 és Tesztelés 9) és a nemzetközi (PISA, TIMSS) felmérések eredményei már évek óta jelzik, hogy Szlovákiában (is) a gyerekek tanulmányi eredményei és a családi háttér között szoros összefüggés van. Az értelmiségi és a rendezett családi háttérrel rendelkező tanulók sokkal jobban teljesítenek, mint a szociálisan hátrányos családokból érkező tanulók. És ez a különbség a tanulási idő alatt folyamatosan nő. Az olló egyre tágabbra nyílik!

Ez viszont már az iskola felelőssége! A felvidéki magyar alapiskolák tanulóinak ma már csaknem egyharmada a „kockázatos”, tehát a nagyon gyenge eredményeket produkáló csoportba tartozik.

A 2017/18-as beiratkozási adatokat elemezve egyrészt megnyugtató, hogy a magyar iskolák első osztályaiban nem csökkent a létszám az előző évekhez képest, viszont jelentősen megnőtt a szociálisan hátrányos, illetve halmozottan hátrányos családokból érkező gyerekek száma. A tanulmányi eredmények további romlása szinte kódolva van. Ez a tény semmi jóval nem kecsegtet.

Az elkeseredésnek, sem a belenyugvásnak viszont nincs helye. Keresnünk kell és meg kell találnunk a felzárkóztatást segítő megoldásokat. Finnországban, Lengyelországban és másutt ez sikerült. Miért ne sikerülhetne nálunk is?!

Természetesen sikerülhet, de ehhez szemléletváltásra van szükség. A „kockázatos” csoportba tartozó gyerekeket nem lehet figyelmen kívül hagyni és csak arra várni, hogy minél korábban hagyják el intézményeinket. Ha ugyanis ezekről a gyerekekről „lemondunk”, akkor több kisiskolát bezárhatunk és pedagógusaink közül is sokan az utcára kerülnek. És ha ezek az iskolaelhagyó gyerekek funkcionális analfabétaként kerülnek ki iskoláinkból, akkor is a szűkebb pátriánkban, tehát közöttünk fognak élni, mégpedig szociális segélyen, az általunk befizetett adókból. Ezt sem akarhatjuk, ezért ezeknek a gyerekeknek az integrációját meg kell oldanunk!

Az, hogy az iskolában (osztályban) ugyan jelen vannak a szociálisan hátrányos családokból érkező gyerekek, de nem szentelnek nekik különösebb figyelmet és sem a beilleszkedésüket, sem a tanulásukat nem segítik adekvát módon, még nem jelent integrációt.

Pedagógiai szempontból az integráció azt jelenti, hogy az iskola (osztály) valamennyi tanulója – kirekesztés nélkül – egymással együttműködve, saját értékeihez alkalmazkodva, egyéni adottságainak megfelelő fejlesztésben részesül.

Ez viszont pénzbe kerül és csak akkor lehet sikeres, ha a pedagógusok is elfogadják és tolerálják a másságot és hajlandóak többletmunkát vállalni.

Forrás: Albert Sándor/Felvidék.ma