RICHARD SULÍK szerint a Gorilla-ügyben kudarcot vallott a Sme és a rendőrség is. Az SaS Mikuláš Dzurindát és Ivan Mkilošt is politikai nyugdíjba küldené.

Mennyi igaz Ön szerint a Gorillából?
Nem tudom megítélni, nem vagyok nyomozó, de a szerint, amit a médiából tudok, a nagy része igaznak tűnik. Legalábbis eddig nem jelent meg olyan érdemleges információ, amely bizonyítaná, hogy nem igaz.

Nem úgy van, hogy eddig csak részinformációkat ellenőriztek: A lényeg azonban talán az, hogy Jaroslav Haščák a Pentából találkozgatott-e Anna Bubeníkovával a Nemzeti Vagyonalapból és Jirko Malchárekkel. Gondolja, hogy ebben előbbre került az ügy azt illetően, hogy igaz-e vagy nem?
Ezt a kérdést a nyomozónak kell feltenni. Én nem vizsgálom az ügyet.

Da csak van valamilyen véleménye, nem?
A jelentős része nyilván igaz.

Ebben a lényegben nem kételkedik?
Azt mondom, hogy a jelentés része igaz, aszerint, amit a médiából megtudtam. Miben kellene kételkednünk?

Mikor jutott hozzá az irathoz?
2010 áprilisában vagy májusában, amikor egy ismerősünk megszólított, hogy hozzá tudna bennünket egy dokumentumhoz juttatni, amely hatalmas korrupcióról szól. Úgy hogy találkoztunk. Egy kicsit konspirációszagú találkozás volt. Egy olyan emberrel találkoztunk, aki a Titkosszolgálat volt alkalmazottjaként mutatkozott be.

Volt már ilyen tapasztalata, más emberek is jártak már Önnél hasonló dokumentumokkal?
Ilyen formában ez először és utoljára történt. Természetesen, előfordul, hogy jelentkeznek emberek, hogy valamit meg szeretnének mutatni.

Ez a titkosszolgálati alkalmazott Peter Holúbekként mutatkozott be?
Nem tudom, nem emlékszem. Nem tanúsítottam ennek nagy figyelmet, mert feltételeztem, hogy mint egy igazi titkos, nem fog a saját nevén bemutatkozni.

Megpróbálta ellenőrizni, hogy valóban a SIS alkalmazottjáról, volt alkalmazottjáról van szó?
Nem. Nem tartottam kulcsfontosságúnak, ki adta nekünk ezt az iratot, hanem hogy igazságon alapul-e. Megtudtuk, hogy az Önök napilapjának már iks hónapja a tulajdonában van az irat. Közzétehették volna, de nem tették. A rendőrségnek is megvolt. Kivizsgálgatta volna, de nem tette. Az egyedüli, aki nyilvánosságra akarta hozni, az Tom Nicholson volt. Ezért azt mondtuk, nem tudjuk mennyi benne az igazság, lehet, hogy az egész csak hamisítvány. A SME nem megy bele, a rendőrség szintúgy, ne csináljunk vele még semmit mi se. Mert ha előjövünk ezzel, mi leszünk a rosszak, mint ahogy látszik. Nem jöttünk elő vele, mégis mi vagyunk a rosszak. Mintha az SaS lenne a Gorilla főszereplője. Senki nem foglalkozik azzal, hányszor találkozott a Penta képviselője Gabriel Palackával (az SDKÚ volt pénztárosa – a szerk. megjegyzése). Nem, azzal foglalkoznak, hogy kétszer vagy háromszor voltam Eduard Matákkal vacsorázni. Ez a mi társadalmunk fő gondja?

Nem így van.
Hát ha megnézi a ma reggeli cikkeket és az olvasottságot, akkor a legolvasottabb az, ahogyan Maták magyarázza, hogy igyekszünk ködösíteni a velük való találkozókat, ami nem igaz.

Az egész SaS-ről szól párbeszéd úgy alakult ki, hogy Maták a beszélgetésben Önt nevezte meg. Ismételten megkértük, mondjon más politikusokat is, akikkel találkozgat, de nem volt hajlandó.
Nem volt hajlandó. És ez Önöknek nem furcsa? Most úgy tűnik, mintha mi lennénk az egyetlenek, akikkel találkozgatnak. Én csak a fölött álltam meg, hogy azzal foglalkoznak, milyen gyakran találkozott az SaS-szel, amikor az a Gorilla idejében még nem is létezett,  azzal meg nem foglalkoznak, hányszor találkozott velük Palacka úr.

Ha az SaS-szal foglalkozunk, az csak azért van, mert egyedüliként tettek valamit.
Mi vagyunk az egyedüliek, akik nem dugtuk a fejünket a homokba, amíg a többiek hallgatnak.

Miben változott a helyzet azóta, hogy először kezükbe kapták ezt az iratot Bubeníková leváltásának követeléséig?
Nekünk egész idő alatt ugyanolyan volt az irathoz az álláspontunk.  A helyzet akkor változott, amikor valaki felrakta a világhálóra, majd ezután egyes újságírók ráharaptak bizonyos tényekre belőle, és elkezdték vizsgálgatni mi az igazság e körül. Mi ilyen oknyomozó tevékenységet nem folytattunk, nem is volt rá lehetőségünk. Végül is arra van a nyomozó, illetve a média, mint a demokrácia őrzőkutyája. Megállapítást nyert, hogy a lakás létezik, hogy Malchárek járt oda, hogy létezik az Elementa cég. Mindezt csak most tudtuk meg az újságokból.
Tulajdonképpen csak most vált az irat egy veszélyes dokumentummá, amelynek jelentős része igaz. Tudtuk, hogy Tom Nicholson könyvet ír, amelynek Karácsony előtt kellett volna megjelennie. Így azt mondtuk magunkban: kitűnő, megjelenik a könyv, mi kívül maradunk, hadd magyarázzák mások. Sajnos azonban nem így lesz, mert az értesülésem szerint a könyv már nem jelenik meg a választásokig.

A Gorillában lévő információkra állítólag 2010 nyarán rákérdezett, amikor Bubeníkovát a Nemzeti Vagyonalap élére jelölték. Miért nem érdeklődött ezekről az értesülésekről, már a koalíciós tárgyalások során?
És mire kérdeztem volna rá?

A Gorillára, mint olyanra.
Miért nem kérdeztek rá Önök a Gorillára?

Tom Nicholson abban az időben sok embertől kérdezősködött felőle.
De a napilapban egyetlen szó sem jelent meg erről. A SME napilap egyszerűen két évig homokba dugta a fejét.

Nem írt talán a napilap Malchárek vagyonviszonyairól, nem jelentetett meg interjút Haščákkal, amelyben azt magyarázza, ki is Varga Zoltán, és milyen a viszonyuk Malchárekkel?
A Gorilla szó biztosan nem fordult elő.

Biztosan sokat mondott volna az olvasóknak.
Biztosan eleget, ha leírták volna azt a mondatot, hogy létezik a Gorilla-akta, és beszéljünk róla, ha igaz. Én szerinte ez a véleményformáló napilap feladata.

Tehát mivel a SME napilap nem foglalkozott vele, Önök sem foglalkoztak vele és inkább koalícióra léptek Dzurindával és Miklošsal, akiktől most azt követeli, hogy mondjanak le a tisztségeikről?
Akikről azt gondolom, hogy a legjobban akkor tennék, ha elmennének a politikából, miután a Gorilla előtérbe került, és úgy tűnik, hogy a jelentős része igaz. Ez a különbség. Azért léptünk be a koalícióba, mert jobb választásnak tartottuk Szlovákia számára, minthogy Fico kormányozzon itt tovább. Másodszor, ennek a kormánynak az élén egy olyan kormányfő állt, akinek fő prioritása az átláthatóság volt és a korrupció elleni küzdelem. Meggyőződésem, hogy ez a koalíció a Gorilla és minden más hibája, a platinalemezek és az adóhivatal ellenére sokkal jobb koalíció volt, mint a Smer, SNS és HZDS koalíció. Mondok egy példát, amelyen látható, mennyire megemelkedtek az erkölcsi igények. A kassai adóhivatali botrányról van szó, amely miatt majdnem szétesett a koalíció. Ha ez Fico alatt történt volna – ami valójában meg is történt, hiszen az épületet akkor még kedvezőtlenebb árért bérelték – az újságok meg sem említették volna. Most meg kipukkant egy kisebb volumenű szétlopkodás, s majdnem megbukott a kormány. Önök ezt nem tartják hatalmas előrelépésnek az átláthatóság terén?

A kormány megbukott, a szerződést viszont aláírták az eredeti emberrel, Mikulčík úr továbbra is a pénzügyminisztérium tanácsadója, úgy hogy olyan sok dolog nem történt ez ügyben.
Igen, alá van írva. S ezzel nem büszkélkedhet az SDKÚ, de azelőtt ettől rosszabb szerződésekről még csak nem is írtak.

Eredetileg azonban nem pártjelölt volt ott.
De az állam számára a szerződés előnytelenebb volt. Bár nem volt tiszta, mint a hó, de ez a koalíció mégis csak jóval tisztább volt, mint az előző. Ez volt a mi motivációnk, hogy belépjünk ebben a koalícióba. Annak ellenére, hogy tudtunk a Gorilla-iratról, bár azt nem tudtuk, mennyi belőle az igaz. Mindezen ismeretek birtokában döntöttünk a koalícióba lépés mellett, s jól döntöttünk.

És addig, amíg Bubeníková Vagyonalapba való kinevezésére sort került, mi változott? Hiszen akkor sem írtak a Gorilláról, akkor már rákérdezett a benne lévő információkra Miklošnál?
Még mindig nem tudtuk, hogy igaz-e. Egészen addig tartott, amíg el nem kezdtek róla írni.

Beszélt valaha is Bubeníkovával a Gorilláról?
Nem.

Akkor sem, amikor leváltották őt?
Nem.

Sohasem kérdezte meg tőle, hogy igazak-e az állítások?
Nem. Ezt inkább Juraj Miškovtól kellene megkérdezni. A platina-ügy során Dzurinda kijelentette, hogy őt az nem érinti, Miškov jelöltjéről van szó, tehát az ő felelőssége. Bubeníková meg az SDKÚ jelöltje volt, ugyanúgy, mint akkor Eva Hrinková, ezért úgy döntött, hogy cselekedni fog.

És ő sem kérdezte meg, hogy igaz-e az állítás?
Ezt kérdezze meg tőle.

És Ön nem szeretné tudni?
Elolvastam az állásfoglalását az újságokban, ami az értelmetlenségek halmaza. Nem feltételezem, hogy nekem mást mondana. Mi nem nyomozók vagyunk. Elegendő volt számomra, amit az újságokban olvastam. Vésősoron Bubeníkováról a kormány döntött, s nem csak mi voltunk ott.

Gondolja, hogy az alatt az idő alatt, amíg a Végrehajtó Bizottság főnöke volt ebben a kormányciklusban, sor kerülhetett a Nemzeti Vagyonalapban tisztességtelen dolgokra?
Nem tudom megítélni. Privatizáció, ha jól tudom, nem volt sehol, eladás sem, így aztán nem sok minden történhetett. Ezenkívül a légkör is teljesen más volt most.

Akkor elégedett, hogy az Önök kormányzása idején semmi tisztességtelen nem történt?
Gondolom.

Meg tudná becsüli, a politikusok hány százaléka kap kenőpénzt?
Nem tudom.

Gondolja, hogy a döntéshozó folyamatok ugyanúgy működnek most is, mint ahogyan az a Gorillában le van írva?
Nem tudom.

Önnek nincs ilyen tapasztalata?
Nincs. Nekem biztosan nincs semmilyen konspirációs lakásom.

És a koalíciós partnereinek?
Tőlük kell megkérdeznie. Gondoljunk csak a platinalemez-botrányra. Ellopnak egymillió eurót, az nem az égből pottyan. Valahogy mindenben meg kell egyezni. Ebben a világban élünk, és tudjuk, hogy az ilyen lopások nem az égből pottyannak. Nyilvánvalóan valahol valahogy megegyeztek, de hogy most ennek kapcsán arról beszéljek, hogy a politikus x százaléka y számú lakásban találkozik…?

Találkozott Ön valaha azzal, hogy a pénzügyi csoportok vagy a befolyásos vállalkozók igyekeztek volna befolyásolni az SaS döntéseit?
Háromszor találkoztam Matákkal, mindegyikre ő hívott meg és Haščák is jelen volt a találkozón. Ők javasolták a helyszínt, így találkoztunk a Kogo étterem felső szalonjában. Az általános politikai helyzetről beszélgettünk, ami szerintem teljesen rendben van, mivel politikusként véleményt kell alkotnom, és nem csak újságolvasás útján alkotom azt meg, hanem úgy is, hogy beszélgetek olyan emberekkel, akik valamilyen szerepet betöltenek a társadalmunkban. A találkozó alatt Maták megkérdezte tőlem, milyen a párt álláspontja a gyógyszerekről szóló törvényről, amely az SaS szavazatinak is köszönhetően lett megszavazva, s ha jól tudom bizonyos nyereségtől megfosztotta a Pentát. De ő a párt álláspontjára volt kíváncsi. Így azt mondtam neki, hogy nem vagyok szakértő az egészségügy terén, erre megvannak az embereink. A beszélgetés azonban olyan különös formát öltött, hogy néha meg is jegyeztem Maták felé, hogy mit jelentsen ez, ez valami kihallgatás? Ekkor ő megértette, hogy talán túllőtt a célon és bocsánatot kért. Látszott rajta, hogy más beszédstílushoz szokott. Inkább a parancsosztogatáshoz van szokva.

A kérdezősködésről vagy inkább a feladatosztásról szólt mindez?
Nem arról van szó, hogy eddig kérdezésről, innentől meg feladatosztásról lett volna szó, de már kezdett elmenni olyan irányba. Amíg nem mondtam neki, hogy felejtse el ezt a hangnemet. Így aztán bocsánatot kért.

Érzett valamit, ami korrupciós ajánlatra utal volna?
Nem. Csak olyan természetesnek vette, hogy ezt így és így.

A Pentán kívül találkozott esetleg másutt Önt vagy az SaS-t érintő korrupciós igyekezettel?
Én biztosan semmi ilyesmivel nem találkoztam. De rólam köztudott, hogy ez sehova sem vezetne. Talán ezért meg sem próbálják.

És a képviselői sem jelentették, hogy valaki megpróbálta korrumpálni őket?
Nem. Végső soron már rég írtak volna róla, ha valamilyen korrupciós ügybe belekeveredtünk volna. Emlékeztetem, hogy a mi botrányaink olyan szintűek, mint az ebédem a nagykövetekkel vagy az álarcosbál.  Az SDKÓ botrányai meg olyanok, mint a platinalemez-ügy, ahol egymillió vagy több eurót loptak el. De értem én az összes kiszolgált politikust, akik a gorilla-koalícióban szövetkeztek, hogy igyekeznek mindenképpen befeketíteni bennünket. Mert hogyan is néznének ki, ha velük összehasonlítva túlságosan tiszták maradnánk. Most szidni fognak bennünket, kitalálgatnak, bármit felfújnak.

Volt a Pentának valamiféle hatása a párt megalakítására?
Egyáltalán semmilyen. A kapcsolatom a Penta egyik alapítójával (Jozef Špirkával – a szerk. megjegyzése) 2005-ben kezdődött, amikor a Foglalkoztatók Országos Szövetsége (RÚZ) , ahol dolgozott, úgy döntött, támogatni fog engem az adóbónusz bevezetése körül végzett felvilágosítómunkámban, és ezért támogatták az erről szóló füzetecske kiadását.

Mennyi pénzt adott Önnek az RÚZ?
Nem emlékszem pontosan, mert az egész könyvet kifizették. Körülbelül 500-700 ezer koronát. Plusz kifizették valamilyen többletkiadásokat a társaság különböző képviselőivel való találkozóim fedezésére. Összességében úgy egymillió koronáig lehetett. A projekt körülbelül egy évig tartott, amíg 2006 tavaszán meg nem jelent a könyv. Éppen Jozef Špirko vállalta a garanciát a projekt felelt, aki abban az időben a Penta partnere volt. Így alakult ki a kapcsolatunk. Ha az RÚZ akkor másképpen döntött volna, akkor a Pentával nem is kerültem volna kapcsolatba.

Miért a Pentában találkozgattak?
Špirko javasolta, hogy ezek a munkatalálkozók a Pentában legyenek. Nekem ez megfelelt, mert öt percre volt a lakásomtól. Körülbelül tízszer voltam ott. Csak az adóbónuszról beszélgettünk. Azután Fico került kormányra. Špirkóval csak néha találkoztam az RÚZ-ban. Amikor 2010-ben létrejött ez a kormány, megszólított Haščák, hogy szeretne velem találkozni. Talán kétszer találkoztunk a Kogo étteremben. Tiszta véleménycsere volt. Azután még egy találkozóra sor került, amelyen már Maták is jelen volt. És még egy, amelyen Haščákkal Oravkin volt. Hat találkozó a kormány alakulása óta.

Az SaS létrejöttében tehát nem játszottak semmiylen szerepet?
Nem.

Konzultációsat sem?
Nem.

Más pénzügyi csoportok is jelentkeztek Önöknél a kormány megalakulása után?
A J&T-t nem is ismerem. Jakabovič úrral talán egyszer köszöntünk egymásnak a TOM utáni fogadáson. És egyszer találkoztam Korbačko úrral. Ján Sabollal néha találkozok, mert őt személyesen ismerem.

Milyen az ő viszonya az SaS-hez?
Nos, néha vele megbeszélem a dolgokat.

Támogatta a pártot?
Nem.

Hogyan értékeli a szerepét a Gorillában?
Nem tudom. Milyen szerepét?

Őt is említik bizonyos összefüggésekben, amikor a gazdasági minisztérium államtitkára volt.
Ezeket a kérdéseket neki kellene feltenni.

Tehát azok az emberek akiket említ a Gorilla, de közel állnak Önhöz nem zavarják?
Nos nem tudom, hány olyan van a Gorillában, aki közel áll hozzám.

Vannak a Gorillában további olyan Önhöz közeli emberek, mint Sabol?
Nem tudok senkiről sem. Ki fordul ott elő? Malchárekkal párszor láttuk egymást. Haščákról most beszéltem Önöknek. Bubeníkovával csak a parrlamentben találkoztam és talán párszor valamilyen konferencián. Mindig csak köszöntünk egymásnak. Paľo Hrušovskýt emljti, vele gyakran találkoztam. Dzurindát említik ott.

Ezek azonban nem Önhöz közeli személyek.
El kell hogy mondjam, Ivan Mikloš a múltban nagyon közel állt hozzám és szintén előfordul ott.

A mód, ahogy a Gorilla említi hihető az Ön számára?
Ezt magyarázza meg ő.

Hiszen abban az időben együttdolgoztak?
Nehezen lehet ezt megmondani csupán az elolvasottak alapján. Hiszen ez az oknyomozó újságíró feladata, hogy olyan kérdéseket tegyen fel neki, amely alapján képet alkothatunk. Olyan interjút, amelyet két nappal ezelőtt adott, szégyellenék adni. Ezek rávonatkozó kérdések, hogy mit csinált a Gorillában.

A Dzurinda, Mikloš és Hrušovský esetében felmerülő gyanúk nem olyan súlyosak, hogy cselekedni lehetne azok alapján?
Hogy érti?

Javasolták Bubeníková leváltását, ellenük semmit sem tesznek?
Ivan Miklošsal kapcsolatban már elmondtam a véleményem, hogy be kellene tartania a szavát a Bubeníkováért vállalt politikai felelősség ügyében. A Gorilla gyanúsítgatási komolyak és a minimális politikai felelősség az, hogy lemond a pénzügyminiszteri tisztségéről. De erre nem készül, vagyis nincs értelme minden nap felszólítani őt erre. Mi több, én azt mondtam, hogy el kellene mennie a politikából, mert már túlságosan régen van benne.

Dzurindával együtt?
Azt vigye csak magával.

És mi legyen Hrušovskýval és Bugárral?
Kettejük mellet maradok.

Mi a különbség Mikloš és Bugár szerepe között? Hiszen ha abból indulunk ki, hogy a Gorilla igaz, akkor a volt SMK nem nagyon jól jön ki ebből.
Nem jól van ábrázolva. Nem vagyok nyomozó, valamilyen elemző értékelje ki a mértéket.

De kell hogy legyen valamilyen belső érve, hogy Mikloš és Dzurinda miért és a másik kettő miért nem.
A belső érzésem az, hogy ezek a kiszolgált politikusok már eleget voltak a politikában.

És Bugár nem?
De, persze hogy ő is.

Akkor neki is el kellene mennie?
Húsz éve a politikában vannak. Ez már elég volt. A kiszolgált politikusok már semmi újat nem hoznak az országnak.

Bugár szénája tehát valamivel jobban áll?
Nem fogok már semmiylen felszólításokat tenni. Elmondtam a véleményem specifikusan Dzurindával és Miklošsal kapcsolatban, és ezzel a témát részemről lezárom.

Ha a választások után jobboldali kormánykoalíció körvanalazódna, feltételként fogja szabni, hogy Dzurinda, Mikloš, Hrušovský és Bugár ne tölthessenek be semmilyen tisztséget?
Biztosan nagyobb lesz az önbizalmunk, mint a múltkor. Egy és fél évvel ezelőtt mindnyájan újak voltunk a politikában. Ma tapasztaltabbak vagyunk. Természetes, hogyha iylen felállás lenne sokkal magabiztosabban szabjuk majd a feltételeket és ragaszkodni fogunk a döntéseinkhez. Ma már egy olyan jelölés, mint Bubeníková jelölése volt, nem maradna annyiban, hogy kétszer vagy talán háromszor felhívom Miklošt és megelégszem azzal, hogy azt mondja, vállalja a politikai felelősséget.

Ez a követelés az lenne, hogy nem tölthetnek be tisztséget?
Ezt most nem tudom megmondani. A választási eredménytől függ. Majd azután kérdezzen erről. A kérdése szerintem tárgytalan, mert a KDH és az SDKÚ már alig várják, mikor lépnek koalícióra a Smerrel.

Elégedett azzal, ahogyan Daniel Lipšic a Gorillát kezeli?
Nagyra értékelem, ahogyan az ügyhöz viszonyul és amit tesz.

Nem azért ilyen a hozzáállása, mert választások előtt vagyunk?
Ha választások előtt vagyunk, akkor választások előtt vagyunk. Rendben. Mi abban a rossz? Örüljünk, hogy Lipšic ezt teszi, s ne keressünk erőnek erejével valami hibát abban.

Tehát az előző álláspontját ez a jelenlegi negálja?
Nem látom értelmét, hogy most ezt boncolgassuk. Ezenkívül már 2010 augusztusában írt egy levelet abba a hivatalba, hogy kezdjék el a nyomozást az ügyben. Láthatja, én sem állandóan azt kenem, hogy Önök miért nem írtak eddig az üggyel.

Mindig csak ezt keni.
De tulajdonképpen egyszer sem kérdeztem meg Önöket, miért dugták 2009-ben a fejüket a homokba?

Ha Ön lennék, akkor most ezt magára hárítom, hogy Ön miért nem, de tudok önállóan is válaszolni. A tények, amelyek a Gorillában vannak, rendkívül súlyosak, azaz egy ilyen típusú dokumentumot kiengedni anélkül, hogy az állításai igazolva lennének, rendkívül veszélyes és káros is a társadalomra. Közzétenni egy olyan dokumentumot, amelynek nincs semmilyen fejléce, senki sem jegyezte, egy olyan embertől származik, aki lehet, de nem feltétlenül a titkosszolgálattól van, úgy ítéltük meg, hogy felelőtlenség lenne. Igyekeztünk mindent lehetőt megtenni azért, hogy ne csak a papír legyünk utalva, ami csak papír, és egy emberre, akiről nem tudjuk megmondani, ki ő és milyen motiváció alapján cselekszik.
Látom, hogy jól előkészített válaszuk van, le kell másolnom és én is ezt a választ fogom használni, ha legközelebb valaki rákérdez erre. A második kérdésem…

Nem is érdekli Önt a válaszom végig?
El tudom képzelni, hogy folytatódik.

Tom Nicholson szabad kezet kapott, hogy mindent ellenőrizzen.
2009-ben már tudták, hogy a lakás létezik.

Tudatosítsunk egy fontos összefüggést. Abban az időben, amikor ezek az anyagok a szerkesztőségünkbe jutottak, a titkosszolgálat és a rendőrség a Smer, Fico kezében volt. Ha azt mondja, hogy létezik egy gyanú, hogy ez akár valamiféle titkosszolgálati játék is lehet, akkor az embernek még óvatosabbnak kell lennie, ha tudja, hogy a titkosszolgálatot azok az emberek uralják, akiknek érdekében állhatott valamilyen fontos játékot elindítani.
Jól van, ezt a választ szintén megjegyzem.

Sulík úr, a dolog úgy áll, az, hogy Varga Zoltánnak vagy bárki másnak van egy lakása a Vazovova utcán 20 másodperc alatt megállapítható, de ugyanúgy 20 másodperc alatt ki is található és valós kulisszák közé állítható.
Meg tudják állapítani, hogy létezik az Elementa cég, és kinek volt ott aláírási joga. Ez még mindig nem elég ahhoz, hogy legalább pár sort leírjanak egy erős gyanú kapcsán?

Ez mind csak a kulissza – hogy létezik a lakás, hogy Bubeníková férjének aláírási joga van olyan valami, amit egy nagyon eltökélt külső ember meg tud állapítani, nem beszélve arról, ha a titkosszolgálattól van.   
Hiszen ez a munkájuk. Önök a demokrácia őrzőkutyái, Fila úr. Úgy gondolom, hogy valójában maguk a szerkesztőségben örültek annak, hogy van okuk nem foglalkozni a dologgal. Találtak valamilyen okot, és arra beszélték ki magukat.

Miért lenne ez így? Az ilyen dolgokért újságíródíjakat lehet kapni, dicsőséget lehet szerezni, nem ez az, amit az újságíró csinálni akar?
Egyedül Tom Nicholson foglalkozott ezzel, és amikor már valamit megállapított és szeretett volna írni róla, akkor a maguk napilapja ezt nem tett lehetővé a számára.

Hár erről van szó?
Ezt Tom Nicholson mondta nekem.

Ezen a ponton az Ön szava áll a miénk ellenében, mert Ön nem volt ott.
Akkor hát Tom Nicholson találgat?

Ezt nem mondtam.
De erre utal. A nyomozóktól nem jöttek semmilyen lényeges információk. Mindent, amit ma az ügyről tudok, a médiából tudom. Ebből az következik, hogy ez alatt a három év alatt mindent, amit ma a Gorilláról tudni lehet, már régebben tudhatták és legalább valamit írhattak volna róla. Ez nem a véleményformáló napilap csődje? És most felkeresnek és engem masszíroznak, hogy kétszer vagy háromszor találkoztam-e Matákkal, mint hogy ha ez lenne a legfontosabb dolog, miközben maguk három évig ebben az ügyben homokba dugták a fejüket.

A képviselővásárlásról nem írtunk?
Begyakorolt válaszok, de a lényeg az, hogy a politikusok csődjéről írnak, de ideje lenne már a napilap csődjéről, vagy a maga csődjéről írni, Fila úr. A kommentárjában megírhatta volna, ott szabadabban írhat.

Soroljuk fel a tíz legfontosabb ügyet, amelyet a Gorilla említ.
Engedje meg, hogy én tegyek fel Önnek kérdést. Nicholson Önöknél vizsgálta ezt az ügyet, ahogy említette. Mindenfélét megállapított, és lehetőségük volt erről tudni, és fordítva is. De nem Ön volt az éppen, aki már a botrány elhatalmasodása után egy nagyon visszafogott kommentárt írt, annak ellenére, hogy akkor már megvoltak az információi arról, hogy talán mégsem lesz teljesen kitaláció ez a Gorilla? A gyanú olyan fokánál, ami a Gorillában történik, maga a kommentárjában a Gorillát Galkóval hasonlítja össze?

Az nem összehasonlítás volt. Arról volt szó, hogy az emberek megundorodhattak attól, ami a lehallgatások kapcsán történt, most meg a Gorillától.
Azt írta, hogy az emberek undorodnak Galkótól vagy a Gorillától. Ezzel az alcímmel emelte őket egy szintre. Lehet, hogy Galko néhány konkrét lépésében hibázott, de tudja, mi az alapvető különbség? Mindent, amit Galko tett, beleértve a hibáit is, azért tette, hogy megakadályozza a szétlopkodást.

Vanda Vavrová mit lopkodott szét?
Engedje, hogy befejezzek a mondanivalóm. Nagy mértében sikerült is ez Galkónak, hiszen maga a kormányfő dicsérte meg pár nappal korábban, hogy 60 millió eurót sikerült a tárcájánál megtakarítania. Egy ilyen alultáplált tárcánál 60 milliót megtakarítani, azt gondolja, hogy talán az égből pottyant? Természetes, hogy Galkónak cselekednie kellett és cselekedett is. Mindent amit tett, azért tette, hogy megakadályozza a lopásokat. Míg a Gorillában mindent, amit csináltak, még a törvénnyel összhangban lévő lépéseket is azért csinálták, hogy lopjanak. Ez az alapvető különbség. Maga meg egy olyan kommentárt ír, hogy az emberek megundorodtak Galkótól meg a Gorillától, ami teljesen inkorrekt. Most már tehet nekem fel kérdést Ön.

De Ön akart nekem feltenni egyet, de az nem hangzott el, csak egy monológ.
Az utolsó kérdés az volt, amit tulajdonképpen elmondtam. Az volt az én válaszom arra a kérdésre, amit most feltehet nekem. Megkérdezheti tőlem: Sulík úr, mit gondol rólam? És már megvan a válasz s mehetünk is tovább.

Fejezzük ezt be. Galko és a Gorilla összehasonlítása olyan értelemben volt, hogy ha egyik hónapban lehallgatási botrány van, a másikban meg egy 70 oldalas irat, akkor az embereket ez elkedvetleníti.
Igen, ezt egy olyan kommentátor írja, aki befolyásos kommentátor akar lenni, amikor leír egy olyan inkrrekt dolgot, hogy az emberek az egyik vagy a másik dologtól megundorodtak. Ez nem szerkesztőségi cikk, hanem az Ön véleménye. A maga véleménye az, hogy Galko és a Gorilla egyformák?

Én személyesen megundorodtam az újságírók lehallgatásától és a Gorillától is
Mondok egy másik példát. A Hayek ügyről 79 cikket hoztak le 38 nap alatt. Ez kóser?

Ez mivel függ össze?
Hetvenkilenc cikk 38 nap alatt.

Higgye el, hogy a Gorilláról összehasonlíthatatlanul több cikk lesz.
Látom milyenek. Négyből három az SaS-ről szól. Először kihúzzák, hogy Mihál a párt színeiben indul, aztán azzal foglalkoznak, hogy nekünk megvolt az irat. Úgy gondolom, hogy ideje lenne a lényeges dolgokra koncentrálni, például hogy milyen gyakran találkozott Palacka a Penta képviselőivel. A másik lényeges dolog, amit nem kérdeztek meg Mikloštól, hogy is van ez azzal a politikai felelősségvállalással Bubeníková ügyében?

Ezt a kérdést feltettük.
Akkor efölött elsiklottam, elnézést kérek.

Aránylag szenvedélyesen beszél a Gorilláról, ennek ellenére jelzi, hogy különbség van az általa említett szereplők és a Smer között. Miben áll ez a különbség.
Nem értem a kérdést.

Hát a Smerrel nem hajlandók kormányozni, de a Gorilla résztvevőivel igen.
De ez ezzel nem függ össze. A Smerrel két oknál fogva nem vagyunk hajlandók kormányozni, mivel ez a párt ideológiailag a másik oldalon van.

És a KDH nincs a másik oldalon?
A gazdaság terén, ami nagyon fontos az ország számára, nincs. A gazdasági megoldások többségében a KDH-val meg tudtunk egyezni.

Hiszen az egyik legfontosabb döntés az európai mentőcsomag volt és ebben nem tudtak közös nevezőre jutni.
De további száz más döntésben meg tudtunk egyezni. Az európai mentőcsomag esetében is egy évvel korábban még mindnyájan megegyeztünk az alapállásban, de a partnereink az alapvető kérdésben megfordultak. A világ alapvető gazdaságszemlélete a KDH és a SaS közös aránylag közelálló. A Smer és az SaS között azonban teljesen szembenálló. Akkor meg minek mennénk egy ilyen párttal közös kormányba. A másik ok meg az, hogy átéltük a szétlopkodást és a több millió euró elkótyavetyélését. Ha megnézik, hogy a hiány egyik évről a másikra kettőről nyolc százalékra ugrott, ezek őrületes pénzek.

Eltulajdonításról vagy gazdálkodásról beszélünk?
Ezért beszélek eltulajdonításokról és elkótyavetyélésről. Miközben az elkótyavetyélésbe a rossz gazdasági döntések is beletartoznak, amelyek a Smer ideje alatt egymást követték. Ha csak a botrányokat nézzük – a faliújság-tender, a gázkibocsátás, a vámdíj. Valaki kiszámította, hogy Gorillában említett valamennyi pénz 25 millió eurót tett ki, valamelyik vitaműsorban hallottam.
A vámdíj-tenderen mennyi pénz veszett el? Kétszáz millió euró? És ez csak egyike volt a több tíz botránynak  a Fico-kormány alatt. Ez is az oka, hogy Ficóval nem akarunk egy kormányba kerülni. Várjuk meg a választások eredményét és azután eldöntjük, mi lesz az a megoldás, amely Szlovákia számára  a legjobb lesz. Ez teljesen korrekt és törvényes hozzáállás.

SME, 2012. január 20. nyomán