A nyilvánosság nyomása a Gorilla-ügyben egyre erősödik. A múlt heti tüntetésen több mint kétezer ember vett részt. Ezen a héten újabb tiltakozóakciókat terveznek. Az Aktuality.sk hírportál ennek kapcsán nyolc politikus – Tomáš Galbavý (SDKÚ – DS), Martin Fronc (KDH), Martin Poliačik (SaS), Ján Slota (SNS), Robert Madej (Smer – SD) – véleményét kérdezte a tüntetésekre és a közvéleményre vonatkozóan.

 

  1. 1. Mi a véleménye a Gorilla-ellenes tüntetésről és a további, Gorillával és a legfelsőbb szinteket érintő korrupciós gyanúval összefüggő tiltakozóakciókról?
  2. Változtathatnak ezek a tiltakozóakciók valamin Szlovákiában?
  3. Létezik Szlovákiában a közvélemény ereje és mikor érvényesült ez legutoljára?

 

Tomáš Galbavý (SDKÚ – DS)

  1. Az én álláspontom egyértelmű: hagyni kell, hogy a rendőrség és a többi illetékes szerv kivizsgálja az ügyet, bizonyítékokat keressen. És csak azt büntessék, akiről bebizonyosodik, hogy bűnt követett el, tekintet nélkül arra, hogy milyen tisztséget töltött vagy tölt be. Mert aki kenőpénzeket vett át, és az állam meg a polgárai kárára meggazdagodott, börtönbe való. Másrészt viszont, aki ártatlan, azt megilleti az ártatlanság vélelme, hogy legyen módja védekezni és tisztára mosni a nevét. A gondot abban látom, hogy az állítólagos Gorilla-irat pár héttel a választásom előtt került nyilvánosságra és a választási harc része lett. Érthető az emberek dühe, a tüntetéseik is, de attól tartok, hogy az eset politizálása megakadályozza a rendes kivizsgálást és a nyomozás bárminemű eredményének kétségbevonásához vezethet.
  2. Maga a tüntetés talán nem is. Mint már említettem, választások előtt állunk és ezek a tüntetések a politikai küzdelmek részét képezik, nehezen lehet polgári tiltakozásként tekinteni rá. Ami valóban megváltoztathatja a szlovákiai viszonyokat, a nyilvánosság mozgósítása egy „politikailag kevésbé érzékeny” időben. Ez alatt azt értem, hogy a nyilvánosság folyamatosan jobban odafigyel a politikusokra, a cselekedeteikre és tetteikre
  3. Ezen a téren társadalmunk még csak közeledik a demokratikus Európa viszonyaihoz. Az előző kormányidőszak alatt több olyan esemény is volt, ami miatt Németországban már tömegek jelentek volna meg az utcákon. Példaként említem azt a törvényt, amely lehetővé tette a magántelkek elkobzását az autósztráda építése érdekében. Hiszen a polgárok alkotmányos jogainak látványos megsértéséről volt szó. Ám nálunk semmi sem történt. Most meg tiltakoznak – de úgy gondolom, főleg azért, mert a választások előtt állunk.

Martin Fronc (KDH)

  1. A demokratikus alkotmány szerint ez a polgárok joga a véleménynyilvánításra. Végeredményben, ha valami nem működik, akkor aktívnak kellene lenniük. Ezért azt gondolom, hogy ez rendben van.
  2. Igen. Néha tovább tart. Egy példa múltból: a védelmi minisztérium nagy és inkorrekt takarítási megrendelése  Kašický miniszterkedése alatt. Az emberek reakciója befolyásolta azt, ami azután történt.
  3. Jelentősebb mértékben 1989 novemberében volt. Úgy értékelem, hogy minden 20-25 évben a társadalomban felhalmozódnak a problémák, amelyek radikális megoldásokhoz vezetnek. Ha visszanézünk a történelembe, ez volt a helyzet 1968-ban és előtte 1948-ban is.

Martin Poliačik (SaS)

  1. Magam is részt vettem a tüntetésen. Elejétől kezdve egészén a végéig. Azt gondolom, hogy világosan bebizonyosodott, hogy a Gorilla már nem csak annak a néhány embernek a jelentéktelen ügye a világhálón, akiknek volt idejük elolvasni az iratot. A nyilvánosság nyomása a politika megtisztulására egyre nagyobb lesz.
  2. Biztosan. A legkisebb változás, ami bekövetkezhet, hogy megváltozhatnak a választási eredmények. A lényeg, hogy hogyan. Hogy nagyobb lesz-e azoknak az embereknek a csoportja, akik a tisztességesebb politikusokat választják vagy nagyobb lesz azok csoportja, akik teljesen kiábrándultak. Attól tartok, hogy ha több lesz azok száma, akik úgy döntenek, hogy nem mennek el szavazni, ez azok malmára hajtja a vizet, akik ellen most küzdenek.
  3. A közvélemény ereje biztosan létezik. Legutóbb a kulturális minisztériumban nyilvánult meg. Amikor félreértették a miniszter kijelentését és az emberek azt gondolták, hogy megszűnik az FM Rádió. Néhány óra leforgása alatt óriási nyomás keletkezett a nyilvánosság részéről, annak ellenére, hogy a miniszter kijelentését rosszul értelmezték.

Ján Slota (SNS)

  1. Nehéz véleményt nyilvánítanunk a Gorillához, mivel a benne szereplő információkat az illetékes szervek még nem erősítették meg, és egyelőre csak annak vagyunk  a tanúi, hogy valamivel, ami akár pamflet is lehet, politikailag visszaélnek. Biztosan támogatjuk a dokumentum alapos kivizsgálását, és ha valami bebizonyosodik belőle, a következmények  levonását.
  2. Pozitív dolog, hogy az emberek ébredeznek és kezdenek fontosak lenni a számukra a közügyek – azaz ezt a tényt pozitívan értékeljük.
  3. Igen, az ilyen tiltakozóakciók nyomást gyakorolhatnak azokra a politikusokra, akik a népszerűség által elvakítva elfeledkeztek arról, hogy a nemzet gondolkodik, és hogy nem lehet hosszú távon negédes szavakkal hazudni.

Robert Madej (Smer – SD)

  1. A polgári megnyilvánulásokat, amelyek összhangban vannak a törvénnyel és nem sértik a közbiztonságot, tiszteletben kell tartani. A szabad véleménynyilvánítás az alapvető polgári jogok közé tartozik.
  2. A szlovákiai történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy a közvéleménynek sikerült a közügyeket jobbra fordítania.
  3. A politikusok azon vannak, hogy többé-kevésbé teljesítsék a közvélemény kívánságát. Ami az áttörő időszakokat illeti, a Szlovák Köztársaság történelmében voltak olyan mérföldkövek, amelyeket áttöréseknek tarthatunk.

Aktuality.sk, 2012. január 26. nyomán