Menyhárt József MKP-elnök volt a Pátria Rádió mai, szombati vitaműsorának a vendége. A Magyar Közösség Pártjának elnöke egy naptárat hozott ajándékba a műsorvezető Szilvássy Józsefnek, azt kívánva, hogy közös felvidéki sikereinkkel írja tele azt.
2016 a csalódások és megcsalatások éve volt a szlovákiai politikában – így tekintett vissza Menyhárt József a mögöttünk lévő esztendőre. „Voltak, akik azt mondták, amit akartak, majd fordultak egyet. Az emberek becsapottnak érzik maguknak” – mondta az MKP elnöke Szlovákia kormányának megalakulásával kapcsolatosan. Emlékeztetett a mondásra, hogy „régi bűnnek hosszú az árnyéka”, és a választópolgárok ezt fejben tartják. Az emberek várják az elszámoltatást, és erre csak egy példa a máig megoldatlan Gorilla-ügy.
Nem kisebbségben vagyunk, hanem kevesebben – az MKP elnöke nem szereti a kisebbség szót, ugyanis mi ennek az országnak adófizető polgárai vagyunk, nem szabad magunkat másodrendű polgárnak szocializálni. A rendszerváltozás után 27 évvel is fontos dolgokat kell megoldanunk, ezek közül kiemelkedik az iskolák megtartásának jelentősége. „Egy faluban, ha megszűnik a kisiskola, megszűnik a falu lelke, felszámolódik a közösségi tudat” – figyelmeztetett Menyhárt József.
Hangsúlyozta, az MKP-ban nagy hangsúlyt fektetnek a kistérségre, azok sajátosságaira, például egy csallóközi polgár másként éli meg a Gömörben élők problémáját, vagy más Zoboralja és a keleti régiók problémája. Felhívta a figyelmet a nyelvterület töredezésére is. „Olyan megoldásokat kell keresni, melyek megtartják a közösséget (…), a terepen vagyunk, hogy az emberek valós gondjaival szembesüljünk” – mondta.
Az MKP olyan problémákra is felhívta a figyelmet, melyek egész közösségünket érintik, ide tartozik a hivatali nyelvhasználat, a műsorszórás vagy a bírósági peres ügyek (itt a fordítási költségek visszaszállnak az ügyvédre) problémája. Ez utóbbi kapcsán az igazságügyi minisztériumhoz is fordultak, ám máig nem kaptak választ. „Örvendetes, hogy a Híd néhány képviselőjének ezt feltűnt, és ezt az ügyet tovább vitték” – tette hozzá. Örül ennek, ugyanis egymásra kell figyelnünk, „a közösségi érdek mindent felülír”.
Belső emigráció folyik a magyar nyelvterületen – ez a felvidéki magyarság további komoly problémája, az emberek elmennek lakóhelyükről, mert ott nem találnak megélhetést. Ha az ilyen embereket arra kényszerítik, hogy elhagyják otthonukat, az nem megoldás, hanem kozmetikázás – figyelmeztetett az MKP elnöke. „Az MKP dolga, hogy ezeket a problémákat láttassa, és megoldásokat fogalmazzunk meg” – mondta.
A civil példa – Somorja példája is mutatja, hogy oda kell figyelni a lakosság etnikai változására. Ezért is fontos a hivatali nyelvhasználat. Menyhárt József visszatekintett arra, hogy 17 éve elfogadtak egy rossz nyelvhasználati törvényt. „Az MKP vezetése is, elnökét akkor Bugár Bélának hívták” – emlékeztetett. Azóta is csak a foltozgatás zajlik, az önkormányzatoknak nincs kapacitásuk a törvényes kötelezettség biztosítására, azonban vannak civil kezdeményezések (pl. a Gramma Nyelvi Iroda vagy a Pro Civis polgári társulás, de mások is!), amelyek ennek a problémának a megoldását segítik.
Egy pártnak mindig kommunikálnia kell! – reagált Menyhárt József arra a műsorvezetői felvetésre, hogy a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség (RMDSZ) együttműködési megállapodást kötött a baloldali kormánypárttal, mert így látnak esélyt a kisebbségi ügyek megoldására. „A morális kérdés azért más dolog” – figyelmeztetett. „Az MKP nyílegyenes csapás mentén megy”. Más az, ha egy párt mást mond és mást tesz, még ha nyilatkozataiban elmagyarázza is, hogy a pragmatizmus ezt kívánta, meg a helyzethez igazodnak. „Fontos, hogy egy párt ne csapja be a választóit (…) Terveinkből, céljainkból és gerincünkből nem szabad engednünk” – nyomatékosította Menyhárt József.
A nemzetpolitikában partner vagyunk az anyaország számára – ezt a magyar kormánnyal való kapcsolattartással kapcsolatban mondta Menyhárt József. Ahol az MKP-nak lehetősége nyílik a határon átnyúló projektek támogatására, azt meg is teszi. A megyei önkormányzatokban erre több példa is volt.
Fontos a tisztánlátás – Menyhárt József a dunaszerdahelyi Magyar-Magyar Párbeszéd után megjelent utózöngékkel kapcsolatban úgy látja, pontosan kell közölni a dolgokat, nem pedig kiragadva a szövegkontextusból egy-egy részletet. Ide tartozik az is, hogy ha valaki például felveti az R7-es telkek problémakörét, akkor ezt körbe kell járni! Az MKP a Most-Híd meghívására reagálni fog, ám úgy véli: „olyat nem lehet mondani, hogy ha szakmailag igen, de politikailag nem működünk együtt, akkor azt felejtsük el (Bugár Béla nyilatkozott ilyen értelemben a múlt héten – szerk. megj.). „Ilyen szintű meghívást nem egyeztetésnek, hanem diktátumnak nevezünk” – mondta Menyhárt József.
Úgy gondolja, a sérelmeken felül kell emelkednünk, hiszen az 1991–2011 között kimutatott népességfogyásunk megállítására hosszú távú stratégiára van szükségünk, és erre az ultimátum a megoldás! Az MKP elnöke hozzátette: „olyan párt vagyunk, amelynek van egy elnöke, és nem az elnöknek van egy pártja!”
Közös sikerekre van szükségünk – és ezeket láttatnunk, megélnünk kell, ahogyan hagyományainkat is. Menyhárt József rámutatott, a Csali vagy a közelmúlt sportsikerei is mutatják: „a közösségben van termelő erő, élni akar!”. A műsorvezető a következő szavakkal köszönt el az MKP elnökétől: „Sok sikert önnek is és az MKP-nak is, mert ebben az esetben a szlovákiai magyarság is gyarapodik, szellemi és anyagi értelemben egyaránt”. Menyhárt József válasza ez volt: „Ez közös sikerünk lesz.”
A beszélgetés hangfelvétele itt hallgatható meg.
Forrás: Oriskó Norbert, Felvidék.ma