Széchenyi István tiszteletére avattak emléktáblát a Pozsonyi Casino épületének falán. Az emléktábla a Széchenyi Társaság, az Országos Széchenyi Kör és a Széchenyi Alapítvány támogatásából készült el.

„Az 1825-1827-es országgyűlésen Pozsonyban kezdte meg politikai működését a Magyar Tudományos Akadémia megalapítója, a Casino mozgalom, valamint számos közművelődési és gazdasági reform elindítója. A.D. 2017 Adományozták: Széchenyi Társaság, Országos Széchenyi Kör, Széchenyi Alapítvány” – olvasható az emléktáblán (Fotó: Neszméri Tünde)

A táblaavató előtt egy konferencián ismertették Széchenyi István munkásságát, amelynek bevezetőjében Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója köszöntötte a résztvevőket. Molnár Imre Frideczky János, a Pozsonyi Casino elnökének nevében is köszönetet mondott, hiszen neki régi vágya volt, hogy Széchenyi előtt emléktáblával is leróják a tiszteletüket. A Pozsonyi Casino létrejötte is a legnagyobb magyarnak köszönhető, hiszen ez volt az országban a második ilyen intézmény. Ennek a Casinonak az alapítója Frideczky János dédapja, Neszter József volt, aki az első elnöke is volt a közösségnek.

A kaszinók a közösségi élet központjaivá is váltak

A konferencián három előadás hangzott el. Pelyach István Széchenyi István alkotó és teremtő munkásságáról szólt. A történész szerint Széchenyi István a 19. század legnagyobb gondolkodója volt, aki a céljait is meg tudta fogalmazni. A reformjavaslatokat nem ő találta ki, azok más országokban már működő fejlesztések voltak. Az ő erőssége az volt, hogy felismerte, ezeket a fejlesztéseket a királyságban is alkalmazni lehet.

Széchenyi István felismerte azt is, hogy a reformokat csak együtt lehetséges megvalósítani, ezért azt javasolta, hozzanak létre olyan központokat, ahol ezeket a terveket meg lehet vitatni. Széchenyi úgy gondolta, a személyes kommunikáció a legjobb eszköz arra, hogy elinduljanak a reformok, ezért volt fontos létrehozni a kaszinókat, amelyek a közösségi élet központjaivá is váltak. Pelyach István előadásában arra is rámutatott, Széchenyi hitte, a hazaszeretet és nemzetszeretet Isten adománya, ez pedig az alapja az alkotásnak és teremtésnek.

Morovics Miroslav Tibor, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa a Magyar Tudományos Akadémiához vezető útról szólt. Azzal, hogy Mária Terézia kiadta a Ratio Educationist, megteremtette a művelődéshez vezető utat. Széchenyi korában azonban még mindig nagyon sok volt a tennivaló ez ügyben. Ugyan alakultak főiskolák és szakiskolák is, de a hazai tudományos élet eredményei legnagyobb részt még ismeretlenek maradtak a világ számára. Széchenyi István idejében még nem volt teljes az az intézményi rendszer, amely a tudományos élet szempontjából fontos volt. Morovics szerint egy olyan vízió is hiányzott, amelyre alapozni lehetett volna.

Széchenyi felismerve, hogy a nemzet fejlődése szempontjából fontos egy tudományos intézmény, birtokainak éves bevételét felajánlotta az akadémia megalapítása javára. 1825-ben meg is alakult a Magyar Tudományos Akadémia, amely a 19. század második felére jelentős intézménnyé vált, és egyenrangú partnere lett az európai tudományos akadémiáknak.

A Zichy-palotában ismerte meg feleségét

Brogyányi Mihály idegenvezető Széchenyi István és Pozsony kapcsolatáról szólt. A legnagyobb magyarnak fontos volt Pozsony. Az idegenvezető kiemelte, ha elindulunk Bécsből, nem kell nagy kört tennünk ahhoz, hogy a Széchenyi István számára kiemelkedő helyeket végigjárjuk, egészen Döblingig jutva. Akár egy nap alatt is megtehető az út. Ebbe a körbe beletartozik Pozsony is. Ahol számos helyen megszállt, ezek a helyek fontosak voltak a számára. Ha egy kört akarunk tenni a városban, akkor a Casinoval kezdhetjük, hiszen ennek megalakulása is neki köszönhető. A Klarissza kolostor, a Magyar Királyi Kamara épülete (ma egyetemi könyvtár), a Jeszenák és az Erdődy család palotája, valamint a Ventúr utcai Zichy-palota is fontos színhelye volt Széchenyi pozsonyi tartózkodásainak. Ez utóbbi palotában ismerte meg feleségét is.

Él egy legenda is, miszerint Széchenyi István egyszer éppen Zichyékhez igyekezett, de ők az oroszvári birtokon tartózkodtak. Mivel szeretett sportolni, a Dunába ugrott és elúszott egészen Oroszvárig. Meg kell említeni a Prímás-palotát is, amelynek termeiben ülésezett az országgyűlés, és ahol V. Ferdinánd aláírta az első felelős magyar minisztérium kinevezését, amelyben Széchenyi a közlekedési tárcát vezette. Brogyányi Mihály azt is elmondta, a legnagyobb magyar halála után a Zerge hegyen diákok egy csoportja elhelyezett egy Széchenyi emléktáblát, amelyet ennek tiszteletére – a népnyelvben – Széchenyi hegynek hívtak.

Munkássága nemcsak szellemi hagyomány, hanem mérték is

Az emléktábla felavatása alkalmából Rubovszky András mondott beszédet. Rubovszky kiemelte, a tábla felavatásával egy húszéves vágy válik valóra. Köszönetet mondott Molnár Imrének, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatójának, Czimbalmosné Molnár Éva nagykövetnek és Frideczky Jánosnak, a Pozsonyi Casino elnökének, a ház tulajdonosának, hogy segítettek az emléktábla elhelyezésének megvalósításában. Ezzel a táblával nemcsak a legnagyobb magyarra emlékeznek, hanem ez a város dicsősége is. Széchenyi munkássága mára már nemcsak szellemi hagyomány, hanem mérték is, a haza üdvéért tett mérték – véli Rubovszky András.

(Fotó: Neszméri Tünde)

Az emléktáblát Czimbalmosné Molnár Éva, Morovics Miroslav Tibor és Rubovszky András leplezték le. Ezek után a civil szervezetek elhelyezték az emlékezés koszorúit. Az ünnepség végén Czimbalmosné Molnár Éva nagykövet mondott köszöntőt a Casinoban. A nagykövet kiemelte: több helyszín szóba került, ahol elhelyezhették volna a táblát, de a politikai akaratra még várni kell, azért köszönettel tartoznak Frideczky Jánosnak, akiben olyan partnerre találtak, aki segíti ezt a kezdeményezést, így került a Casino falára az emléktábla. Ennek köszönhetően is, a pozsonyi magyarok körében még él Széchenyi kultusza, akinek nézetei még ma is aktuálisak, példaadóak lehetnek – mondta köszöntőjében a nagykövet.

Forrás: Neszméri Tünde, Felvidék.ma