2017. május 17-21-e között ülésezett az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) 62. kongresszusa az erdélyi Kolozsvárott. Az ülésen részt vesz a Magyar Közösség Pártja delegációja is.
A nagy múltra visszatekintő, 32 állam 90 tagszervezetét magába foglaló ernyőszervezet eddigi működésének legfontosabb szakaszához érkezett. A FUEN kolozsvári kongresszusán ma szimbolikusan útnak indítják azt az összeurópai aláírásgyűjtő akciót, amelynek célja egymillió támogató aláírást szerezni a szervezet által kidolgozott, kisebbségvédelmi célú intézkedéscsomaghoz, a Minority SafePack-hez. A történelmi jelentőségű kongresszuson a Magyar Közösség Pártja képviseletében Menyhárt József elnök, Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke és Csáky Pál európai parlamenti képviselő vettek részt – tudatta a Felvidék.mával az MKP sajtóosztálya.
Jogszabályok és intézményi rendszer a kisebbségekért
A Minority SafePack célja, hogy a hagyományos nemzeti kisebbségek, illetve a regionális és kisebbségi nyelvek érdekében az Európai Unió szintjén szülessenek olyan jogszabályok és ellenőrző intézményrendszer, amelyek hatékony védelmet nyújtanak a nemzeti és nyelvi közösségeknek, akár az adott uniós tagállammal szemben is – olvasható az MKP nyilatkozatában.
A dokumentum kidolgozói az Unió jelmondatából indultak ki. Az Egység a sokféleségben arra utal, hogy az Unió területén számos nemzetiségű polgár él, köztük nagyon sokan kisebbségiként élnek őshazájukban. Az Unió Alapító okirata szerint: „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.”
A Minority SafePack kidolgozói kifejtik: Mindazonáltal ezek az Unióban érvényes értékek képtelenek a hátrányos megkülönböztetés eseteit megelőzni. Képtelenek a kisebbségek jogainak korlátozását megelőzni. Képtelenek az érintett kisebbségek nyelvét és kultúráját veszélyeztető káros hatást megelőzni. A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket elsősorban annak a tagállamnak kell megvédenie, amelyben azok élnek, ám „az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásában”, az Európai Unió egyre nagyobb mértékben felelős a nemzeti kisebbségekhez tartozó, regionális vagy kisebbségi nyelvet beszélő személyek életét befolyásoló jogszabályokért, politikákért és tevékenységekért, ilyen értelemben az említett területen maga is fontos szerepet játszik.
Történelmi jelentőségű kezdeményezés
A Minority SafePack eredetileg benyújtott változatát az Európai Bizottság még 2013-ban elutasította és csak az után adott zöld utat a kezdeményezés némileg módosított változatának, hogy a kezdeményezők az EU luxemburgi bíróságán pert nyertek az Európai Bizottsággal szemben. Az európai nemzeti és nyelvi kisebbségek számára történelmi jelentőségű kezdeményezést az Európai Bizottság ez év áprilisában regisztrálta. Ahhoz azonban, hogy a Minority SafePack alapján az Európai Bizottság ténylegesen is kezdeményezze az uniós szintű kisebbségvédelmi jogszabályok megalkotását, 2018. március végéig egymillió aláírást kell összegyűjteni az EU legalább hét tagállamában – tudatta portálunkkal az MKP sajtóosztálya.
A szlovákiai aláírásgyűjtést a Magyar Közösség Pártja, mint a FUEN régi és aktív tagja szervezi, a szervezési feladatokat Berényi József irányítja. Az aláírásgyűjtés ténylegesen szeptemberben indul el.
A jó példát nem követték a Kárpát-medence országai
A kongresszuson David Smith, a Glasgow-i Egyetem autonómiakutatója kijelentette: a kelet-közép-európai térségben Magyarország élen járt abban, hogy kulturális autonómiát biztosított a nemzeti kisebbségeknek, példáját azonban nem követték a Kárpát-medence országai – írja az MTI.
Daniel Alfreider, a FUEN dél-tiroli – ladin nemzetiségű – alelnöke elmondta, Dél-Tirolnak csupán négy képviselője és három szenátora van az olasz parlament két házában. Szerinte a kisebbségeknek egyedüli esélyük az, hogy tárgyalások révén valósítsák meg azt a jogi keretet, amely biztosítja a megmaradásukat.
Stéphanie Marsal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosának tanácsadója előadásában azt hangsúlyozta, hogy az egyes országoknak maguknak kell megoldaniuk a nemzeti kisebbségeik helyzetét, ugyanis az anyaországok fellépése sok esetben gyanakvást ébreszt, és hátráltatja a megoldás megtalálását.
Csergő Zsuzsa, a kanadai kingstoni Queen’s University-ről elmondta: mind az államnak, mind a kisebbségeknek az az érdeke, hogy a pártoktól független kisebbségi intézményrendszert építsenek fel, és ne vonják össze a pártpolitikát a kisebbségpolitikával.
Az autonómiapanel erdélyi magyar előadója, Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakcióvezetője azt emelte ki, hogy a közép-európai országokra az jellemző, hogy csak azért foglalkoznak a kisebbségeikkel, mert helyzetelőnyre akarnak szert tenni egy adott helyzetben, vagy a politikai többség kialakításához van szükségük a kisebbségekre.
Forrás: MKP/MTI/Felvidék.ma