Még februárban adtunk hírt arról, hogy megépülhet Petőfi Sándor szobra Komáromban. A Petőfi utca mellett lévő Széna téri kis parkban utoljára a Csehszlovák Kommunista Párt egyik alapítója, Steiner Gábor mellszobra állt.
Az elmúlt évtizedekben több ötlet is felmerült, kit helyezzenek Steiner helyére. Volt, aki Vass Lajos Erkel-díjas magyar zeneszerzőt, a kórusmozgalom megalapítóját látta volna szívesen a kis téren. De akadtak olyanok – a szlovák nemzetiségű komáromi képviselők között –, akik Ľudovít Jaroslav Šuleknek, a forradalom és szabadságharc idején a komáromi várban raboskodva , fiatalon elhunyt szlovák költőnek állíttattak volna szobrot.
Nem így lett. Szeptember 22-én Petőfi Sándor, a legnagyobb és legkiemelkedőbb magyar költő mellszobrát leplezték le a szoborállítás kezdeményezői és támogatói. Knirs Imre, Komárom alpolgármestere, egyben az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás elnöke, valamint a dél-komáromi Endresz Csoport elnöke, Arlett Tamás közösen leplezték le a szobrot legfőbb támogatójukkal, Lezsák Sándorral, a magyar parlament alelnökével, a Lakiteleki Népfőiskola alapítójával.
A szoboravató tiszteletére méltóságteljes ünnepi műsort rendeztek a Komáromi Jókai Színházban, amely ez alkalomból teljesen megtelt. Fellépett a Jókai Mór Alapiskola Gaudium vegyes kara és hangszeres kamaraegyüttese Stirber Lajos, a Magyar Kultúra Lovagja vezényletével, Nagy Ferenc versmondó, a Víz utcai Tulipán óvoda gyermekei, valamint a színház örökös tagjai: Boráros Imre Kossuth-díjas és Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas színművészek, akik Petőfi verseit szavalták.
Knirs Imre, Komárom alpolgármestere ünnepi beszédében hangsúlyozta Petőfi személyes kötődését Komáromhoz és barátjához, Jókai Mórhoz. Megemlékezett róla, hogy a Jókay család Erzsébet-szigeti kertjében 1842 nyarán írta meg a Dunán című költeményét.
Lezsák Sándor a színházban rendezett műsor alkalmával felszólalásában nyugtázta, hogy egy újabb magyar kulturális emlékkel, történelmi múltat idéző alkotással gyarapodott Komárom. Emlékeztetett arra is, hogy a 20. században különösen mostoha sors jutott a magyar történelmi és irodalmi múltat megörökítő közterületi alkotásoknak a Felvidéken. Lezsák szellemi útravalóul azt üzente a teltházas színház közönségének, hogy a szabadságharc költőjének történelmi nagysága indokolttá teszi, hogy a Kárpát-medence minden településén legyen bölcsője és koporsója.
A Komáromi Jókai Színházban a Gaudium által elénekelt Szózattal ért véget a szoboravató tiszteletére rendezett műsor. Ezt követően a mintegy háromszáz ember átsétált a közeli Széna térre, ahol Arlett Tamás, az Endresz csoport elnöke emlékezett meg a szobor állításának előzményeiről. Beszédében hangsúlyozta a két Komárom szerves egységét. „Komáromban vagyunk akkor is, ha a Duna jobb, vagy a bal partján vagyunk. Nincs Komárno, nincs Rév-Komárom, csak Komárom van. Egy Komárom!“ – fogalmazott Arlett.
A csongrádi szobrász házaspár, Lantos Györgyi és Máté István által készített alkotást Lezsák Sándor, Arlett Tamás és Knirs Imre közösen leplezték le. A szobor koszorúzását követően a több száz ember a Gaudium vegyes karral közösen énekelte el a magyar Himnuszt – az ünnepi esemény méltó lezárásaként.
Forrás: Szalai Erika, Felvidék.ma