(Az MKP nyilatkozatával frissítve) Vasárnap este nyolc órakor véget ért a voksolás a vasárnapi katalán függetlenségi népszavazáson, amelynek megrendezését a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette. A katalán szavazók 90 százaléka a függetlenségre voksolt. Az erőszakba torkolló vasárnapi referendumon a katalán kormány adatai szerint 844 ember sérült meg.

Katalán álláspont:
„Felelősnek tartjuk Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt és Juan Ignacio Zoido spanyol belügyminisztert a Katalóniában történtek miatt” – jelentette ki Jordi Turull katalán kormányszóvivő, aki szerint a spanyol rendőrök és csendőrök fellépése nem felel meg az arányosság elvének. Turull arra kérte a sérülteket, hogy tegyenek feljelentést.

Spanyol álláspont:
Ma nem volt önrendelkezési népszavazás Katalóniában, az állampolgárok pedig megállapíthatták, hogy a jogállam „erős és hatályos” – jelentette ki Mariano Rajoy spanyol kormányfő vasárnap esti sajtótájékoztatóján Madridban. A spanyol kormány szerint a hatóságok arányosan léptek fel Katalóniában az illegális önrendelkezési népszavazás megakadályozására, míg a katalán kormány ennek éppen ellenkezőjét gondolja – derült ki a két kormány képviselőinek vasárnapi sajtótájékoztatóin. (az MTI alapján)

Csáky Pál, felvidéki európai parlamenti képviselő vasárnap este közösségi oldalán megosztotta a Magyar Nemzet tudósítását, mely a katalán szavazókkal szemben erőszakos rendőri fellépésről tájékoztat, és ezzel a szűk, de sokatmondó mondattal véleményezte: Ez egyértelműen elítélendő. (forrás: Csáky Pál fb-oldala)

A felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke, Menyhárt József a következő nyilatkozatot adta ki:

Az erőszak Katalóniában sem vezet sehová

A Magyar Közösség Pártja megdöbbenését fejezi ki a katalóniai népszavazás eseményeivel kapcsolatban. A nemzetközi sajtó videós beszámolói szerint a madridi kormány láthatóan indokolatlanul alkalmazott erőszakot a békés, de a szabad véleménynyilvánításért határozottan kiálló polgárok tömegei ellen.

Az utóbbi hetek katalóniai történéseihez hosszú út vezetett. Közép-európai történelmi párhuzamoktól sem mentes az a helyzet, hogy a katalánokat nem ismerik el nemzetként és a Szlovákiához hasonló nagyságú népességgel bíró Katalóniától a központi kormányzat megtagadja a jövőjéről való szabad véleménynyilvánítást.

A jogállamiságra épülő társadalmak tapasztalatai világosan mutatják, hogy hasonló helyzetekben nem az erőszakos fellépés, hanem a mértékletesség, a szabad véleménynyilvánítás és a tárgyalás az egyedüli elfogadható út (népszavazások Québecben és Skóciában, Csehszlovákia békés szétválása).