Mikszáth Kálmánunk híres könyvének mai utódaitól volt hangos az Európa fővárosaként ismert Brüsszel április 3-án. Balassagyarmatról egy autóbusznyi palóc érkezett, megállva a Felvidéken is, ahol számos társuk csatlakozott hozzájuk.
A palóc nap két felvonásból állt, délután az Európai Parlamentben tanácskoztak, este pedig a Balassai Intézetben adtak ragyogó előadást – szívüket, lelküket, önmagukat. A rendezvénysorozatot a Magyar Közösség Pártja európai parlamenti képviselőjének, Csáky Pálnak és a Polgárok Balassagyarmatért és a Palócságért Alapítvány egyik alapító tagjának, Lencsés Zsoltnak a sikeres együttműködése előzte meg.
A palócok bemutatkozásának alapgondolatát a szlovák-magyar országhatár mindkét oldalán élő palócság összetartozásának, közös kibontakozásának igényére helyezték. Rámutattak arra, hogy a palócság az a nagy tömbben elhelyezkedő népcsoport, amely a középkor óta békés egymásmellettiségben él a szomszédos szlováksággal, délfelé más magyar népcsoportokkal: a jászokkal és a kunokkal. A bemutató emlékeztek a Civitas Fortissima határvédők bátorságára és Gróf Esterházy János szellemiségére is.
A konferencia és kulturális est teljes egészében megtekinthető Balassagyarmat Városháza közösségi facebook-oldalán. A szereplők magas színvonalú teljesítménye, példás kiállása okán soroljuk fel a a nevüket.
Az EP-ben tartott konferencia résztvevői: Dr. Limbacher Gábor a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum igazgatója (néprajzi előadás), Dr. Lengyel Ágnes, Palóc Múzeum igazgatója (a népviseletről és a gasztronómiai örökségről), Dr. Ádám György gyógyszerész, az alapítvány elnöke (tudomány), Jakab Sándor, a „Hazajárók” című műsor szerkesztője (természeti értékeinkről), Párkányi Péter Munkácsy-díjas szobrászművész, Shah Gabriella művészettörténész Dávid Zsuzsanna, Lencsés Zsolt freskófestők (a palóc művészeti értékekről), Karaba Tamás építészmérnök, Nógrád megye volt főépítésze (épített értékeink, kitérve az Esterházy János zarándokközpontra), Dr. Agócs Gergely népzenész, néprajzkutató (a palócok zenei kultúrájáról). A konferencián kulturális műsort nyújtottak: Kulturális műsor: Haraszti-ikrek, Híves Boglárka énekművész, Szeredy Krisztina énekművész. A konferenciát (majd az esti programot is) Bíró Anna, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Nógrád megyei területi referense vezette, nyitó és záróbeszédet tartott Csáky Pál.
A Balassi Intézetben tartott esti Palóc-kavalkád szereplői: Híves Boglárka énekművész (Palóc Himnusz), a Haraszti ikrek (ének), a Balassagyarmati cigány virtuózok a szécsényi Palóc Népi Együttes táncosaival, Lukács Miklós (citera), Szandai Mátyás (bőgő), Levy Mathias (hegedű), Dr. Agócs Gergely, Holeczné Margit (zene, ének), Agócs Julianna (ének), Paluch Norbert és táncos csapata, Dr. Limbacher Gábor , Dr. Lengyel Ágnes (tájékoztató felszólalások), Bocsi Éva (népviseletbe öltözött babák), a Lukanyényei Citera Zenekar, Szeredy Krisztina (Erkel Bánk-áriáját is előadta, óriási sikerrel).
A tényszerű felsorolás természetesen nem tudja visszaadni azt a csodálatos élményt, amelyet a számos kísérő programmal gazdagított műsor adott. A résztvevők – többek között – megismerkedhettek a rimóci népviselettel, Juhász Ferenc hollókői borász családi pincészetének csodálatos boraival, Jagyutt Péter mestercukrász gasztronómiai különlegességeivel, a szügyi manufaktúra „disznóságaiból” készült ínyencségekkel, megtekinthették Kiss Tünde népi iparművész csuhébemutatóját, Sztancsik József fafaragását.
A Felvidékről a közönség soraiban foglalt helyet Jámbor László megyei képviselő (MKP, Apátújfalu), portálunknak nyilatkozva örömét fejezte ki, hogy sikerült Brüsszelben is bemutatni a baráti palóc-szívet. A lukanényei citerások között lépett színpadra Híves László, aki azt követően is erősíti a csapatot, hogy polgármesterré választották. Agócs Gergely felvidéki származású népzenész, népzenekutató művészetében már számos alkalommal gyönyörködhettünk, öröm volt látni, ahogy Julianna lánya is mellette énekel. Az ipolysági Jakab Sándor hangsúlyozta, a palócok tulajdonképpen „Magyarország kicsiben”, és határok nélkül.
Lencsés Zsolt a palócok nevében köszönetét fejezte ki Csáky Pál EP-képviselőnek és a Vitézy Zsófia vezette Balassi Intézet valamennyi munkatársának a lehetőségért. Csáky Pál pedig nem titkolta: „Büszke vagyok arra, hogy én is a Palócföldről származom”.
Volt egy nem hivatalos forgatókönyvi pontja is a brüsszeli estnek. Akkor jött a hír, hogy Szlovákiában olyan törvényt fogadtak el, mely korlátozza a magyar Himnusz éneklését. A Brüsszelben járó palócok az intézet épülete előtt felvidéki társaik iránt szolidaritásukat mutatva rögtön elénekelték a magyar Himnuszt, a nemzeti összetartozást hangsúlyozva pedig a Székely Himnuszt is.
Oriskó Norbert, Forrás: Felvidék.ma