Engedtesse meg a tisztelt olvasó, hogy Márai Sándor művének címét használjam ma. Hallgatni akartam, mert közösségünk nyelvhasználati ügye az egyik legfontosabb terület, amelyen kollégáimmal a Pro Civisben lassan egy évtizede, napi szinten dolgozunk. Nem kívánom felsorolni, hogy mi mindenben alkottunk maradandót, miben voltunk az elsők, illetve kezdeményezők, azt sem akarom listázni, hogy hányan kértek és kaptak tőlünk segítséget, mert a nyelvhasználatot tartottam ez elsődleges célnak. Anno még azt sem tettem szóvá, hogy a kétnyelvű matricáinkból valakik jó kis üzletet csináltak, azaz szlovák állami közpénzen „újra eladták azt, ami már akkor készen volt.”
Eljött azonban a pillanat, amikor „elkezd az ember zsebében a bicska zizegni”, mert hát olvasom, hogy ugye lyukat ütöttünk a világba, elkészültek a szlovák törvények kisebbségi nyelven, így magyarul is. Való igaz, roma, ukrán, ruszin és német nyelvű nem volt, magyarból viszont már ma elérhető 78 a www.torvenytar.sk oldalon. Nem pdf. formátumban, hanem keresővel, adott időponthoz beállítható hatályossággal – ebben a formában tehát közel 400 változatban (időállapotban). A www.torvenytar.sk oldalon évek óta ingyen letölthetők és használhatók a törvények, igaz, erről nem fog írni a kormánypárti média (azért fizetett hirdetésben lehozta 2016-ban), mégiscsak „ciki”, hogy az állami apparátus nem tudja megoldani, közben egy nonprofit szervezet megoldja…
Na de nem is ezen van a hangsúly. Olvasom, hogy mekkora egy lyukat ütöttek a világba. Nézzük meg, mi történt a magyar nyelvű törvények esetében a valóságban… A helyzetet mi sem mutatja jobban, mint az, ha egy-egy fordítást belehelyezünk egy egyezést elemző programba. Találomra kiválasztottam a Nemzeti Kisebbségek Kultúráját Támogató Alapról szóló törvényünket (már a cím is egyértelműen mutatta, hogy Pro Civis-es anyag). Az egyezés több mint 50%! (Érzékeltetésként a kép: balra Pro Civis, jobbra Slov-Lex, sárgával a teljesen megegyező szöveg)
Micsoda meglepetés, tudtunkra nem adták, beleegyezésünk nem kérték, sőt, semmilyen megkeresés nem érkezett hozzánk, pedig egyértelműen a Pro Civis munkáját használták fel.
Egyetemen ezért az ajtóból küldik vissza (rúgják ki) a vizsgázót!
Olvasom a vegyes meg polgári párt FB oldalán, hogy: „Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos idén áprilisban állította fel azt a munkacsoportot, amely az elmúlt fél évben az egyes törvények fordításán dolgozott.” A kormánybiztos pedig imént nyilatkozik: „Amikor másfél évvel ezelőtt megtettem az első lépéseket, nem hittem, hogy sikerülni fog.”
Azaz másfél évig tartott, hogy 5 már lefordított törvényt átpofozzanak. Nem semmi tempó! Azért, hogy teljes legyen a kép, megkérdeztük a kormányhivatalt is a törvények fordításáról, a választ idézem: „Az SzK Kormányhivatala nem vesz részt szlovák törvények magyar nyelvre történő fordításában” (KGTSU-224/2018-as sz. levél, 2018. október 16.) Ergo: meglévőt használnak, módosítgatnak, hogy „jó pénzért” eladható legyen.
Nem illik más szalmakalapjával köszöngetni, de hát új idők, új divatok, új erkölcsök.
Minél szélesebb a nyelvhasználat valós lehetősége, annál jobb. Sosem zárkóztunk el attól, hogy az ügyek érdekében segítsünk. Jelen anyaghasználat esetében viszont a minimális korrektség elvárható lenne, főleg, hogy az állami apparátus „csemegézik” nyolcéves munkánk gyümölcséből. Amennyiben úgy laza közel kétéves csúszás után eszébe jutna a tisztelt kormánybiztosnak, esetleg az igazságügyi tárca képviselőinek, akkor még mindig változatlan a címünk: iroda@procivis.sk. A mi ajtónk sosem zárult be!
Őry Péter, az MKP OT elnöke