Egyre több információt zúdít ránk az ún. Gorilla-ügy. Én úgy gondolom, helyes, ha mindenki, aki abban az időben fontosabb tisztséget viselt, véleményt mond a kérdésről.

Beszéljünk nyíltan: az MKP 2007. március 31-én megújult és  újból tiszta, elvszerű párttá vált.

Az MKP kongresszusa 2007. március 31-én leváltotta Bugár Bélát az MKP elnöki posztájáról és helyette engem választott meg a párt elnökének. Az fő ok az volt, hogy a pártban 2001 óta olyan egészségtelen, korrupciógyanús ügyek kezdtek felgyülemleni, amelyek ezt a váltást szükségessé tették.

Én erről nyíltan beszéltem a kongresszuson és nyíltan azóta is a médiában. Nagyon fontosnak tartottam és máig fontosnak tartom a szlovákiai magyar közélet tisztaságát is. Elfogadhatatlannak tartottam és tartom, ha bárkik a szlovákiai magyar választók háta mögött saját zsebre tisztátalan játékokat játszanak.
Az ún. gazdasági lobbi embereinek mindjárt a megválasztásom után nyíltan jeleztem, hogy semmiféle tisztátalan machinációt nem fogok eltűrni a pártban. Erre nem az történt, hogy elfogadták volna a nézetemet, hanem az ellenkezője: erősnek érezvén magukat először engem próbáltak meg eltávolítani a pártelnöki posztról, majd – miután ez nem sikerült – elhagyták az MKP-t.

Szeretném újból hangsúlyozni, hogy részemről az ún. Csáky-Bugár vita sosem volt személyes jellegű. Én nem változtattam meg hozzáállásomat a szlovákiai magyar közösség iránti elkötelezettség dolgában az elmúlt harminc évben, engem nem tudtak milliomosok megvenni. Én nem vagyok hiú, a politikában elveket akarok képviselni és ha szükséges felvállalni valamilyen konfliktust, akkor azt megteszem, ha a közérdek úgy kívánja. S az elmúlt másfél évben talán azt is bebizonyítottam, hogy számomra nem a funkciók a fontosak.

Álmomban sem gondoltam volna azonban, hogy a szlovákiai magyar választók 2010 júniusában, a parlamenti választások alkalmával nem a megtisztult, elvszerű MKP-t fogják támogatni.

Egy intrejú még 2007-ből:

Csáky Pál: Nem vagyok puhány, rendet csinálok az MKP-ban

SME, 2007. március 27.

Bugár és Világi kapcsolata egészségtelen, az MKP regionális szervezeteiben forradalom van, mondja a SME.sk-nak nyújtott interjújában CSÁKY PÁL, pártelnökjelölt.
Amikor felkértem Önt egy beszélgetés készítésére kétszer is elhalasztotta azt egy héttel, mondván, hogy még nem beszélhet nyíltan. Akkor egyezett bele a beszélgetésbe, amikor a SME napilapban megjelent a Bugár Bélával készített interjú. Ez volt, ami kiprovokálta Önt, hogy belegyezzen a beszélgetésbe?
Nem. Tíznapos türelmi időt kértem a nyilvánosságtól és a pártbeli kollégáimtól is, mert nem tudtam, hányadán állok. Hivatalosan ugyanis kijelentettem, hogy nem jelöltetem magam az elnöki posztra, de a régiók részéről rendkívül erős akarattal találtam szemben magam az MKP-n belüli viszonyok megváltoztatását illetően. Csak akkor beszélhettem nyilvánosan, amikor a jelölésem már világos volt, miután gyakorlatilag végigjártam a régiókat és láttam, hogy a pártban nagy a gond. Addig komolytalanság lett volna részemről az Önök kérdéseire válaszolni.

Amikor még blogíróként felkértem Bugár Bélát az interjúra, a szóvivőjén keresztül azt üzente, hogy csak profi újságíróknak ad interjút.  Ez a gyakorlat az egész MKP-ban?
Programom első pontja válasz erre a jelenségre – megváltoztatni a párton belüli légkört és a vezetési stílust.

Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi pártvezetés Ön szerint nem kommunikál megfelelő módon?
Én soha senkivel szemben sem viselkedtem így.

Duray urat kétszer is megszólítottam. Ő egyáltalán nem reagált a kérésemre.
Nem vagyok sem Bugár úr, sem Duray úr szóvivője. Kommunikálni azonban kell, és én azt is teszem. Gyakran járok a fiatalok közé is az iskolákba, tulajdonképpen mindenhova, ahova hívnak. Én inkább ellenkező gonddal küzdök, hogy nem győzök minden rendezvényen részt venni.

Ön szerint alábecsüli az MKP vezetése a nyilvánossággal való kommunikációt?
Programom negyedik pontja új kommunikációs stratégia és jobb, rendszeresebb kommunikáció kialakítása. Az MKP vezetéséből több politikus nem jól kommunikált nemcsak a médiával, hanem a párton belül is.

Bugár Béla is?
Mindenkire vonatkozik ez a pártban. Én mindenkivel szóba álltam, aki megszólított. A médiából és a párttagok közül is.

Ezek szerint a párt tagjai panaszkodnak?
Ez az egyik oka az MKP-n belüli belső forradalomnak. A nem kommunikálás nemcsak kifelé érvényesült, hanem magukon a pártstruktúrákon belül is.

Az MKP-t sokáig korrupcióktól és egyéb botrányoktól mentes pártként tartották számon. Aztán egyszer csak előbukkantak a megvesztegetési botrányok – Borovszky László és Gál László ügye, a Nyitra megyei képviselők ügyei és egyéb problémák… Mi történt?
Állítom, hogy a mi pártunkban vannak a legkisebb ilyen jellegű problémák.

Ez nem bocsánatkérés.
Azáltal, hogy kétszer is kormányra kerültünk, törvényszerűen hozzánk csapódtak olyan emberek is, akik számára nem az eredeti értékeink megtartása volt a tét, hanem egyfajta „utastársakként” lehetőséget láttak arra, hogy könnyen előnyökhöz jussanak. Amikor a földalap említett két dolgozójának korrupciós ügyeit vizsgálták, én voltam az, aki javasolta, hogy azonnal függesszük fel a tagságukat. És meggyőztem a többieket. Mert csak ezután mondhatjuk, hogy a párt tiszta. Én ezt tartom szem előtt kezdettől fogva. A régiókból indult Bugár-Világi kettős elleni forradalomnak éppen ez az oka. Ebből az okból kifolyólag változtattam meg az elhatározásomat, és veszek részt a pártelnöki székért folyó párharcban.

A médiában különböző találgatások jelentek meg a Bugár-Világi kettősről, de az MKP-ból senki sem jelentett ki nyilvánosan, ténylegesen mi a gondjuk az MKP-tagoknak a régiókban. Mi több, Bugár azt mondta erről, hogy ez idiótaság.
Ezt kérdezze meg a régióbeli emberektől. Én ebben a pillanatban csak egyet mondhatok – szombaton délután felkeresett egy magyarországi újságírónő, és azt modta, hogy náluk nyilvánosan beszélnek erről. S hogy mi erről az én véleményem. Hogy Bugár mellett azok harcolnak a legkeményebben, akik Világi úr közeli munkatársai – Gyurovszky Sellyéről, Bastrnák Komáromból, Simon Rimaszombatból, Jakab Nagymihályról, Andruska asszony Léváról. Részletes információim erről a dologról nincsenek, nem vagyok része ennek az alrendszernek.

Ez azt jelenti, hogy Bugár és Világi félreállítása a gazdasági „aranyásók” félreállítását is jelentené?
Erről őket kellene megkérdezni. Én egy dolgot látok – láthatja most is, itt is (az MKP székháza, ahol a beszélgetés készült – a szerk. megjegyzése) és így volt ez tegnap is, a másik oldalon nagy az idegesség. Én nem vagyok ideges. Úgy tűnik, hogy ezen a hétvégén többséget szereztem a régiókban.

Akkor válaszolhat világosan a kérdésemre.
Kirajzolódott egyfajta probléma, és én alternatívát nyújtok. Az általános nézet az, hogy a Bugár- Világi összefonódás túlságosan erős és egészségtelen.

A gazdasági háttérről beszél?
Ez az összefonódás túlságosan erős és egészségtelen.

Próbáljon meg kevésbé diplomatikus lenni.
Én diplomatikus vagyok és senkinek sem akarok ártani, és másokat kritizálni. Alternatívát akarok nyújtani – egy tiszta pártot és az elvek pártját. A járásokban dúl a vihar, maga is meggyőződhet erről.

Még egyszer – konkrétan mi a régiók gondja a Bugár-Világi kettőssel?
Ez egy szabad ország és Önnek joga van szabadon közvetlenül ott érdeklődni. Többet ehhez nem mondok.

Miért nem mondja meg nyíltan, hogy az olvasók is megértsék, mi a régiók gondja?
Azért mert ez a párt belső ügye. Nem leszek az, aki ezt kiteregeti.

Bugárt nem éppen fér dolgokkal vádolja, mégsem akar konkrétan beszélni?
Maga is egyfajta párton belüli deformációkról beszél és én ez ellen nem tiltakozom. Mondtam, hogy szembesültem olyan nézetekkel, amelyek ezt a feltételezést igazolják, s nekem kötelességem reagálni a helyzetre. Ezért jelöltetem magam a pártelnöki tisztségbe.

A médiában megjelent és néhány MKP-tag is igazolta, hogy Bugár bizonyos pozsonyi vállalkozói köröket szolgál ki.
Ha ez a mondat benne marad az interjú leírt változatában, én tudomásul veszem, de hangsúlyozom, hogy nem én mondtam.

Ugyanezt gondolja Ön is?
Ebben a kérdésben erős ellenfele leszek. Nem akarok ártani a pártnak. Állok rendelkezésére a következő kérdéseit illetően.

Az MKP elnöki posztjára való jelölését elég későn jelentette be. Nem furcsa ez, hiszen de facto már nincs elég ideje a víziói és a programja alapos megismertetésére?
Tizenöt pontos programom van. Megtalálható az interneten és minden régió megkapta. Szerettem volna postán is megküldeni a kongresszus minden küldöttének, de Bugár úr megtiltotta, hogy megkapjam a küldöttek névsorát és címlistáját. Megkérdezheti az MKP-ban – megtiltották, hogy megkaphassam az elnököt választó emberek névsorát és címeiket.

Komolyan mondja?
Egy másik adalék – egy héttel ezelőtt Berlinben voltam. A távollétem alatt Bugár azt javasolta az elnökségnek, hogy mindenki, aki indul a közgyűlésen valamilyen posztért csupán két percet kapjon a nézetei, programja bemutatására.

Ezt Bugár személyesen javasolta?
Igen, jól hallja. A párt kereszteződéshez ért, döntenie kell a jövő vízióiról és százhúsz másodpercet ajánlanak programom bemutatására a kongresszusi küldöttek előtt! Amikor hazatértem és megtudtam ezt, nagyon kemény szavakat használtam. S ha másként nem megy, a kongresszustól fogok engedélyt kérni a tíz perces felszólalásra. Ha tehát arra szeretne utalni, hogy az MKP-ban egészségtelen jelenségek vannak, nem fogok tiltakozni.

Bugár hivatalosan azt állítja, hogy üdvözli az Ön jelölését és értékeli azt. Ön szerint ez csak egy hamis póz?
Én nem találgatásokról, hanem tényekről beszélek. Nem küldhetem el a kongresszusi küldötteknek a programomat és a kongresszuson sem kapok teret a vízióim bemutatására.

Azt állítja tehát, hogy Bugár övön aluli ütéseket alkalmaz?
…(csend) A kollégáim azt tanácsolták, hogy ne használjam a „no comment” kifejezést, de engedje meg, hogy most mégis ezt használjam. Bugár oldaláról nagy idegességet érzékelek. Láthatja, hogy minden oldalról lőnek rám. Olvassa csak el az Új Szó mai kommentárját. És tegye fel a kérdést, kinek milyen pozíciója van ott.

Jelen pillanatban standard párt az MKP?
Vannak bizonyos problémák, és én megoldásokat ajánlok.

Még mindig csak a jelszavak és frázisok szintjén vagyunk – hogy a pártnak átláthatóbbnak, tettrekészebbnek, kommunikatívabbnak kell lennie… és semmi konkrétum.
Ha csak frázisokról lenne szó, akkor azok az emberek, akik már tizenhat-harminc éve ismernek, nyilván nem támogatnának.

De a nyilvánosságnak az általános jelszavakon kívül eddig még semmi konkrétumot nem kínált.
Szerkesztő úr – egy barátom, aki belépett az MKP-ba, azt mondta, nem örülne, ha csak KP maradna belőle, ami magyarul a készpénz rövidítése. Vannak olyan emberek a pártban, akiknek az a nézete, hogy a gazdasági sikernek kell minden tevékenységünk prioritásának lennie. Ezek az MKP-t a SOP vagy az ANO mintájára akarják átépíteni.

A jelenlegi vezetés körüli egyének gazdasági, azaz személyes előnyeire gondol?
Ez egy érdekes kérdés, és meglepetéssel tapasztalom, milyen jártas ebben. Az ilyen emberek ilyen tevékenysége azonban sekélyes és veszélyes. Nem akarom, hogy az MKP-ból egyszerhasználatos párt legyen.

Hallani olyan hangokat is, hogy az Ön vezetése alatt csökkenne az MKP koalíciós készsége.
Ez a manipuláció egyik formája némely tisztelt kollégám részéről.

Ez alatt Duray Ön irányába kifejtett támogatását értik?
Duray nem támogat engem. Olvassa el még egyszer a kijelentését.

Azt mondta, hogy Önből jó elnök lenne. Bugárról ezt nem mondta.
Ez az ő személyes véleménye, és én nem fogok elleni tiltakozni. Nekem is ez a véleményem. Duray a párharcot támogatja. Nem mondta, hogy engem támogat.

Kijelentette, hogy az MKP elhanyagolta a szociális kérdéskört.
Természetesen, hiszen ez a kereszténydemokrata pártok asztala. A szociális irányultságú piacgazdaság nem baloldali találmány. Az SDKÚ, KDH és mi is ezt a területet átengedtük Ficónak, aki tarolt ezzel.

Az MKP alábecsülte ezeket a témákat, beismeri, hogy Önnek is része volt ebben? Ön is a vezetőség tagja.
Én voltam az egyetlen, aki 2005-ben konfliktusba került az akkori koalíciós partnerekkel és Mikloš úrral, amikor azt mondtam, hogy hiba volt a törvényesen garantált limit fellett 32 millió koronát pluszban megtakarítani. Akkor azt mondtam, adjunk ebből valamit az embereknek, ne húzzuk be annyira a nadrágszíjat. A tervezett 3,2 százalékos deficittel szemben 2,92 százalékot értünk el. Lett volna tehát rá lehetőség.

Az egyszeri pénzadománynak azonban nem lett volna hosszú távú hatása.
Ennek nem a fogyasztásba, hanem célirányos programokba kellett volna mennie, hogy az emberek, főleg a leszakadó régiókban lássák, a kormány nem feledkezett meg róluk.

Az MKP elsődlegesen a magyar választópolgárokra összpontosít. Nem hiba ez?
Erre is ott a válasz a programom tizenkét pontjában. Kezdeményezni kívánom a nyitást a pártban a más nemzetiségű polgárok irányába is. De ez nem olyan egyszerű. Dolgozott ezen – beismerem – már Bugár úr is. Magam is meglepődtem, hogy az MKP a 2006-os választások során kevesebb szavazatot kapott, mint 2002-ben. Pedig ez alatt az idő alatt valamit letettünk az asztalra, és megmutattuk, hogy érett párt vagyunk. A nemzetiségi korlát egyszerűen itt van, de igyekezni fogok lerombolni azt. Attól tartok azonban, hogy ez nehéz kihívás lesz. Ugyanis mindenki azzal címkéz bennünket, hogy bezárkózunk. De a szlovák nemzetiségű polgárok is csak szlovák pártokra szavaznak!
Van benne logika – a programjaik alapvető céljai mindig a magyarokat érintik. Egy szlovákot nem szólít meg pl. a komáromi egyetem megalapításának célja.
Bizonyos mértékben igaz, de ez leegyszerűsített álláspont. A szlovák választók nem veszik észre, hogy az egyetemalapítás talán a program 3 százalékát tette ki. Komoly jobbközép programunk volt, és a többi párt programjaival való összehasonlításból szakmailag a legjobban jöttünk ki. De ez sem hatott.

Nem játszik ebben szerepet az is, hogy a szlovákok egyszerűen félnek egy erős magyar párttól?
Nem lehet kizárni. A szlovákok és magyarok tudatalattijában vannak bizonyos előítéletek.

Ezt Duray úr különböző kijelentései is elősegítik.
Nem állítottam, hogy a hiba csupán az egyik oldalon van. De a szlovák oldalon is van.

Ön szerint tehát Duraynak nem voltak szélsőséges kijelentései Magyarországon és Szlovákiában sem?
Igaz, hogy időnként kevésbé diplomatikusan fejezi ki magát.

Paradox módon ő az MKP egyetlen vezető képviselője, aki nyíltan megmondja, mit gondol.
Tiltakoznom kell. Én is nyíltan beszélek, valamennyi kérdésére válaszolok.

Duray nyíltságától messze van. Maga diplomatikusan beszél.
Egy köztisztviselőnek tudatosítania kell, mit okozhatnak a kijelentései.

Duray úr a magyar Slota?
Nem. Mutasson nekem a szlovák parlamentben olyan embereket, akik aláírták a Charta 77-et. Talán Mikloškón kívül.

Ezt nem vonom kétségbe, a jelenlegi kijelentéseiről beszélek.
Kétszer is ült börtönben a nézetei miatt. Csak hogy értsük, miért is tiszteli őt annyi magyar nemzetiségű polgár. De biztosítom Önt, hogy a jövőben sem lesz az MKP-ban rendkívüli ereje. Senkinek sem lesz ilyen. Különböző nézetek vannak itt és én azon leszek, hogy megtaláljam köztük az egyensúlyt.

Azzal legalább egyetért, hogy éppen Duray az egyik tényező, amely elriasztja a lehetséges szlovák választókat?
Nem értek egyet. Duray urat most arra használják fel, hogy eltereljék a figyelmet a Világi-Bugár kettősről. Én tudok rendet csinálni.

Bugár azt állítja, hogy ha az MKP vezetését kritizálja, akkor tulajdonképpen önkritikát gyakorol.
Én a miniszteri klubért voltam felelős, Az Alapszabály tartalmazta mit kellett tennem, s azt teljesítettem.

Ő azzal érvel, hogy a pártszervekben nem lépett fel kritikusan ebben az irányban.
Ez nem igaz. Ha nem beszéltek volna erről már régebb óta, akkor most nem lenne ilyen forradalom a régiókban. Az igaz, hogy a nyilvánosság előtt először beszélünk erről, s nem hiszem, hogy Bugár úrnak ezt ki kellene használnia. Ő nagyon jól tudja, miről van szó. Azt akarja mondani, hogy hallgattam, amikor Simonnak problémái voltak a kormányban? Vagy hogy hallgattam a Nagyszombat megyei korrupciós ügyekben.

Bugár tehát nem mond igazat?
Én a tényekről beszélek.

Mi történt a lévai kongresszuson, amivel kapcsolatban azt mondta az újságíróknak, hogy derítsék ki maguk, miről volt szó?
Meghamisították a titkos szavazás eredményeit. A lévai járás mandátumszámláló bizottságának tagja a titkos szavazás szavazatainak összeszámlálásakor meghamisította az eredményeket az embereim kárára. Ezért ki kellett volna zárni a pártból. És most az MKP illetékes szervei vizsgálják az ügyet. Meglátjuk, hogyan alakul majd az ügy. Ragaszkodni fogok azonban ahhoz, hogy a választási rendszert a pártban szervezzék át úgy, ahogyan azt a parlamenti választásokról szóló törvény előírja.

Ön szerint fasiszta párt az SNS, ahogyan ezt Duray úr kijelentette?
Egy ilyen állítás védhetetlen lenne. Az SNS nem standard és ultraszélsőséges párt, némely képviselőjének furcsa nézetei vannak és én megszegtem az MKP-n belüli egyezséget, miszerint SNS-es képviselővel nem megyünk televíziós vitaműsorokba. Elmentem Rydlo képviselővel a TA3-ba, ahol alaposan megmostam a fejét. A szlovák államról pontosan behatárolható véleményem van, sokat olvastam erről és úgy gondolom, hogy egy nagyon veszélyes jelenségről van szó.  Az SNS-ben tehát veszélyes tendenciák vannak.

Milyen lenne az MKP, ha Ön lenne az elnöke?
Megváltozik a légkör, komolyabbak és professzionálisabbak leszünk. Jobban fogunk kommunikálni a nyilvánossággal. Nagyobb tekintettel leszünk a régiók érdekeire, és nem csak beszélni fogunk erről. Remélem, hogy több nőt és fiatalt sikerül magunk mellé állítanunk. Szeretnék párbeszédet nyitni a pártban és növelni az szellemi szintjét.

Mi lesz, ha nem jár sikerrel?
Erről korai beszélni.

Jelölteti akkor magát az alelnöki posztra?
Ez majd március 31-én, azaz szombaton eldől.

Elhagyja az MKP-t?
Nem. Semmilyen esetben.

Bugár meg akarja szüntetni Duray ügyvezető alelnöki tisztségét. Mi erről az Ön véleménye?
Nem feltétlenül szükséges. És az az érzésem, hogy nem is fogja. Engem nem érdekelnek a személyes kapcsolatok, önállóan cselekvő ember vagyok. Nem féltem melegebb éghajlatra küldeni annak idején az SZKP ideológiai titkárát vagy kidobni a lakásomból a titkosszolgálat embereit sem.

(Sme, Karol Sudor)