A választások előtti meglepetések és fordulatok kitűnő darabja! A „szokásos” szembenállások, szétválások és a választói szavazatok tologatásán kívül Somogyi Szilárd, az SaS (most már volt) jelöltje valami szellemi pálforduláshoz hasonlatosat vitt véghez.
Az Aktuality.sk-nak adott interjú után távozik a liberálisok választási listájáról, és arra szólítja fel az embereket, hogy ne menjenek választani.
Hamis és őszinte átfordulások. A törés összefüggései már általánosan ismertek. Somogyi kijózanodott a piac láthatatlan kezébe, valamint a meggazdagodás és siker érdekében kifejtett emberi gürcölés mindenhatóságába vetett hitéből. Némely kifejezése a kommunista romantikusok szótárára hajazott: „Minden embernek csak annyit kellene birtokolnia, amennyi a személyi szükségletei kielégítésére elegendő.” A nagytőke kapzsisága tönkreteszi Szlovákiában a demokrácia ütőereit, és az ország erkölcsi és gazdasági hanyatlásának okozója.
A politikai becsvágyakról való ilyen stílusos lemondással úgy hiszem, még nem találkoztunk itt. A távozások többsége mögött személyes háborúk vagy „üzleti” átverések vannak. Igen, azok többsége, akik eddig elbúcsúztak a pártjaiktól (és volt belőlük bizony Kňažko, Kováč, Gašparovič, Fico és Martináková ideje óta bőven), beszélt ugyan az értékekről is, de végül mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy új párt alapításáról van szó. A probléma forrása a politikai stílus és a kormányzás technológiája volt, nem pedig a politikai víziók tartalma.
Somogyi Szilárd e tekintetben hihetetlen. Bár az SaS hivatalos szervei nem felejtették el a nyilatkozatukban megemlíteni az oly közkedvelt köpönyegforgatást, amikor az elvtársakból miséket látogató istenhívők lettek, ez a példa sokkal inkább egy sikertelen irónia, mintsem megfelelő párhuzam. Az elvtársak ugyanis mindig pragmatikusan változtatták az álláspontjaikat, a népszerűség érvényesítésének új lehetőségeivel összhangban. (Többnyire) nem a belső változásukat fejezték ki, hanem csak az ügyességet és a végtelen opportunizmust. Képesek voltak meghallani az új kor szavát és aszerint cselekedni.
Forradalom vagy emberi döntések?
Persze hogy létezett és mindig is létezni fog bizonyos százaléknyi hiteles, őszinte változás a gondolkodásban, de erről nem szerzünk tudomást a sajtóhírekből, mert a „megváltozottak” az érdeklődés perifériájára kerülnek, sőt teljesen feledésbe merülnek. Somogyi további politikai ambícióiról egyelőre nincs szó. Belső megújhodása tehát valószínűleg tényleg az érdeklődés elvesztésének, a lemondásnak és az új felvilágosulásnak az eredménye.
Tekintet nélkül arra, hogy egyetértek-e ezekkel a friss nézetekkel, egyértelmű, hogy e nélkül az elszántság nélkül nem létezik a világ jobb megismerésének reménye. A régi minták radikális elhagyására való elszántság elengedhetetlen. Már Pál apostol idejétől, aki a keresztények üldözőiből Krisztus követője lett, a változás-konverzió az emberi út szükségszerűsége. És ez az időszak, amelyben a világ ma leledzik, a nézetek alapvető megváltozását igényli, sokkal inkább, mint bármelyik másik.
Ami kötelező, egyszerre csak veszélyes lett. A hajlandóságtól az élet új értelméről az egész világ akár rabság árán való meggyőzésének forradalmi leleplezése iránti lelkes elvárásokig nagyon közel az út.
Hogyan tovább? A liberálisok volt jelöltje a vadkapitalizmus kísérletéről tett kegyetlen felismerésével az elvtársak, cheguevaristák, faölelgetők, ufóvárók, a zsidóbolsevik összeesküvések ellen harcolók, az ezoterikusok vagy a McDonalds-rombolók karjaiba vetheti magát. De van itt még egy másik lehetőség is. Csatlakozni azokhoz, akik már régen megértették, hogy a kapzsiság nyomásától megszabadulni végeredményben mindig az ember legbelső egyéni döntése. A folyamat, amely során az emberek úgy döntenek, hogy előnyben részesítik a létet a tulajdonlással szemben, sohasem lesz egyetlen politikai pártnak sem a választási programja.
Aktuality.sk, 2012. február 15. nyomán{iarelatednews articleid=”199,200″}