A parlamenti képviselők a héten felszólították Robert Kaliňák belügyminisztert egy jelentés elkészítésére a Gorilla-ügyben folytatott nyomozás állásáról. Tibor Gašpar jelenlegi rendőrfőnök még a Korrupcióellenes Hivatal igazgatójaként jutott a Gorilla-aktához. Bár akkor vádat senki ellen sem emeltek, azt állítja mindent megtettek, amit meg kellett tenniük. Annyit azért ő is elismer, hogy annak idején több embert is ráállíthatott volna az ügyre. Az eset további kivizsgálását illetően nem túl bizakodó.
Gondolja, hogy Szlovákiában valóban úgy mentek a dolgok, ahogyan az a Gorillában áll?
Biztos, hogy több dologgal kapcsolatban vonhatók párhuzamok, de ha nem bizonyosodik be, hogy amit a Gorillában állítanak igaz, akkor az nem tekinthető igaznak.
Tom Nicholson a Gorilla-ügyben folytatott első vizsgálatot, amelyet az Ön akkori hivatala végzett, hiteltelennek tartja. Mit gondol erről?
Ez egy olyan újságíró véleménye, aki nem rendelkezett elegendő információval. Már 2005 és 2009 között több részaktán is dolgoztunk, amelyek során azt vizsgáltuk, amiről a Gorilla írt. Erre azután jöttünk rá, hogy 2009-ben Nicholson úr átadta nekünk a Gorilla-aktát.
Mi az, amit a Gorillából már azelőtt is vizsgáltak?
Például a Nemzeti Vagyonalap tisztségviselőit. Sőt büntetőeljárási nyomozást is végeztünk a privatizáció körüli korrupcióval összefüggésben.
De senki ellen sem emeltek vádat. Miért?
A Korrupcióellenes Hivatalnak egy csomó olyan ügye van, amelyeknek nincs sikeres végkifejletük. De nem azért, mert nem akartuk volna. Mindig fel kell tenni a kérdést, mindent megtettünk-e annak érdekében, hogy ez sikerüljön, és hogy a bizonyítékok lehetővé tették-e a vádemelést. Ebben az esetben nem tették lehetővé.
Miért?
A múltban történt korrupció sikeres bizonyítási eljárására mindig kicsi az esély. Csak kevés nyom marad utánuk.
Miért továbbította a teljes ügyet Nyitrára?
2006-ban két információt kaptam a Titkosszolgálattól. Az egyikben az egészségügyben ténykedő vállalkozók tevékenységeiről volt szó. Ez egy általános leírás volt, amely nem tette lehetővé büntetőeljárás indítását. Semmiben sem tűnt ki az addig is kapott jelentések közül, nem volt odaírva, hogyan jutottak az információhoz, vagy hogy a Gorillából lett volna. A végén volt egy vélemény az egyik beosztottamról, miszerint kapcsolatban lehet olyan személyekkel, akik az ügyben érintettek. Megtárgyaltuk a rendőrfőnökkel és a belügyminiszterrel, mit kellene tennünk, hogy az illető ne kerülhessen kapcsolatba az üggyel, s úgy döntöttünk, a nyitraiak fogják vizsgálni az ügyet. Csupán ezért került oda az eset. Az ügyet az osztály igazgatója, Poláček úr kapta meg, aki később a Korrupcióellenes Hivatal igazgatóhelyettese lett. Ha akkor ebbe beleavatkoztam volna, azt hiszem, azt már ő rég elmondta volna.
A szóban forgó beosztott a kommandósok főnöke Ján Rejda volt. Hogyan érzékelte a vele szembeni gyanút?
Szóban a Titkosszolgálat tisztségviselői is tájékoztattak erről a rendőrfőnök jelenlétében. Azt mondtam nekik, írásos alapanyagra lesz szükségem, mire ők homályosan arról beszéltek, hogy ez még nem bizonyított. Abban az időben Rejda éppen a Titkosszolgálat biztonsági ellenőrzésekkel való üzérkedésének gyanúján dolgozott. Arra is gondoltunk, hogy esetleg bosszúról is lehet szó, ami nem először fordult volna elő a Titkosszolgálat és a rendőrség nem túl ideális kapcsolatában. A gyanús jelentést továbbküldtem ellenőrzésre.
Rejdáról tudni lehetett, hogy kapcsolatban van például Michal Hrbáčekkel. Ez nem zavarta?
A kommandósok főnökeként kellett, hogy legyenek kapcsolatai az ilyen közeggel, hogy valamit megtudjon. Nagyon vékony a jég aközött, ami még rendben van, és ami már túl van a határon. Soha nem jutott hozzám olyan értesülés, hogy átlépte volna a határt. Hogy úgy volt-e, ahogyan az a Gorillában áll, hogy pénzt szedett, nehéz megítélni, amíg nem lesz bizonyítva. Ő azt állítja, hogy nem kapott pénzt.
Miért nem állított tizenöt embert az ügyre, amikor Nicholsontól megkapta a Gorilla-aktát, mint ahogy az történt azután, hogy az aktát közzétették a világhálón?
Az utódaink sem tették ezt. Nekünk abban a pillanatban kötelességünk volt az ügyet ellenőrizni. Mai szemmel megengedem, hogy több embert is állíthattunk volna az ügyre. Meggyőződésem azonban, hogy ha az operatív tisztek arra a megállapításra jutottak volna, hogy meg kell kezdeni a nyomozást az ügyben, akkor létre lett volna hozva egy csapat. Ha az osztály igazgatója azt mondta volna, hogy nem győzik egyedül, akkor azt is megoldottuk volna.
Nem kellett volna Önnek igazgatóként azt mondania, hogy ez egy fontos ügy?
Nem hiszem, hogy alábecsültem volna az ügyet.
Akkor mit gondol arról, hogy jelenleg tizenöt ember dolgozik az ügyön, és hogy a csoportot még további emberekkel bővítik?
Ez a társadalmi nyomás, a választások előtti eufória és a politikai álláspontok hatásának a következménye.
Ha akkor elégségesnek tartotta a bevetés mértékét, a jelenlegi tizenöt emberből álló csoportot nem találja feleslegesnek?
Talán nem. A jelenlegi rendőrfőnök nem mondhatja, hogy nem szükséges ennyi ember. Amikor Nicholson átadta a Gorillát, elolvastam. Sem én, sem a beosztottjaim nem találtunk benne elegendő bizonyítékot konkrét ügyben való büntetőeljárás indításához. Sok ott a szex, politikai elmélkedés, tervek, de büntetőjogi szempontból nem volt benne semmi, amivel foglalkozni kellett volna. Ezért döntöttünk az operatív ellenőrzés útja mellett.
Az, hogy a Titkosszolgálat lehallgatja a korrupcióról szóló terveket, nem büntetőjogi szempont?
Az első dolog, amit megtettünk, megkérdeztük, hogy az akta a Titkosszolgálattól ered-e. A jelentésben erre negatív a válaszuk.
Ha tehát a Titkosszolgálat azt mondta volna, hogy ez az ő anyaguk, komolyabban vették volna?
Biztos lehet benne. Több gúnyiratot is kaptam ezzel kapcsolatban az elmúlt öt és fél évben.
A titkosszolgálat mondott leginkább csődöt az ügyben?
Ez egyszerűsített álláspont.
Nem azt mondja a törvény, hogy ha a Titkosszolgálat bűncselekmény elkövetéséről szerez tudomást, jelentenie kell a rendőrségen?
Ha a Titkosszolgálatnál dolgoztam volna az akció lefolyása alatt és tudtam volna milyen céllal készült, akkor most tudnék erre a kérdésre válaszolni. Ideális lenne, ha büntetőjogi szintre kerülne az ügy és olyan bizonyítékokkal tudnánk előállni, amelyek a bíróság előtt is megállnák a helyüket.
Nem ez a legalapvetőbb hiba, amit elkövettek?
A Titkosszolgálat néha a magasabb célok érdekében nem fedheti fel az alacsonyabb célokat.
Védelmezi őket?
Nem, csupán megpróbálom az ő szemükkel látni a dolgokat. Ha egy európai szintű terrorcselekményt vizsgálnék és az ügy érdekében futni kellene hagynom egy kis ország pénzügyi csoportját, a magasabb célt tartanám szem előtt.
Milyen magasabb célt tarthatott szem előtt ebben az esetben a Titkosszolgálat?
Nem tudom. A mi nevünkben csak annyit tudok mondani, hogy határozottan hatékonyabban lettünk volna, ha tudtunk volna a lehallgatásról.
Kiderít valamit a rendőrség az ügyben?
A minimum bizonyíték a közjegyző telekelbirtoklással kapcsolatos tette.
Nem kevés ez egy kicsit?
Azt szeretném, ha ettől nagyobb vádemelések is születnének. De nem tudom Önnek megmondani, van-e erre esély, mert ezt még nem tanulmányoztam át.
Eredetileg Stanislav Jankovičnak kellett volna a rendőrfőnöknek lennie. Végül azonban a belügyminiszter tanácsosa lett. Ön szerint rendjén van ez, amikor nem tudta cáfolni a gyanút, hogy segített hamarabb visszaszerezni egy vállalkozó barátjának a gépjárművezetői engedélyét, amit közlekedési szabálysértés miatt vontak be?
Ezt a kérdést belügyminiszternek kell feltenni.
Rendőrfőnökként együtt fog vele működni?
Egyelőre nem volt ok a tanácskozásra. Egyébként büntetőjogilag tiszta.
Önt már megkérte valaki arra, hogy intézze el neki a büntetése törlését?
Kétszer is volt ilyen telefonhívásom, de mindenesetben úgy válaszoltam az érintetteknek, hogy oldják meg maguk.
Robert Kaliňák elődje Daniel Lipšic gyakorta hangsúlyozta, hogyan akar nagy halakat fogni. Kaliňák miniszter úr viszont azt mondja, hogy elsődlegesen az embereket szeretné tehermentesíteni a mindennapos bűncselekményektől. Nem jelzésértékű ez a fejesek számára?
Nem szeretném a politikai kijelentéseket véleményezni, de a rendőrök tárt karokkal várnak mindenkit. Ha bárki megfelelően alátámasztott esettel áll elő, semmi sem fog az útjában állni. Örülnék, ha mi is megismerkedhetnénk a Rath-típusú ügyekkel. Szlovákiában egyelőre azonban nem találkoztam olyan magabiztos politikussal, aki egy cipőskatulyában hordana magával több milliót.
Vagy csak nem tud róla.
Vagy. De az elit kliensi réteg ilyen esetekben szofisztikáltabban viselkedik.
Meg tudnák csinálni nálunk is, amit Csehországban tettek? Házának minden szobájában szemmel tartották Rathot.
Nagyon hasonló dolgokat csinálunk mi is. A csehek számára a múltban néha példaként is szolgáltunk. Bizonyítani tudtuk a korrupciót példának okáért egy bíró esetében az őrzött bírósági épületben. Ennek ellenére sikerült. Csúcsteljesítményekre is képesek vagyunk. Az a fontos, hogy ott legyünk a megvesztegetés idején. A Gorilla, sajnos a múltról szól.
A SME, 2012. június 21. száma nyomán